TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 90.392,20 Ft (tonna)
Napraforgómag: 232.606,85 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 77.013,80 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 84.028,83 Ft (tonna)
Repcemag: 205.679,25 Ft (tonna)
Full-fat szója: 208.389,76 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 639 Ft
Benzin ára: 631 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 403,54000
USD: 391,10000
CHF: 428,93000
GBP: 483,60000
Hirdetés
„Sok hűhó semmiért?” – Gondolatok a magyar vetőmagágazat jelenéről, lehetőségeiről

„Sok hűhó semmiért?” – Gondolatok a magyar vetőmagágazat jelenéről, lehetőségeiről

Növénytermesztés - 2024.12.26

Szarvason, 2024. november 14-én rendezte meg a MATE  az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferenciát. Erről a hiánypótló, régen várt rendezvényről osztom meg a gondolataimat, véleményemet, az ott elhangzott előadások anyagát felelevenítve mindazoknak, akik részt vettek a rendezvényen és azoknak is, akik most elmulasztották. Ennek összeállításához segítségül kértem föl dr. Rádi Feriz nemesítőt, a Pannon Genetic Kft. tulajdonos-ügyvezető igazgatóját egy gyors, írásos interjú formájában

A szervezők célja a konferenciával az volt, hogy felhívják a figyelmet a magyar vetőmagszektort sújtó jelentős problémákra, összefogni az ágazat összes szereplőjét közös cselekvési terv kidolgozására, kijelölve azt az irányt, amelyben a vetőmagszektor sikeres lehet.Ennek a célnak a megvalósításához sikerült megnyerni a szakma elismert képviselőit és döntéshozóit. Mintegy háromszáz fő kísérte végig nagy figyelemmel a szakmai rendezvényt.

A hazai vetőmagágazat helyzete

Idézőjelbe tettem a címet mert Kovács Norbert vezérigazgató (Mezőhegyes, Nemzeti Ménesbirtok Zrt.) ezzel a gondolattal, címmel indította előadását. Azért zártam kérdőjellel a címet,  mert véleményem szerint ez tükrözi hűen azt a hangulatot, állapotot, bizonytalanságot, ami jelenleg a magyar vetőmagszektort és annak szereplőit jellemzi.

A bevezető előadásokban, köszöntőkben az előadók mindegyike emlékeztetett arra, hogy nemzetgazdasági szempontból milyen fontos szerepe van Magyarországon a vetőmagágazatnak, és ezt számokkal többen is alátámasztották. Ugyanakkor mindannyian arra hívták fel a figyelmet, hogy a vetőmagszektorban tevékenykedők nehéz helyzetben vannak, amely helyzet gyors beavatkozást, segítséget igénnyel.

Prof. dr. Gyuricza Csaba rektor (MATE NTTI) a hazai élelmiszer-ellátás biztonságának fontossága szempontjából közelítette meg a témát. Véleménye szerint, ha nem tudjuk a kiszolgáltatottságot csökkenteni, akkor nem leszünk képesek fenntartani élelmiszer-biztonságunkat. Biológiai alapjainkkal észszerűen, hatékonyan kell gazdálkodnunk és a jelenleginél nagyobb arányban kell támaszkodunk a hazai genetikai bázisainkra. Professzor úr kiemelte még az összefogás, az egységes rendszer és stratégia kidolgozásának fontosságát is. Kifejtette, hogy az ágazat 200 milliárd forintos értéket produkál, de ennek az összegnek a háromnegyede nem itthon realizálódik.

Farkas Sándor miniszterhelyettes (AM) rendkívül impulzív, szenvedélyes köszöntő hozzászólásában egyenesen „szégyenteljesnek” minősítette a konferencia napját, utalva a hazai vetőmagágazat siralmas helyzetére. Véleménye szerint sokkal jelentősebb szerepet kell képviselniük a magyar fajtáknak a köztermesztésben. A magyar fajták és ezek fémzárolt vetőmagjának használatával nemcsak a magyar gazdák, a magyar vetőmag-előállítók és forgalmazók, hanem a hazai nemesítő cégek is nyernek. Kijelentette, hogy a kormányzat elkötelezett a szektor célzott támogatására.

Papp Zsolt György a NAK elnöke az ágazat nemzetgazdasági fontosságát kiemelve, az abban elért magas színvonal fenntartását hangsúlyozta. Kiemelt szempontnak tartotta, hogy az ágazat (professzor úr által is említett) 200 milliárdos kibocsájtása mögött jelentős számú magyar cég és magyar munkavállaló van, akik érdekében gyors megoldásokat kell találni a nehéz helyzetből való kilábalásra. Következő eladóként dr. Rákoczi Attila főigazgató (BVM KH) kiemelte a térség fontosságát, meghatározó szerepét a vetőmagszektorban. Felhívta a figyelmet a közös gondolkodásra az ágazat szereplőinek összefogására.

