Agrártámogatás – XXII. Búza- és Repcetanácskozás Debrecenben

A debreceni búza- és repcetanácskozás lehetőséget teremt minden évben a gazdálkodók számára, hogy megismerhessék a versenyképes gazdálkodáshoz szükséges agrotechnikai modelleket, biológiai alapokat és pályázati lehetőségeket. 
A tanácskozás az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan plenáris ülésből, a DE ATK DTTI Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén lebonyolított gyakorlati bemutatóból és kötetlen szakmai beszélgetésből állt.

Gazdabarát módon
A plenáris ülés nyitó előadását dr. Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke tartotta meg „Az agrártámogatások új rendszere” címmel. A prezentáció nagy érdeklődésre tartott számot, mivel az agrártámogatási rendszer előző 2007–2013-as ciklusa lezárult, és 
az új agrártámogatási rendszerben jelentős változások történtek. Az új programozási időszakban (2014–2020) az MVH által kezelt támogatások teljes összege 12,1 milliárd euró és két pillérre épül. Az egyik az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA), a másik az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). 
Dr. Gyuricza Csaba kiemelte, hogy az EMGA-ban az alaptámogatási rendszer elemei az egységes területalapú támogatás, a termeléshez kötött támogatások és az új elemként jelentkező zöldítés, valamint a fiatal gazdálkodóknak nyújtott támogatás. Új elem továbbá a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszere, amely egyösszegű éves támogatás, melynek összege 500–1250 euró, és a részt vevő gazdaságok mentesülnek 
a zöldítés és egyéb követelmények alól. 
A zöldítés a SAPS-igénylők számára kötelező, de az ökológiai gazdálkodásba bevont területeken a gazdaságok mentesülnek ez alól. Az előadás második részében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap (EMVA) sajátosságait mutatta be az elnök. Kiemelte, hogy az EMVA támogatásokra elkülönített összeget elsősorban vidékfejlesztési agártámogatásokként szeretnék kifizetni, a LEADER programokat szeretnék a minimális 5%-os szinten tartani. Az Agrár Környezetgazdálkodási Programot (AKG) egy év kihagyás után ismét kiírják a jövő évben 250 milliárd forint keretösszeggel. A beruházási támogatások a teljes támogatási keret 37%-át teszik ki, az élelmiszer-gazdaság fejlesztésére pedig 50%-ot fordítanak. Fontosnak tartja dr. Gyuricza Csaba az MVH ügyvitelének a megreformálását is. Céljai között szerepel a szankcióorientált rendszer „gazdabaráttá” tétele is. Mindezeken kívül kiemelten fontos a vízgazdálkodás és öntözés fejlesztése is. Az előadás végén a szakember beszélt a kis és közepes gazdaságok elsődleges prioritásáról a támogatási rendszerben, a munkaigényes ágazatok kiemelt támogatásáról, valamint az EMVA fiatal gazda induló és beruházási támogatásokról is.

A legnagyobb területen
A Gabonaszövetség és a Hajdú Gabona Zrt. képviseletében dr. Lakatos Zoltán elnök-vezérigazgató beszélt a búzaágazat helyzetéről. Elmondta, hogy az őszi búza a világon a legnagyobb területen termesztett növény, termelése napjainkban legalább 60-70 millió tonnával nőtt a világon az évtized eleje óta, azonban a lakosság növekedése, a gabonatermő területek csökkenése, a klímaváltozás, valamint a vízkészletek csökkenése jelentős nehézségeket okoz a búzaágazatban. Előadásában kiemelte, hogy a világ búzamérlege egyensúlyban van. Az elmúlt öt évben mért legnagyobb termésmennyiséget az elmúlt évben sikerült előállítani (726 millió tonna), míg 2015-ben kissé kevesebb, 718 millió tonna termésmennyiség prognosztizálható. A zárókészlet a világon körülbelül 200 millió tonna, ami jelentős árbefolyásoló hatással bír. 2014-ben az EU-ban is rekordtermés alakult ki. A világ országai közül az előrejelzések szerint Ausztráliában, Kínában, Marokkóban és Törökországban várható termésnövekedés. Ezek után dr. Lakatos Zoltán elmondta, hogy az Európai Unióban is rekordtermés alakult ki 2014-ben (156 millió tonna), a többlet termelés 23-25 millió tonna volt, amit exportként értékesítettek. A zárókészlet az EU-ban alacsony, csupán 14 millió tonna, ami a megtermelt mennyiség csupán körülbelül 10%-a (exportorientáció), míg a világon ez az arány 25–30%. Az EU országaiban a 2014. évhez képest 8–10 millió tonnával kisebb termés várható. Egyedül Franciaországban prognosztizálható 2015/2016-ban termésnövekedés, a többi európai uniós országban stagnálásra vagy kismértékű csökkenésre lehet számítani.

