Új kihívások előtt a GOSZ – Interjú Petőházi Tamás elnökkel

Petőházi Tamás
Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke

 – Kiválóan ismeri a gabonaszektor legégetőbb kihívásait, hiszen korábban főtitkárként, majd elnökhelyettesként dolgozott 
a GOSZ-nál, ezután választották a szövetség elnökévé márciusban. Melyek a legfontosabb megoldandó feladatok?

 – A legfontosabb rövid távú feladatom, hogy a 3000-es, másfél millió hektáron gazdálkodó tagságot felkészítsük a 2021-ben kezdődő új pénzügyi ciklusra. Egyértelműen látszik, hogy az eddigiektől eltérő korszak jön majd az unióban 
a mezőgazdaságban, jelentős kihívások, feladatok elé nézünk. A szántóföldi növénytermesztés komoly problémákkal fog szembesülni, ha nem sikerül legalább 100-150 ezer forinttal megemelni a hektáronkénti átlagárbevételt. Elnökként ezért ezt tekintem a legfontosabb, ám egyben legnehezebb hosszú távú feladatomnak. A tavasszal felállt új GOSZ-vezetés feladata, hogy megtalálja azokat a lépéseket, amelyekkel a teljes tagság eredményesebbé tehető. Az esetlegesen kieső támogatások olyan jövedelmezőségi kérdéseket vethetnek fel akár már két év múlva is, amiben nem éri meg a gazdáknak kalászosokat termeszteni.

Digitalizáció és nemzedékváltás

 – Milyen eszközökkel valósítható ez meg?

 – Az egyik legfontosabb előrelépési lehetőség az agrárdigitalizáció, de ehhez más munkavállalók, más képességekkel rendelkező munkaerő szükséges. Érdekes összefüggés, de magának a digitalizációnak az egyik legnagyobb hajtóereje valószínűleg a munkaerőhiány lesz. Az is látszik, hogy a gazdáknak egyértelműen olyan gépkapcsolatokat kell beszerezniük, amelyekkel egy menetben minél több munkaműveletet minél gyorsabban el tudnak végezni. A fentebb említett 100-150 ezer forintnyi pluszbevétel ahhoz is kell majd, hogy normális alapjövedelmezőségre tegyenek szert a termelők, amelyre támaszkodva mindenki képes lesz a kor kihívásainak megfelelő beruházásokat végrehajtani.

A szántóföldi növénytermesztésben ma már Magyarországon is óriási különbségek vannak. A felső 10 százalék a világ legjobb technológiáit, legjobb gépeit használja, és 8-10 tonnás eredményeket produkál kalászosban és kukoricában, olajos magvakban pedig négy tonna feletti terméseket tud. Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a többieket is felzárkóztassuk erre a szintre.

 – Büszkén hirdetik, hogy az új elnökség átlagéletkora a kétéves tisztújítási procedúra zárultával 63-ról 47 évre csökkent. Mi ennek az üzenete?

 – Az új 16 fős elnökséget többségében fiatal gazdálkodók, cégvezetők és természetesen idősebb kollégák alkotják. Valóban „megfiatalodtunk”, és ennek van egy olyan üzenete is, hogy aktívan foglalkozunk 
a generációváltás problémájával. Azt látni kell, hogy az új technológiák, a versenyképességhez és eredményességhez nélkülözhetetlen digitalizáció és innováció alkalmazása elsősorban a generációváltáshoz kapcsolódva történik meg a farmokon. A tapasztalataink azt mutatják, hogy azokban a gazdaságokban, ahol sikerül végrehajtani a generációváltást, ahol van utód, aki átveszi a stafétabotot, könnyebben mennek a fejlesztések, mint ott, ahol nincs. Az utóbbiakban konzerválódik, stagnál, korszerűtlenedik, majd eladóvá válik a gazdaság.

Idén kisebb a gabonatermés

 – Termőterületben és termésátlagban is gyengébb az idei év kalászos gabonában. Hogy értékeli a helyzetet?

 – A gabona minősége az idén meglehetősen változó. Az ok az időjárás. 2018-ban 
az első három hónapban közel 30 százalékkal több csapadék volt, kéthetes lemaradásban voltunk a vetéssel, majd közbejött egy hathetes hőhullám, amely a szokásosnál két héttel előbbre hozta az aratást. A nagy esőket, viharokat is megsínylette a termés minősége. Az évjárat rendkívüliségéhez képest én mégis elégedett vagyok a mostani, átlagosan 5,09 tonna/hektáros terméseredményekkel. Az aszály nemcsak bennünket érint, Németországban például több mint 10 millió tonnával kevesebb búza termett idén, mint korábban. Magyarországon idén „csak” 200-300 ezer tonnával csökkent a búzatermés, ami annak is köszönhető, hogy 8-10 éve elkezdtük a talajnedvesség-megőrző technológiák alkalmazását, tehát minden munkaművelet után lezárjuk a talaj felső rétegét.

