Gabonaszövetség: csökkentsék a liszt áfáját is
Növénytermesztés - 2016.05.23
Évek óta szorgalmazza a liszt áfájának csökkentését a Gabonaszövetség, ám eddig hiába. Most, hogy napvilágot látott, miszerint a kormány 2017. január elsejétől 27-ről 5 százalékra mérsékli a friss tej, a baromfi és a tojás áfáját, újra felerősödtek azok a hangok, amelyek azt mondják: a lisztre is terjesszék ezt ki.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
Lakatos Zoltán
Gabonaszövetség
elnök
Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség elnöke nem is érti, miért marad ki az áfacsökkentésből a liszt, szerinte ugyanis ezzel a lépéssel semmilyen kockázatot nem vállalna a kormány, hiszen nem jelentene bevételkiesést a költségvetésnek, viszont jelentősen hozzájárulna az ágazat kifehérítéséhez.
A Gabonaszövetség elnöke elmondta: hazánkban évente nagyjából 1,2 millió tonna búzát őrölnek meg a malmok, mintegy 900 ezer tonna lisztet előállítva. Ennek azonban csupán a töredékét, 110 ezer tonnát vásárol meg a lakosság, a többit a sütőipar, a cukrászati üzemek veszik meg, és ezek a vállalkozások a befizetett áfát vissza is igénylik, tehát nem keletkezik többlet a költségvetésben. „A lakosság által megvásárolt lisztnek van úgynevezett végső áfája – magyarázza Lakatos Zoltán. – Ezt a vevők megfizetik, és az összeg valóban hiányozna a költségvetésből, ha csökkentenék a liszt áfáját. A 110 ezer tonna liszten viszont csak kétmilliárd forintot veszítene a büdzsé, miközben az erre szakosodott cégek éves szinten legalább 3-3,5 milliárd áfát csalnak el. Az áfacsökkentéssel ezt a tételt egy csapásra meg lehetne spórolni, és a csalók el is tűnnének az ágazatból.”
Lakatos Zoltán felidézte, hogy amikor a szemestakarmányoknál bevezették a fordított áfát, sok kétes hátterű cég átjött a lisztpiacra. Ha a tojás, a baromfi és a tej áfája lecsökken, félő, hogy a most még ott tevékenykedő áfacsalók is erre a kicsi piacra specializálódnak majd. A Gabonaszövetség elnöke hangsúlyozta: számtalan feljelentést tettek az elmúlt időszakban, konkrét cégeket is megneveztek, de eredményt nem értek el. „Az áfacsalásra specializálódott vállalkozások megveszik a lisztet valamelyik malomtól, majd eladják a sütőipar egyik szereplőjének – fogalmazott a szakember. – A vevő megfizeti az áfát, ellentétben a csaló céggel, amelynek esze ágában sincs ezt megtenni. Az áfabefizetőket kevésbé ellenőrzik, mint a visszaigénylőket. Egy-két évig folytatják az illegális tevékenységet, utána alapítanak egy újabb céget. El kell ismerni, hogy az ekáer-rendszer valamit javított a helyzeten, nagyobb figyelem irányul erre a területre is, de az sem csodaszer: a csalók továbbra is ott vannak, és hatalmas károkat okoznak.”
Szerző: AgrárUnió
Címkék:
A málna metszése szüret után: Így készítsd fel a bokrokat a jövő ...
Ukrajnának nem kell agrártámogatás
HORSCH Terrano, Tiger és Fortis gépcsaládok
12 százalékkal csökkent a takarmánykukorica ára
Aszálystratégiák (1. Rész) – Növényvédelem stresszhelyzetben
Magyar szakember az európai ökogazdálkodás élén
A Bizottság kijelöli a virágzó állattenyésztési ágazat és az ...
A jövő meggyültetvényét mutatta be a KITE Derecskén
Döntött a minisztérium – visszaáll a megszokott működési rendre ...
Egyszerű cső, összetett közösség – Újra víz van a kiszáradt ...