Víztakarékos fehérjenövény – Az őszi borsóban rejlő lehetőségek

Ki kell használni a téli csapadékot! Avagy, ahogy azt a szakember kifejti: „Az utóbbi évek tendenciája azt mutatja, hogy száraz borsó termesztésében az őszi fajták kezdik átvenni a tavasziak szerepét. Ennek alapvető oka, hogy a hazai növénytermesztésben egyre inkább olyan növényekre kell alapoznunk, melyek a lehető legjobban ki tudják használni a téli csapadékot. Az őszi borsó tökéletesen megfelel ennek az elvárásnak, nem beszélve arról, hogy egységnyi terméshez a legkevesebb vizet felhasználó termesztett növények közé tartozik.

Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. cégvezetője
 

A vetésszerkezetbe jól beilleszthető: nem különösebben érzékeny az előveteményre, leginkább arra kell odafigyelni, hogy az előző kultúra betakarításától és a magágykészítéstől a vetésig elegendő idő legyen arra, hogy jó minőségű, érett magágyba kerülhessen a vetőmag. Ő maga pedig kifejezetten kedvező elővetemény. Sem a víz, sem a tápanyagok tekintetében nem zsarolja ki a talajt, sőt, mint nitrogénkötő növény, kifejezetten kedvező hatású. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a búza 1-1,5 tonna terméstöbbletre képes a borsó után, összevetve más előveteményekkel.”

Szinte az egész országban termeszthető

„Az őszi borsó a talaj tekintetében nem válogatós: szélsőséges tulajdonságú talajok kivételével bárhol eredményesen termeszthető, ahol más őszi növények (pl. őszi búza, őszi káposztarepce) is megterem. Emellett a korszerű fajták már olyan télállósággal bírnak, hogy – megfelelő fejlettségi állapotban – mínusz 16-19 ^oC hőmérsékletet is kibírnak hótakarás nélkül. A termesztéstechnológiája egy átlagos gazdaság számára kivitelezhető: nem igényel speciális gépparkot, és a vetése, betakarítása is olyan időszakokra esik, ami alkalmas lehet a munkacsúcsok széthúzására.

Hirdetés

Az őszi borsó számára optimális vetési idő október második felére, esetleg október végére-november elejére esik. Ilyenkor már jó eséllyel megérkezik a kelést biztosító csapadék, illetve az jobban meg is marad a talajban. Alacsony hőmérsékleten is jól fejlődik, így a tél beálltára eléri azt a néhány centiméteres nagyságot, ami a legjobb a teleléshez. Tavasszal korán fejlődésnek indul, és a betakarítása is kifejezetten korai – általában megelőzi az őszi árpát.

Az őszi borsó termesztéstechnológiája egy átlagos gazdaság számára egyszerűen kivitelezhető

Az őszi borsó nemcsak a vízzel, de a tápanyagokkal is takarékosan bánik. A hazai gyakorlatban nem is igazán jellemző, hogy a borsó alá jelentős mennyiségű műtrágyát használnának. Természetesen, mint minden más növénynél, itt is az lenne az optimális, ha az alaptrágyázásról a talaj foszfor- és káliumszolgáltató képessége alapján döntenénk. A nitrogénpótlásról megoszlanak a vélemények: van, aki szerint nem szükséges, mások szerint hektáronként 10-30 kg hatóanyaggal lehet maximalizálni a termést. Tény, hogy nitrogénkötő növény, és ehhez a talajainkban élő őshonos Rhizobium baktériumot használ, így sem a vetőmagot, sem a talajt nem kell oltani.

A tavaszi növényápolási munkák között meg kell említeni a gyomirtást, aminek a megfelelő időzítése fontos. A növény habitusa miatt itt a kémiai (gyomirtó szeres) megoldást tudjuk alkalmazni. Szerencsére a jelenlegi herbicid választék alkalmas a borsó hatékony gyomirtására. A kártevői közül kiemelendők a levéltetvek, melyek megjelenésére rendszeresen számítani kell, továbbá szükség lehet gombás betegségek elleni védelemre is. Általában e kezelések is hatékonyan és költségtakarékosan elvégezhetők.”