A vetésterület csökkenésének hátterében az áll, hogy 2012-ben voltak utoljára jó gabonaárak a világon, az utána következő három évben 10-10 ezerrel csökkent, és három évig 40 ezer forint körüli átlagárak, bázisárak uralkodtak a piacon. Ez egyrészt rettenetesen csökkentette 
a jövedelmezőséget, így a növénytermesztők keresték az utat, hogyan tudnák ezt túlélni, és mást vetettek. Emiatt nőtt például az olajos növénynek vetésterülete, és volt, aki szójával próbálkozott, elsősorban a kiegészítő támogatás miatt.

 – Szeptemberben kezdődik a kukorica betakarítása. Mi várható ezen a fronton?

 – Korai megbecsülni, de közepesnél jobb termésre nem számítok. A minőséget és a termésátlagokat illetően sok múlhat az előttünk álló hetek időjárásán. Kukoricában új szisztéma van, SAPS-mérések alapján történik a statisztika, és ebből 
az látszik, hogy a korábbiaknál kevesebb, 898 ezer hektáron vetettek a magyar gazdák kukoricát. Tavasszal igen nehéz volt vetni, nem voltak egységesek a kelések. Vannak olyan táblák, amelyek egyáltalán nem hoznak termést az idén.

Szorosabb kapcsolat a NAK-kal

 – Az interjú készítésének idején megállapodást írt alá az agrárkamarával kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet kapcsán. Hogyan profitálhatnak ebből a gazdák?

 – A GOSZ és a vetőmagszövetség 12 éve üzemeltet közös posztregisztrációs kukorica- és búzakísérletet, amelyek során 
a köztermesztésben lévő kukoricákat 10-12 helyszínen négyismétléses mikro-parcellás körülmények között összehasonlítjuk egymással. Ez segíti a termesztőket a fajtaválasztásban, hiszen a termelők a környékükről vagy az országból cégektől független, objektív információt kapjanak az adott hibridekről. A kezdeményezéshez most csatlakozott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is. A fajtakísérlet rendszere nem változik, a kamara szakmai támogatást nyújt, mégpedig azzal, hogy törvényi lehetősége alapján ajánlati fajtalistát állít majd össze a kísérlet eredményeinek felhasználásával. Az idei kukorica-fajtakísérlethez 34 fajtát választottunk ki azok közül, amelyek korábban országos átlagot meghaladó hozamot produkáltak. Az a gazdálkodó, aki az lista első harmadából választ majd kukoricafajtát, jó eséllyel számíthat hozamnövekedésre.

 – Ön 2017 decembere óta a NAK Szántóföldi Növénytermesztési és Beszállítóipari Osztályát is felügyeli. Mi a feladata?

 – Ide tartozik a kamara tagságának közel 70 százaléka, a mintegy 4,3 millió hektáron tevékenykedő 260 ezer tag. A NAK fejlesztési koncepciói, munkatervei alapján dolgozunk. Kiemelt feladatom a bürokráciacsökkentés, a termékpályát érintő jogszabályi javaslatok kidolgozása, illetve az ágazati szereplők versenyképességének növelése az innovatív technológiák megismertetése, elterjesztése révén. Dolgozunk a nitrátdirektíva megváltoztatásán is. Kinevezésemkor ígértem az ajánlati fajtajegyzék összeállítását is, amely immár sínen van. Jövőre az őszi búzára, a későbbiekben pedig az olajos növényekre és a szójára is tervezzük elkészíteni. Az ágazat szempontjából kiemelt jelentőségű az egyes gabonafélékre és olajos magvakra alkalmazott fordított áfa kérdése, amelynek alkalmazását az Európai Unió 2018. december 31-ig engedélyezte. Az osztály több javaslattal is készül, ha az EU nem járul hozzá ennek meghosszabbításához.

Kevesebb a búza, de magasabb 
a felvásárlási ára

Az idén az elmúlt öt év átlagánál néhány százalékkal kevesebb kalászos gabona termett, ám az árak magasabbak a tavalyinál – jelentette be Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a betakarítás befejezése alkalmából augusztus 3-án a Pest megyei Dányban tartott sajtótájékoztatóján. Az 1,6 millió hektárnyi termőterületről az előzetes összesítés szerint 7,6 millió tonna kalászost gyűjtöttek be a gazdálkodók a magtárakba. Ez hozzávetőleg 10 százalékkal kevesebb, mint tavaly, amikor rekordtermést könyvelhettek el. A gabonán belül búzából 4,8 millió tonna az idei eredmény, ebből mintegy 2,5 millió tonna a jó minőségű étkezési búza, ami fedezi a hazai szükségleteket. További körülbelül 2 millió tonna búzát exportálnak a gazdálkodók, méghozzá igen kedvező áron. A tavalyinál magasabb világpiaci ár az Európa más országait sújtó igen mostoha, aszályos és szokatlanul forró időjárásnak tudható be, ami pedig más országokban nagyon gyenge gabonatermést eredményezett. Így a tonnánkénti tavalyi 45 ezer forintos külpiaci ár már most 10 ezer forinttal magasabb, ami tovább is emelkedhet. Már jelentkeztek is dán és német vevők a magyar búzáért.

Szerző: AgrárUnió