A köszöntők, bevezetők után dr. Rádi Feriz előadásából ismerhettük meg részletesen az ágazatot érintő problémákat, és kaptunk választ arra is, hogy milyen lehetőségeink vannak a megújulásra. Gyökeres változásokról beszélt, amelyekhez időben alkalmazkodnunk kell!

A magyar fajták és ezek fémzárolt vetőmagjának használatával nemcsak a magyar gazdák, a magyar vetőmag-előállítók és forgalmazók, hanem a hazai nemesítő cégek is nyernek.

Mindenkit érintő problémák

Minden előadó, a szakterületét illetően beszélt arról, hogy jelentős problémák nehezítik a vetőmagszektor szereplőinek tevékenységét. Dr. Rádi előadásában is jelentős hangsúlyt kaptak az ezzel kapcsolatos gondolatok. Megkértem, hogy  foglalja össze: mik a legjelentősebb problémák, milyen belföldi és nemzetközi kihívásokkal kell szembenéznünk? „Az első kollektíven mindenkit érintő probléma – fogalmazta meg az előadó – a sokat emlegetett globális felmelegedés. Ahogyan az előadásomban is említettem, a csapadékhiány öntözési kapacitásaink fejlesztésével hatékonyan enyhíthető, ám a generatív szaporítószervek életképességét számos más faktor is befolyásolja. A magas hőmérsékleti stressz, a légköri aszály vagy a magas UV-sugárzás is destruktív hatással van a megtermékenyülésre. Ezeket a tényezőket nem tudjuk jelenleg hatékonyan kiküszöbölni, az előállító területek lokalitásának változása az egyetlen megoldás. A környezeti tényezők mellett világpolitikai és gazdasági nehézségek is megjelentek az ágazatban, az orosz−ukrán konfliktus hatására Oroszország embargót vezetett be a nyugati vetőmagok importjával szemben. Mivel megszűnt a legfőbb felvevő piacunk, exportra szánt vetőmag-előállításra sincs szükség, idén 60 százalékkal csökkent a vetőmag-előállítás hazánkban. A magyar tulajdonban levő hibridüzemeink feldolgozási kapacitásának optimális kihasználtsága erősen romlott.”

„Az agrár-digitalizáció – folytatta  dr. Rádi –, a mezőgazdasági technológiák exponenciális fejlődése folyamatos nyomást helyez a jogalkotókra a szektort érintő törvényi szabályozások naprakészen tartása tekintetében. A magyar vetőmagszabályozási rendszer jelenleg elavult, Európa szinten nem versenyképes. Ugyanakkor mind az Agrárminisztérium, mid a Nébih  és a különböző szakmai szervezetek is nyitottak az egyeztetésre a közös módosítási javaslatok kidolgozásában. Ebben a kérdésben nem vagyok borúlátó. Szó volt még az akut szakemberhiányról is, ami átfogó oktatási stratégia és nemesítői életpályamodell felállításával enyhíthető, szerencsére ez a feladat is előrehaladott megoldási fázisban van.”

Interjúalanyom egyéb együttműködésekre is kitért: „A versenyképes magyar szellemi termékként nyilvántartott genetikai anyagok egységes tartósítása és katalogizálása szintén megoldandó probléma – fogalmazta meg –, de ezzel kapcsolatban is örömmel jelenthetem: stratégiai együttműködések kezdenek kirajzolódni a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ bevonásával, ami megnyugtató és szakmailag a legmagasabb szintű megoldást fogja nyújtani a problémára. A legnagyobb feladatot, és egyben a konferencián legtöbbet tárgyalt kérdést a végére hagytam. Ez nem más, mint a hazai nemesítő intézetek piaci és gazdasági helyzete. A magyar genetikán alapuló vetőmagágazat a rendszerváltás óta leszálló ágban van, ezt a folyamatot szakmai összefogással, stratégiai megállapodásokkal és jelentős integrációval lehet megállítani. A meglátásom szerint minden feltétel adott, a szereplők készen állnak az összefogásra, ám a részletek kidolgozása és az anyagi háttér megteremtése még hátra van.”

„A magyar vetőmagszabályozási rendszer jelenleg elavult, Európa szinten nem versenyképes. Ugyanakkor mind az Agrárminisztérium, mid a Nébih  és a különböző szakmai szervezetek is nyitottak az egyeztetésre a közös módosítási javaslatok kidolgozásában.”