Kockázati tényezők a termesztésben

„Az extrém meleg, száraz tavasz – más ekkor virágzó növényhez hasonlóan – az őszi borsó virágzását és terméskötését is hátrányosan érinti. Ugyanez igaz a virágzás közben bekövetkező fagyokra is, ami virágelrúgást eredményezhet – bár az idei visszajelzések arról tanúskodnak, hogy a borsó ezt újabb virágok képzésével valamelyest kompenzálta.

Szót kell ejteni a betakaríthatóságról is. Az őszi borsó nemesítése e téren is komoly eredményeket ért el. A levélkacsos (afila) típusú borsók állománya úgy összekapcsolódik, hogy 40-50 cm magas állományok is állva maradnak. A megdőlés veszélyét leginkább a túl intenzív termesztéstechnológia fokozza, amikor a szövetek fellazulnak, és a szár emiatt túlzottan megrogyhat. A borsóhüvelyek nem hajlamosak a túl korai felnyílásra, így nagy pergési veszteséggel nem kell számolni.

Az őszi borsó piaci helyzete

Az őszi borsóra általában takarmányborsóként tekintenek, pedig ugyanezt a borsót használjuk étkezési célra is. Jellemzően sárga és zöld maghéjú fajtákat különböztetünk meg. „Magyarországról például jelentős tételeket exportálunk Japánba, ahol nagy igény van a zöld maghéjú szárazborsóra.”

Mindezzel együtt most az őszi takarmányborsó takarmány szerepére térünk ki, hiszen ez lehet egy olyan felvevő piac, ami a borsótermesztés volumenét meghatározhatja.

Az őszi borsót étkezési és takarmány célra is használják, a takarmánypiac pedig egy olyan felvevő piac, ami meghatározhatja a borsótermesztés volumenét

„A szója és szójatermékek nagy mennyiségű importja előtt Magyarországon a borsó jelentette a takarmányok fehérjeforrását. Jelenleg azonban a világpiacon olyan óriási szójakínálat jellemző – elsősorban az amerikai kontinensről származó génmódosított szója formájában – ami a borsó, mint fehérjenövény felhasználását visszaszorította. Ez az import szója egy viszonylag olcsó fehérjeforrást jelent a takarmánygyártásban, de kockázatokat is rejt. Legyen is bármi a véleményünk a GMO szójáról, az tény, hogy jelenleg a takarmányborsónak ezzel kell versenyeznie, így a borsó értékét is fehérjeegyenértékben határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy a 21–24 százalék fehérjetartalmú borsó ára alatta marad a 38–40 százalék fehérjetartalmú szójának. Ez a látásmód azonban nem veszi figyelembe, hogy a borsó a fehérjetartalma mellett több mint 40 százalék keményítőt is tartalmaz, így kifejezetten jó a fehérje/keményítő aránya, és a receptúrák átalakításával jóval többre lenne hivatott ez a növény.

A nemesítő cégek, szakmai szervezetek, takarmánygyártók részvételével azon dolgozunk, hogy piacot teremtsünk a hazai termelésű borsónak. Ez széleskörű összefogással biztosítható, ami stabil felvevőpiacot biztosít a borsótermesztőknek, ugyanakkor a feldolgozóiparnak megbízhatóan rendelkezésre álló alapanyagot, versenyképes áron.” 

Termesztésének jövedelmezősége

Az őszi borsó terméspotenciálja ma már jócskán meghaladja a 6 tonnát hektáronként, és a hazai köztermesztésben is van példa 5 tonna feletti termésekre. Mindezekkel együtt, országos szinten a 3 és 4 tonna közötti terméseredmények tekinthetők reális célnak. Tonnánkénti 80–110 ezer forint felvásárlási ár mellett a terményeladásból származó bevétel így nem mondható magasnak. Emellett azonban egyéb tényezőket is figyelembe kell venni:

• Az őszi borsó kevés inputot igénylő, viszonylag kis költséggel termeszthető növény,
• Előveteményként a követő kultúra terméstöbbletében jelentős szerepet játszik,
• A szemes fehérjenövények után járó kiegészítő támogatás őszi borsóra is igénybe vehető.

Szerző: AgrárUnió