„Önálló agrár kifizető ügynökséget szeretnénk”

Dr. Jobbágy Krisztina

Jogász, közbeszerzési és agrártámogatási jogi szakértő

A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott. 2002-ben szakreferensként indult a pályája a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium SAPARD Hivatalánál, majd ugyanott közbeszerzési vezető szakreferens lett. Ezt követően az MVH-ban osztályvezető, utóbb a Jogorvoslati Főosztály főosztályvezetője. 2006-tól már ügyvédként praktizált, ugyanakkor 2006–2010 között még az MVH perképviseletét is ellátta. 2010-től jelen kinevezéséig a Dr. Jobbágy Ügyvédi Iroda keretében ügyvédi tevékenységet végzett, elsősorban agrártámogatási, közbeszerzési, földforgalmi ügyekben.

Molnár Szilvia: Agrártámogatási és közbeszerzési szakjogászként ismert vagy a szakma hivatali szintjein is, egy ilyen kinevezés mégsem magától értetődő. Mesélj, kérlek, a kinevezésed körülményeiről.

Dr. Jobbágy Krisztina: Még az országgyűlési választás előtt beszélgettünk Bóna Szabolccsal a jelenlegi támogatási rendszerek működési és felhasználási hatékonyságáról. 2016-ban az MVH (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal – a szerk.) mint központi szervezet függetlensége megszűnt azzal, hogy a feladatait szétosztották. A Magyar Államkincstár lett az új, hivatalos „kifizető ügynökség”, a korábbi megyei MVH-kirendeltségek a megyei kormányhivatalok alá kerültek, így ma már ezeknek az Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályai végzik a támogatásokkal kapcsolatos helyi feladatokat. Az Irányító Hatóság (továbbiakban: IH) pedig megmaradt a Minisztériumnál. Tehát egy rendkívül tagolt, egymással igen nehezen működő rendszert sikerült a FIDESZ-nek létrehoznia. Egyetértettünk abban, hogy ezeknek az Intézményeknek a működése egyre nehézkesebb: nem lehet egy egységes, összehangolt működést létrehozni a főosztályok – a Kincstár – és az IH, valamint rengeteg egyéb közreműködő szervezet között, a szakmai irányító pedig nagyon nehezen tud koordinálni ebben a rendszerben.

Hirdetés

„Egy sokkal hatékonyabb, átláthatóbb működésű rendszert szeretnénk felállítani.”

MSz: Úgy tapasztaltátok, hogy a teljes struktúra problémás?

DJK: Már a választás előtti beszélgetéseinken egyértelműen körvonalazódott, hogy a jelenlegi széttagolt struktúrához képest teljesen más rendszerben gondolkodunk. A szakmában sokan tudják, hogy a kétezres évek első felétől az MVH-ban dolgoztam, de 2010-től a saját alapítású, társas ügyvédi irodánk keretein belül gyakoroltam a hivatásomat, nagyon sok gazda életén keresztül beleláttam a támogatási rendszer problémáiba. Így több szinten megtapasztaltam, hogy nem működőképes ez a rendszer. A tapasztalataim és az előzetes beszélgetéseink nyomán kaptam a felkérést az államtitkári pozíció betöltésére – már a Tisza-kormány agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszterétől: Bóna Szabolcs miniszter úrtól.

MSz: Az egyetem elvégzése után miért az agrárium lett a választott területed?

DJK: Az egyetem elvégzése után két évvel kezdtem jogászként dolgozni, ami az agráriumhoz kötött, az családi vonatkozású: a máriapócsi nagyszüleim almáskertje, a kerttel való folyamatos munka, a kert gondozása töltötte ki a gyerekkoromat. 2002-ben az uniós előcsatlakozási programokhoz kapcsolódóan az agráriumot a SAPARD-támogatások jelentették, akkor állt fel az országban a SAPARD Hivatal. A nyíregyházi – regionális – SAPARD Hivatalba a közbeszerzések és ehhez kapcsolódó jogi feladatok elvégzésére kerestek jogászt. Megpályáztam, felvettek, ezzel indult a szakjogászi pályám, majd végigjártam a ranglétrát (lásd keretes anyagunkat).    

MSz: A mostani kormányváltás után a Közös Agrárpolitika Fejlesztéséért és Végrehajtásáért felelős államtitkár lettél. Mi konkrétabban a feladatod?

DJK: Már elkezdődtek a tárgyalások és egyeztetések az Európai Bizottsággal és a többi tagállammal a Közös Agrárpolitika (KAP) új, 2028-ban induló pénzügyi és támogatási ciklusáról, ennek a koordinálása a fejlesztési része a megbízatásomnak. A végrehajtási rész az irányítói hatósági feladatkört jelenti, pontosabban: a Vidékfejlesztési Program és a mostani KAP zárását, valamint majd a 2028-tól induló új KAP végrehajtásának irányítását.

MSz: Az államtitkárság stábja már felállt?