Hazai genetikai alapok

Az interjú ezen részét az lábbikkal egészíteném ki. A magyar vetőmag-előállítók és vetőmagüzemek szempontjából az is nagy problémát jelent, hogy sok cég (főleg külföldi fajtatulajdonosok) az I. szap. foku vetőmaggal jelenik meg a kalászos vetőmagok piacán. Továbbá az inputok árai folyamatosan emelkednek míg a vetőmag ára stagnál. Kiszámíthatatlan a kalászos vetőmagpiac és nagyon ingadozó a kereslet, emiatt szinte lehetetlen tervezni.  

A hibrid növények esetében viszont tényként kell elkönyvelni a negatív fejleményeket. A Nébih adatok szerint a hibrid kukorica vetőmag-szaporító területének nagysága 2021-ben még 31,3 ezer hektár volt, 2024-ben pedig alig 15 ezer hektár. A napraforgó vetőmag előállításnál is komoly csökkenés figyelhető meg: a 2021-es évi 2,5 ezer hektár 1,05 ezerre esett vissza, elsősorban a már említett háborús konfliktus hatására.

Dr. Rádi előadásában számszerűsítette  a hazai genetikai alapok helyzetét is. Az összes elismert fajta tekintetében a magyar és külföldi nemesítésű fajták aránya 65:35 százalék, a hibrid kukorica esetében a magyar genetika 5 százalékot, napraforgónál 1 százalékot, repce estében 0 százalékot képvisel. Gyakorlatilag a napraforgó és a repce nemesítésünk megszűnt, és a szója nemesítés is haldoklik. A magyar kalászos fajok fajtái bár folyamatosan csökkenő arányban, de még jelentős szerepet játszanak a köztermesztésben. Búzából mintegy 44-45 százalék, tritikálénál 60 százalék , árpánál 40 százalék  a hazai fajták aránya. Az ügyvezető igazgató úrral beszélnünk a konferencia napján is sokat emlegetett szuverenitásról is. Rákérdeztem, hogy mit jelent számára a szuverenitás a magyar vetőmagszektor, a hazai vetőmag-előállítók, vetőmagüzemek, nemesítők szempontjából?„A szuverenitás és az összefogás is kulcsszóként emelhető ki. A szuverenitás, a nemzetszuverenitás számomra a szakmai jelentésén felül is igen fontos fogalom, ugyanakkor mindenki abban a lövészárokban küzd érte, ahova az élet beosztotta. Egy ország vetőmag szuverenitása alapját képezi az agrár-élelemiszeripari önrendelkezésének és ellátásbiztonságának. Megalapozott nemzetgazdasági érdek, hogy a régiós országokhoz hasonlóan a magyar fajtatulajdonosok növeljék piaci részesedésüket a belföldi és export piacokon egyaránt. Jelenleg nincsenek stratégiai vetőmag készleteink esetleges, háború, pandémia, piaci vagy politikai válságból adódó határlezárások esetére. A hazai genetika évi belföldi és export piaci vetésterülete összesen, a hazai vetésterület legalább egyharmadát el kéne érje ahhoz, hogy elegendő tartalék vetőmag álljon rendelkezésre a felmerülő vetőmaghiány hatékony megszüntetésére. Szeretném hozzátenni, hogy ez nem ördögtől való, elérhetetlen célkitűzés.”

„Egy ország vetőmag szuverenitása alapját képezi az agrár-élelemiszeripari önrendelkezésének és ellátásbiztonságának.”

Őszintébb problémafeltárást!

Visszatérek a konferencia következő előadásához, amelyet Petőházi Tamás a GOSZ elnöke tartott. Betekintést kaptunk a világpiaci tendenciákba és benne hazánk szerepére, valamint beszélt a háborús konfliktusról, annak negatív kihatásairól. Kifejtette, hogy Ukrajna már a háború előtt is versenytársunk volt a növényi termékek előállítása és kereskedelme területén búzában, kukoricában. Beszélt arról, hogy egyre több a vetélytársunk ezen termékek piacán. Jelenlegi piacaink közül pl. a búza exportunk 40 százaléka Olaszország felé irányul és ezen a területen is veszélyeztett a versenyképességünk. Utalt arra, hogy meg kell tanulni, hogy mely fajokkal lehetünk versenyképesek a régi és új piacokon.

