Az alaptrágyázás a repcetermesztés kulcsa

Ehhez persze ismerni kell a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait, valamint a felvehető tápelemtartalmat és a repce fajlagos tápelemigényét (1. táblázat) is. A jelenlegi tápanyag-utánpótlási modellek a fentiek alapján becsülik meg a kijuttatandó tápelemek mennyiségét, azaz a trágyaigényt. Ez utóbbi - az egyes talajtulajdonságoktól is függően - akár meg is egyezhet (többségében attól több vagy kevesebb) az adott hozam által felvett (fajlagos igény szorozva a hozammal) hatóanyag-mennyiségekkel.

Az 1. táblázatból látható, hogy a repce tápanyagigényes növény. A számok ismeretében elmondható, hogy a repcének alapvetően kálium túlsúlyos NPK-ra van szüksége, de ez változhat a talaj foszfor-ellátottságának függvényében (2. táblázat). Ugyanakkor közel sem elhanyagolható a repce kalcium, magnézium és kénigénye sem. Ezért érdemes tájékozódni az egyes NPK összetételek kalcium, magnézium és kéntartalmáról, hogy azokat már ősszel, nyár végén legalább részben pótolni tudjuk.

Az új fejlesztésű Öko-power Max (NPK 8-16-24+4,7S + Trichoderma asperellum) nemcsak tápelemeket tartalmaz, de egy olyan mikroszkopikus gombát is, mely számos előnyös hatással rendelkezik. Segít a tarlómaradványok lebontásában, ezáltal részt vesz a szén körforgásában, rendszeres alkalmazása hozzájárul a talaj szervesanyag-tartalmának (humusz) növeléséhez. A tarlómaradványokba zárt tápelemek hamarabb lesznek felvehetők, így a növények hektáronként sok tízezer forint értékű tápelemhez juthatnak hozzá. Aktiválja a kultúrnövény természetes védekezési mechanizmusát, fokozza a növény stressztűrését (szárazság), növekedését (nagyobb, szerteágazóbb gyökérrendszer) és ellenálló-képességét, javítja a tápanyagok és a víz felvételét. Parazitál egy sor fitopatogén gombát, és antibiotikum-szerű vegyületekkel visszaszorítja azok térnyerését, így csökkenthető a növényvédelmi költség.

A fenti előnyökön túl, ráadásul egyszerre 2 AÖP pont is jár az alkalmazásáért.

Az alaptrágyázáshoz kapcsolódóan arról sem szabad megfeledkezni, hogy a repce ősszel nemcsak foszfort és káliumot használ fel, hanem nitrogént is. A vetés előtti (vagy starter) nitrogénpótlás szintén szükséges az állomány megfelelő őszi fejlődése miatt. Amennyiben az ekkor szükséges 35-50 kg/ha nitrogén hatóanyagot nem tudtuk a komplex műtrágyával kijuttatni, úgy starterként pótolhatjuk. Erre több alkalmas készítmény is létezik. Amennyiben a talaj kémhatásával nincs különösebb gond (azaz nem túlzottan savanyú) és csak kisebb mennyiségű kalcium és magnézium pótlásra van szükség akkor a Pétisó megfelelő választás. Azonban savanyú talajon a kémhatás emelésére, vagy nagyon mennyiségű kalcium és magnézium pótlására kiválóan alkalmas a Green Max. Mindkét termék magas dolomit-tartalommal készül (228, illetve 550 kg/t). Ne hanyagoljuk el a talaj kémhatásának a tápelemek felvehetőségére, a talaj szerkezetére, vízgazdálkodására gyakorolt kedvezőtlen hatását. Savanyú talajokból például a foszfor felvétele kb. 50%-kal csökken, arról nem is beszélve, hogy valószínűleg a kalcium lesz a limitáló tápelem, ez határozza meg (ez esetben csökkenti) a hozamot. Mindez egészen addig nem fog változni, amíg a talaj kémhatása el nem indul a semleges (pH 7) irányába, melyet csak kalcium (és szükség esetén magnézium) pótlásával érhetünk el.

A nitrogénpótlást összeköthetjük a kén és a kalcium pótlásával is. A Pétisó+S 24-12 vagy a Pétisó S-Max 20-18 a nitrogénen kívül kalciumot és ként is tartalmaz. Alkalmazásukkal már ősszel kijuttatható kisebb vagy nagyobb mennyiségű kalcium és kén. Ne feledje, a kén nemcsak az olajképződésben, hanem a szárszilárdság és az ellenállóképesség kialakításában is szerepet játszik. Ráadásul minden 10-12 kg nitrogén beépüléséhez 1 kg S felvétele szükséges. Ha ez a talaj kénellátottsága, vagy lazább talajokon a nagyobb mennyiségű őszi-téli csapadék általi mélyebbre mosódás, esetleg a kötöttebb, magas szervesanyag-tartalmú talajokban a lekötődés miatt nem biztosított, a kénpótlás elkerülhetetlen.

Természetesen a fenti négy termék (Pétisó, GreenMax, Pétisó+S, Pétisó S-Max) nemcsak ősszel starterként, hanem tavasszal fejtrágyaként is kiválóan használható, hiszen a repce nitrogén, kén, kalcium és magnézium igénye is nagyobb a tavasz kezdete után, mint ősszel, így azok fejtrágyakénti alkalmazás praktikus és ésszerű döntés.
 

Szerző: Dr. Varga Csaba, szaktanácsadó és fejlesztési főmunkatárs, Nitrogénművek Zrt.