DJK: Az államtitkárságunk kulcsemberei, a helyettes államtitkárok már a helyükön vannak, de a Szervezeti és Működési Szabályzatunk véglegesítése még folyamatban van. A támogatásokat elosztó központi Irányító Hatóság Kecskeméten adott, az a munkatársi csapat már teljesen egyben van, a minisztériumi fejlesztési és tervezési részlegünk apparátusának felállításán viszont jelenleg még dolgozunk.

MSz: Említetted, hogy a jelenleginek/réginek mondható rendszerhez képest más rendszerben gondolkodtok Bóna miniszter úrral. Hogyan lehet ezt közérthetően megfogalmazni, mi a víziótok?  

DJK: Egy önálló agrár kifizető ügynökséget szeretnénk létrehozni. Ez nem azt jelenti, hogy egyszerűen visszaállítjuk az MVH-t, hanem a múlt hibáiból tanulva, egy sokkal hatékonyabb, átláthatóbb működésű rendszert szeretnénk felállítani. Olyat, amelyben az agrártámogatásokat hatékonyabban lehet felhasználni: valóban a magyar mezőgazdaság érdekeire és céljaira használva.

Hirdetés

„Komolyan könnyíteni kell a pályázók adminisztrációs terhein.”

MSz: Mondj, kérlek, egy konkrét, hétköznapi példát arra, hogy mitől nem hatékony a jelenlegi rendszer?

DJK: A fejlesztésnél önmagában a pályázati feltételek, vagy a támogatás igénybevételének feltételei azok, amelyek nem biztos, hogy a hazai agrárium érdekeit szolgálják minden esetben. Feltétlenül szükséges a támogatási folyamatok egyszerűsítése, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy komolyan könnyíteni kell a pályázók adminisztrációs terhein. A szakmában szerintem mindenki ismeri azt a szituációt, amikor a valóságtól teljesen elrugaszkodott dolgokat kérnek a kérelmezőtől. Vagy például duplikáltatnak adatokat, ezekkel abszolút megnehezítik vagy el is lehetetlenítik a kérelmező pályázati lehetőségeit. A Magyar Államkincstár központi szervezete és a kormányhivatalokba betagozódott főosztályok közötti kommunikáció terén is komoly kihívásokkal szembesülünk. Adott 19 megye (a Fővárosival együtt 20 területi kormányhivatal), ezekre a Kincstárnak nincs közvetlen ráhatása, hiszen a felek csupán együttműködési megállapodás alapján állnak kapcsolatban egymással. Az érintett szakmai főosztályok a jelenleg még hatályban lévő főispánoknak, azaz egy teljesen másik tárcának, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumnak alárendelt szervezetként működnek. Tehát ellenőrzési, felügyeleti jogköre a Kincstárnak nincs a megyék esetében. Tapasztalják a Kincstár központjában, hogy a jelenlegi rendszerben általános a munkaerőhiány, ugyanakkor hiába keresnek, nem tudnak új munkatársakat felvenni, mert valamilyen oknál fogva új emberek nem szeretnének ebbe a hivatalba dolgozni.

MSz: Jelenleg, ha én egy gazdálkodó vagyok, akkor attól a pillanattól fogva, hogy rászánom magamat arra, hogy beadjak egy pályázatot, lényegében már el is vesztem a rendszerben…

DJK: Vegyünk egy teljesen hétköznapi példát. A gazda bemegy a megyei kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályára, hogy érdeklődjön a beadványáról. Az ügyintéző ránéz a monitorra, és azt mondja, „Látom a rendszerben, hogy mi már feldolgoztuk a kérvényét, de valahol Budapesten, a Kincstár egyik osztályán áll. Hogy miért és meddig? Azt nem látjuk, nem tudjuk megmondani.” Köztudott a szakmában, hogy jelenleg is több ezer állatokkal kapcsolatos kérelem áll beragadva, évek óta. Az irányító hatóság szigorú ütemtervet adott a Kincstárnak a beragadt kérelmek gyors feldolgozására, de semmilyen valós ráhatásunk nincs a folyamatokra: nem férünk hozzá sem a kincstári, sem a kormányhivatali ügyek adataihoz, és nem létezik olyan jogi eszközünk, amellyel kényszeríthetnénk, szankcionálhatnánk a Kincstárat, hogy néhány hónapon belül dolgozza fel az elmaradt ügyeket. Az elmúlt évek, a felgyűlt problémák bizonyítják igazán, hogy ez a rendszer nem működőképes.

„Már elkezdődtek a tárgyalások és egyeztetések az Európai Bizottsággal és a többi tagállammal a Közös Agrárpolitika új, 2028-ban induló pénzügyi és támogatási ciklusáról.”

MSz: Mit gondolsz, mennyi idő alatt lehet egy új rendszert felépíteni?

DJK: Ez nem egyszerű elhatározás kérdése, mert az Európai Unió és különféle tanúsító szervezetek által is akkreditálni kell egy ilyen új rendszert, ezért nem megy egyik napról a másikra a felépítése, majd bevezetése. Pontos időtartamot nagyon nehéz lenne most még mondanom, de nyilván az új KAP elindulására nagyon fontos lenne, hogy elkészüljünk vele.   

Szerző: Molnár Szilvia – AgrárUnió