Lábunk alatt kincs hever (I. rész) – A változó klímát követő műveléssel a talaj minősége javítható
Az ENSZ 68. Közgyűlése 2015-öt a talajok nemzetközi évének nyilvánította. Többek között ennek a kampánynak köszönhetően széles körben ismerté vált, hogy a talaj Magyarország legfőbb természeti értéke, az élelmiszerlánc első eleme, az egészséges élelmiszer-előállítás alapja.
Kérdéses azonban, hogy a nemzetközi év mekkora hatást gyakorolt a gazdák mindennapjaira. Szem előtt tartják-e, hogy a talaj feltételesen megújuló, megújítható természeti erőforrás, amelynek romlása nagyon gyors lehet, míg kialakulási és regenerációs folyamatai rendkívül lassúak. Lapunk a jelenlegi, illetve a soron következő számaiban az agrárszektor jeles képviselőit megszólaltatva azt kívánja bemutatni, hogy milyen ezen „nemzeti kincsünk” jelenlegi állapota, és mit lehet tenni a talajvédelemért, az okozott károk helyreállításáért. Cikksorozatunk első részében Pósa Barnabást, a Szent István Egyetem MKK Növénytermesztési Intézet tanszéki mérnökét kérdeztük, akinek fő kutatási területe a klímaváltozás és az eltérő talajművelési módok hatása a talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
Szerző: AgrárUnió