Most a cikknek a címét kölcsönző előadásra térek rá. Kovács Norbert vezérigazgató (Mezőhegyes, Ménesbirtok Zrt.) a címhez méltóan irodalmi stílusban tragikomédiának nevezte ezt a helyzetet, ami az ország és az általa vezetett cég vetőmag előállításában, feldolgozásában megfigyelhető, illetve jellemzi a szektort. A cég az elmúlt években hatalmas üzemi beruházásokat valósított meg, viszont az előző előadók által is részletezett problémák miatt a szántóföldi vetőmag-előállításaik rendkívüli mértékben visszaestek, a feldolgozó kapacitások egy része kihasználatlan. A korábbi 20 ezer tonnás feldolgozott mennyiség 8000 tonnára esett vissza. Kihangsúlyozta, hogy a mostani mértékű kiszolgáltatottságot meg kell szüntetni és a jelenleginél sokkal őszintébb problémafeltárást kért mindenkitől.

A rendezvény programját és feszes hangulatát dr. Kovács Gergő Péter igazgatóhelyettes (MATE NTTI) és Tóth Tibor ügyvezető igazgató (Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft., Szeged) előadásai oldották. Igazgatóhelyettes úr a MATE által működtetett vetőmag szakmérnöki képzés bemutatásával, a felsőfokú szakoktatás fontosságára hívta fel a figyelmet. Tóth Tibor igazgató pedig az idén 100 éves dicső múlttal rendelkező intézet tevékenységéről, a magyarországi növénynemesítés  sikerességének lehetőségeiről tartott érdekes előadást.

Polgár Gábor, a VSZT ügyvezető igazgatója a magyar vetőmagágazat jellemzésén túl az ágazat jelenlegi kihívásaival és lehetőségeivel kapcsolatos véleményével ismertette meg a még mindig kitartó és lelkes szakmai közönséget. Hankó György osztályvezető (BVM KH) az elmúlt évek agrártrendjeiről beszélve egy fontos szakmai kérdésben is állásfoglalt, a Cold-teszt jelentőségéről beszélt a kukoricavetőmag-vizsgálat kapcsán. A továbbiakban a más eladók által is érintett témáról: az adminisztrációs terhek csökkentésének lehetséges megoldásáról is megosztotta gondolatait. Utolsó eladóként Laczkó Róbert vezérigazgató (ZKI Zrt.) nagyon érdekes előadásában mutatta be a szántóföldi növények vetőmagpiacánál talán egy kevéssel kedvezőbb helyzetben lévő zöldségvetőmagpiacot.

Eljött az idő az összefogásra

Az előadások rövid összefoglalása után a magyar vetőmagszektor megsegítésének lehetőségeivel kapcsolatban térek vissza a fiatal nemesítőhöz, dr. Rádi Ferizhez. Hiszen mindenkit az foglalkoztat a legjobban, hogy van-e esélye a magyar vetőmagszektornak a megújulásra? Hogy milyen azonnali vagy hosszabb távú intézkedésekre, stratégiára, összefogásra van szükség, hogy a hazai vetőmagos cégek visszanyerjék versenyképességünket mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon? „Mindenre van esély, amire akarjuk, hogy legyen – hangsúlyozta interjúalanyom. – Elhatározás kérdése az egész. Direkt nem a »szeretnénk« kifejezést használtam. Az a kérdés, hajlandók vagyunk-e lelkiismeretesen időt, energiát és munkát fektetni az ágazat konszolidációjába. A magyar genetikán alapuló vetőmagszektor reorganizációja nem tartozik a lehetetlen küldetések közé. Alapvető feltétele a széleskörű szakmai összefogás és ebből kifolyólag talán a legnehezebb feladat is: a konszenzus megteremtése. Jelenleg nincs vita abban, a magyar fajtatulajdonosok között, hogy szükség van az együttműködésre. Soha nem volt még ekkora igény az összefogásra, mint most, tehát a legnehezebb részén már túl vagyunk. Ha részletekbe menően szeretnénk felfejteni a megoldás fonalát, akkor először közös, piacorientált nemesítési programokra van szükség, az előállítási és feldolgozási kapacitások koordinált kihasználására, végül egy új közös értékesítési felületre. Az új értékesítési felület feladata a »brandépítés«, a széleskörű marketing tevékenység, és a közös legütőképesebb fajta szortiment felállítása. Ha összegezni szeretnénk a feladatokat, akkor úgy lehetne megfogalmazni, hogy közösen újra kell szervezzük az integrált termékpálya-modellt magyar viszonylatban. Természetesen ennek a projektnek a megvalósításához jelentős forrásbevonásra van szükség, de a példaértékű szakmai egység megteremtése esetén talán lehet szó célzott állami támogatások folyósításáról is. Bízom és hiszek benne, hogy a közös erőfeszítéseink harminc év után, újra fejlődő pályára állíthatják a magyar növénynemesítést.”