Stabil arányok
Magyarországon a termőterület aránya stabil, 1 050 000–1 100 000 ha között változik. A 2014-ben betakarított termésmennyiség 5,2 millió tonna volt, azonban a jelentős termésmennyiség minőségi szempontból elég heterogénnek bizonyult. „Az össztermés 60–65%-a takarmány minőségű volt, és csupán 30–35% érte el az étkezési minőséget” – mondta dr. Lakatos Zoltán. Magyarország belső felhasználása 2,5 millió tonna, amelyből 1,2 millió tonna étkezési célokat szolgál, 1 millió tonnát takarmányként értékesítenek, és 300 ezer tonna a vetőmagtétel. A fennmaradó termésmennyiség exportra kerül (2014-ben 2,5-2,7 millió tonna). Az előrejelzések alapján az idei búzaállományok jó állapotúak, a tavalyi évnél kedvezőbb terméseredmények várhatók. Ugyanakkor Magyarország búzatermesztésének színvonala a legtöbb európai uniós országétól elmarad. A legfőbb probléma a felaprózódott termőterület, a túl nagyszámú fajtaválaszték és a nem minden esetben megfelelő szaktudás. A búza felvásárlási ára ebben az évben várhatóan körülbelül 42 000–44 000 Ft/tonna körül alakul.

Vesztesek és nyertesek
Végül prof. dr. Pepó Péter intézetigazgató, egyetemi tanár az elmúlt 25 évből három, a növénytermesztést jelentősen meghatározó korszakot emelt ki. Az első a rendszerváltás időszaka, a második az EU-csatlakozás, a harmadik pedig a SAPS támogatási rendszer változása a 2014–2020. évi támogatási ciklusban. A szakember a növénytermesztést érintő egyik maghatározó problémának a vetésszerkezet beszűkülését tartja. 
A Magyarországon termeszthető körülbelül 50 szántóföldi növény közül a termőterület több mint 90%-át öt szántóföldi növény fedi le, ami a növénytermesztés sebezhetőségének fokozódását idézi elő a talajállapot leromlása és az ökológiai érzékenység fokozódása miatt. Dr. Pepó Péter az EU növénytermesztési szempontból meghatározó országait hasonlította össze Magyarországgal a vetésszerkezeti megoszlás szempontjából, és megállapította, hogy Franciaország és Németország gabonatermő területe Magyarországhoz hasonlóan jelentős (50% vagy nagyobb). Az olajnövények termőterülete ezekben az országokban az 1980-as évekhez képest napjainkra 2-3%-ról 12-13%-ra nőtt, azonban a kisebb jelentőségű, eltérő hasznosítású növények termőterülete szintén jelentős maradt (Németország 30% feletti, Franciaország 40%), míg Magyarországon ezeknek a növényeknek a termesztése 12%-ra csökkent. A szántóterületi átrendeződés legnagyobb vesztesei a hüvelyes, gyökérgumós, takarmány- és rostnövények.
Az őszi káposztarepce esetében az intenzív agrotechnika miatt a termésátlagok növekednek, azonban még így is elmaradnak a német- és franciaországi 3-4 t/ha termésátlagoktól.
A termésátlag növelésének leghatékonyabb eszköze a vetésdiverzifikálás. Előadásában értékelte az általa koordinált tartamkísérletek eredményeit. A 80-as évek eleje óta tartó kísérletekben az őszi búza-kukorica vetésváltási rendszerben a terméseredmények több esetben 
2 t/ha-ral maradtak el a kukorica-borsó-őszi búza vetésszerkezethez képest. 
A bikultúrás vetésszerkezetben fokozódik a trágyaigény, és az őszi búza minősége (sikérfehérje tartalom) is gyengébb marad.
Elmondta, hogy az agártámogatások új rendszere elősegíti a fenntarthatóság és környezetvédelem integrációját a növénytermelési rendszerekbe. A 2013. évtől a környezetvédelmi szempontból védelem alá eső területek aránya elérte a 70%-ot, ami a szintén a fent említett rendszer érdeme, és ennek követeztében ezek a területek is a nitrátdirektíva szabályozása alá kerültek, ami a talajaink nitrátfelhalmozódás miatti további leromlását előzheti meg. Az új agrártámogatási rendszer egyik legnagyobb eredménye a maghüvelyes és pillangós növények termesztésének az ösztönzése, de a szálastakarmány növények közül a lucerna termesztésének, a maghüvelyesek közül pedig a borsó és szója termesztésének lehet alternatívája, ugyanakkor a hüvelyes növények közül csupán a szója nagyobb arányú termőterület-növekedése várható nagyobb biztonsággal. Végül az ipari zöldségnövények helyzetét is értékelte. Elmondta, hogy a jövedelmezőség szempontjából a csemegekukorica optimalizált agrotechnikával történő termesztése (harmonikus tápanyagellátás, öntözés) lehet a legjövedelmezőbb.

Szerző: Dr. Szabó András egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézet