Lábunk alatt kincs hever (I. rész) – A változó klímát követő műveléssel a talaj minősége javítható

Az ENSZ 68. Közgyűlése 2015-öt a talajok nemzetközi évének nyilvánította. 
Többek között ennek a kampánynak köszönhetően széles körben ismerté vált, 
hogy a talaj Magyarország legfőbb természeti értéke, az élelmiszerlánc első eleme, 
az egészséges élelmiszer-előállítás alapja.

Kérdéses azonban, hogy a nemzetközi év mekkora hatást gyakorolt a gazdák mindennapjaira. Szem előtt tartják-e, hogy a talaj feltételesen megújuló, megújítható természeti erőforrás, amelynek romlása nagyon gyors lehet, míg kialakulási és regenerációs folyamatai rendkívül lassúak. Lapunk a jelenlegi, illetve a soron következő számaiban az agrárszektor jeles képviselőit megszólaltatva azt kívánja bemutatni, hogy milyen ezen „nemzeti kincsünk” jelenlegi állapota, és mit lehet tenni a talajvédelemért, az okozott károk helyreállításáért. Cikksorozatunk első részében Pósa Barnabást, a Szent István Egyetem MKK Növénytermesztési Intézet tanszéki mérnökét kérdeztük, akinek fő kutatási területe a klímaváltozás és az eltérő talajművelési módok hatása a talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira.

Szerző: AgrárUnió