„Bízom és hiszek benne, hogy a közös erőfeszítéseink harminc év után, újra fejlődő pályára állíthatják a magyar növénynemesítést.”

A délutánba fordult konferencia záróakkordjaként, a dr. Rádi által moderált kerekasztal-beszélgetés következett. A beszélgetésre dr. Pauk János az MNE elnöke, prof. dr. Marton Csaba (HUN-ATK, Martonvásár), Percel Péter az Isterra Kft. és Róka Zsolt a Syngenta képviseletében, valamint én kaptam felkérést. Mivel résztvevője voltam ennek a szakmai konzultációnak, megint csak dr. Rádi segítségét kértem, hogy mondjon véleményt a konferenciának erről az epizódjáról és egyben az egész konferenciáról: milyen várakozásokkal érkezett a konferenciára és milyen érzésekkel, benyomásokkal távozott Szarvasról? Hogyan értékeli a kerekasztal-beszélgetést? „A várakozásokkal személy szerint mindig nagyon óvatos vagyok, most sem volt ez másként. Kifejezetten örültem a kezdeményezésnek és megtiszteltetésnek tartom, hogy felkértek előadni. A célom az volt, hogy vázoljunk fel egy valós helyzetképet, őszintén beszéljünk a magyar vetőmagágazat jelenlegi helyzetéről, jövőbeli kihívásairól. Úgy gondolom, hogy ezt az elvárást maradéktalanul teljesíteni tudtuk. Nagyon jó volt látni, hogy csaknem 300 szakmabéli vett részt a konferencián, és ami még nagyobb meglepetés volt, a legtöbben a konferencia végéig maradtak. Ez nem lett volna megfigyelhető, ha érdektelen dolgokról diskurálunk. Kifejezetten pozitív gondolatokkal és benyomásokkal távoztam a konferenciáról, biztos vagyok benne, hogy a kezdeményezés a konszolidációról csírázásnak indult, ami mögött erős szakmai összefogás és támogatás áll. Eljött az idő az összefogásra, nem szabad félbehagyni a munkát. Rengetegen kíváncsiak voltak a kerekasztal-beszélgetésre, és ezt nagyon jó érzés volt látni. Így utólag is jó kezdeményezésnek tartom a szervezők részéről, hogy lehetőséget teremtettek arra, hogy a konferencia végén együtt vonjuk le a nap tanulságait. Egyformán képviselve voltak a hazai nemesítő vállalatok és a nemzetközi cégek is. Mindenki egyet értett abban, hogy a magyar vetőmag ágazat egy olyan szakterület, amiben hatalmas potenciál van, megéri küzdeni érte, a fejlesztése és versenyképességének megőrzése közös érdekünk.”

Zárásaként a konferencia a legfontosabb megállapításait szeretném összefoglalni. Véleményem szerint ezek az alábbiak voltak:

  • nemzetgazdasági szempontból rendkívüli fontosságú stratégiai ágazatról beszélünk
  • folyamatos lejtmenetben van az ágazat és mára „holtpontra jutott”
  • nagyon gyors intézkedésekre van szükség a konszolidációhoz
  • a stratégiai fontosságú ágazat állami szintű, piaci versenyképességet célzó stratégia kidolgozását és állami szintű beavatkozást igényel
  • az élelmiszer-biztonság szempontjából rendkívül fontos a biológiai alapok magas színvonalú fenntartása, fejlesztése
  • minél nagyobb arányban szükséges a hazai genetikára alapozni a termelést
  • a szuverenitás megteremtése és az ágazat összes szereplőjének összefogása szükséges

Szeretném magam és nagyon sok kolléga köszönetét kifejezni a MATE-nek és a szervezőknek azért, hogy ezt a konferenciát még időben megszervezték és megrendezték, és a rendezvényen résztvevő közel 300 fő szakembernek, hogy kitartásukkal kifejezték a konferencia fontosságát. Köszönet az előadóknak és ennek a cikknek a megírásában is közreműködő dr. Rádi Feriznek!

„Sok hűhó semmiért?” – Gondolatok a magyar vetőmagágazat jelenéről, lehetőségeiről

Hirdetés




Forrás: Lukács József Címzetes egyetemi docens, MATE Szaktanácsadó, Mezőmag Kft., Szarvas; Harangod-Mag Kft., Megyaszó

Címkék: vetőmag
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Elkezdődött a 2024. évi Agro-ökológiai Program támogatásának ...

Kezdetét vette a hazai agrártámogatási rendszer legösszetettebb közvetlen támogatási konstrukciójának, az ...