Az eldugott tápanyag
Növénytermesztés - 2026.07.16
Az aratásnak lassan vége, a tarlókat le kell zárni, hogy a maradék víz se párologjon el. A sekély tarlóhántás előtt érdemes kezelni a táblákat szárbontó készítményekkel. No de melyiket válasszuk?
A választásnál egyik szempont, hogy magas a hőmérséklet és nagy az UV sugárzás. Az élő baktérium készítmények az erős UV sugárzás hatására gyorsan elpusztulnak. Ezeket a készítményeket rögtön a talajba kell dolgozni.
A Hechta Szárbontó készítmény spórák alakjában tartalmazza a tarlóbontó baktérium törzseket. Ez azért előnyös, mert az UV sugárzás nem károsítja közvetlenül ezeket a spórákat, tehát a készítményt nem kell a kiszórás után rögtön a talajba bedolgozni. Ezt is be kell dolgozni, de akinek nincs külön erre alkalmas eszköze, az először kipermetezi a szert, utána pedig megcsinálja a tarlóhántást, amivel bedolgozza azt.
A tarlómaradványok komoly mennyiségű növényi tápanyagot hordoznak magukban a következő kultúra számára, hiszen hektáronként akár 80-100 kg N, 30-50 kg P és 50-100 kg K hatóanyaggal egyenértékű hasznosítható tápanyagforrást is biztosíthatnak. Emellett nem elhanyagolható a szárbontás után a talajban maradó mezo- és mikroelem tartalom sem.
A növényi maradványok visszaforgatásával hozzájárulunk a talaj humusztartalmának növeléséhez is. A talaj termőképességének fenntartásában a humusznak jelentős szerepe van: hatással van a talaj szerkezetére, víz-, levegő- és hőgazdálkodására. A megfelelő szerkezetű talaj képes megtartani és tárolni a vizet. Ezzel a csapadékhiányos időszakokat jobban át tudja vészelni a növényállomány. Így csökkenthetjük az aszály okozta károkat.
A szárbontó készítmény a talajban felszaporodó káros patogén gombákat eredményesen visszaszorítja, mivel ezek a gombák a szármaradványokon telelnek át és ha ezek a szármaradványok gyorsabban lebomlanak a káros gombák mennyisége a talajban csökken.
A Hechta szárbontót alkotó baktérium törzsek képesek a levegő nitrogénjének megkötésére, így a pentozán hatásból eredő nitrogén veszteséget pótolják. Pentozán hatásról beszélünk, ha szármaradványok kerülnek a talajba és a szerves anyagot lebontó mikrobiológiai szervezetek bomlás közben nitrogént vonnak el talajból, miközben a növények nitrogén hiányosak lesznek. Ez a helyzet a Hechta Szárbontó használatával nem fordul elő, mivel a Hechta Szárbontót alkotó baktériumok saját maguk számára megkötik a nitrogént a levegőből.
A Hechta Szárbontó alkalmazható valamennyi szántóföldi és kertészeti kultúrában a tarló és a szármaradványok kezelésére, szárbontásra, 0,25-0,5 l/ha mennyiségben a kijuttató eszköztől függően 50-400 l/ha vízmennyiséggel a szármaradványokkal borított talajra permetezve, majd a talajba beforgatva. A készítmény az Agrár-ökológiai Programban 2 pontot jelent. Kiszerelés: 1 és 10 liter.
A végéhez közelít az őszi búza betakarítása
Az eldugott tápanyag
Bizonyít a mérlegen!
A hulladéktól az erőforrásig
A csodasövény „ára”: Miért veszélyes a szibériai szil, és mivel ...
A csalánlé ereje a biokertben: Készítsünk ingyen csodaszert a ...
A ló egészsége a szénával kezdődik – szakmai összefogás indult a ...
Készüljünk az új repceszezonra! – Hibridválasztás, ...
Mennyit számít a bálatömörség?
Myxomatózis – élvonalban a Soproni Egyetem kutatócsoportja
