Gabonaszövetség: 
csökkentsék a liszt áfáját is

Évek óta szorgalmazza a liszt áfájának csökkentését a Gabonaszövetség, ám eddig hiába. Most, hogy napvilágot látott, miszerint a kormány 2017. január elsejétől 27-ről 5 százalékra mérsékli a friss tej, a baromfi és a tojás áfáját, újra felerősödtek azok a hangok, amelyek azt mondják: a lisztre is terjesszék ezt ki.


lakatosLakatos Zoltán
Gabonaszövetség
elnök

 

Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség elnöke nem is érti, miért marad ki az áfacsökkentésből a liszt, szerinte ugyanis ezzel a lépéssel semmilyen kockázatot nem vállalna a kormány, hiszen nem jelentene bevételkiesést a költségvetésnek, viszont jelentősen hozzájárulna az ágazat kifehérítéséhez.
A Gabonaszövetség elnöke elmondta: hazánkban évente nagyjából 1,2 millió tonna búzát őrölnek meg a malmok, mintegy 900 ezer tonna lisztet előállítva. Ennek azonban csupán a töredékét, 110 ezer tonnát vásárol meg a lakosság, a többit a sütőipar, a cukrászati üzemek veszik meg, és ezek a vállalkozások a befizetett áfát vissza is igénylik, tehát nem keletkezik többlet a költségvetésben. „A lakosság által megvásárolt lisztnek van úgynevezett végső áfája – magyarázza Lakatos Zoltán. – Ezt a vevők megfizetik, és az összeg valóban hiányozna a költségvetésből, ha csökkentenék a liszt áfáját. A 110 ezer tonna liszten viszont csak kétmilliárd forintot veszítene a büdzsé, miközben az erre szakosodott cégek éves szinten legalább 3-3,5 milliárd áfát csalnak el. Az áfacsökkentéssel ezt a tételt egy csapásra meg lehetne spórolni, és a csalók el is tűnnének az ágazatból.”
Lakatos Zoltán felidézte, hogy amikor a szemestakarmányoknál bevezették a fordított áfát, sok kétes hátterű cég átjött a lisztpiacra. Ha a tojás, a baromfi és a tej áfája lecsökken, félő, hogy a most még ott tevékenykedő áfacsalók is erre a kicsi piacra specializálódnak majd. A Gabonaszövetség elnöke hangsúlyozta: számtalan feljelentést tettek az elmúlt időszakban, konkrét cégeket is megneveztek, de eredményt nem értek el. „Az áfacsalásra specializálódott vállalkozások megveszik a lisztet valamelyik malomtól, majd eladják a sütőipar egyik szereplőjének – fogalmazott a szakember. – A vevő megfizeti az áfát, ellentétben a csaló céggel, amelynek esze ágában sincs ezt megtenni. Az áfabefizetőket kevésbé ellenőrzik, mint a visszaigénylőket. Egy-két évig folytatják az illegális tevékenységet, utána alapítanak egy újabb céget. El kell ismerni, hogy az ekáer-rendszer valamit javított a helyzeten, nagyobb figyelem irányul erre a területre is, de az sem csodaszer: a csalók továbbra is ott vannak, és hatalmas károkat okoznak.”

Tisztelt Látogatónk!

A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!

Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.

Bejelentkezés

Belépés

Felhasználói név *
Jelszó *
Emlékezzen rám

Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!

Szerző: AgrárUnió

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom