„Szerencsém volt, hogy parasztnak születtem” – Tradíció és innováció egy svéd tejtermelő gazdaságban

Elisabeth Hidén agronómus, a fiatal svéd gazdálkodók szövetségének elnöke, és saját tejtermelő gazdaságukat vezeti közép Svédország déli részén. Szülei is gazdálkodók voltak, akik a sertéstartást, az erdészetet és a növénytermesztést kombinálva éltek a termőföldből. Jelenleg férje 450 egyedet számláló családi tejtermelő gazdaságát irányítja, ahol a tejet adó 200 tehén mellett üszőket és borjakat is tartanak, évente több mint 2 millió liter tejet állítanak elő. 200 hektár gyepterületet, 70 hektár legelőt és 150 hektár erdőt kezelnek, illetve biogáz üzemet működtetnek. „Szerencsém volt, hogy parasztnak születtem”, mondja, elismerve, hogy mekkora kihívást jelenthet azok számára a gazdálkodás, akiknek nincs közvetlen kapcsolata a mezőgazdasággal. Az évek során sokrétű tapasztalatot szerzett: 15 évesen elindította első zöldipari vállalkozását, egy kanadai farmon dolgozott, agronómiát tanult, de mesterdiplomája van vállalatgazdaságból is, illetve gazdálkodókat képviselt különböző mezőgazdasági szervezetekben.

A mai mezőgazdasági életének alapját férje családi gazdasága jelenti. Elisabeth számára a gazdálkodás egyszerre szenvedély és életforma. Ugyanakkor szerinte a modern gazdálkodás jelentős kihívásokkal jár. Egyik jelentős akadályként emeli ki a hitelhez való korlátozott hozzáférést, a jövedelmezőségi problémákat és az erőforrás-hatékony beruházások magas költségeit. „A pénz hiánya azt jelenti, hogy nincs föld”, magyarázza, utalva arra, hogy a fiatal gazdálkodók nehezen tudnak termőföldet szerezni. Az éghajlatváltozás a svéd mezőgazdaságra is rányomta bélyegét, a közelmúlt aszályai és árvizei bizonytalanságot okoztak. A munka és a családi élet összeegyeztetése egy másik kihívás, különösen két kisgyermek esetén. „A társadalmi fenntarthatóságról ritkán esik szó az iparágon kívül”, jegyzi meg, és arra hívja fel a figyelmet, hogy a gazdálkodásban a jelenleginél jobb egyensúlyra van szükség a munka és a magánélet között, ha azt szeretnénk, hogy valaki hosszú távon megmaradjon a mezőgazdaságban.

„Meg kell kérdőjeleznünk azt az elképzelést, hogy a gazdálkodók és a környezetvédők érdekei ellentétesek.”

Fenntarthatóság és közösségi hatás

Elisabeth farmja innovatív és fenntartható gyakorlatokat integrál a hosszú távú működés érdekében. A takarmány- és a talajelemzésétől a borjak DNS-vizsgálatáig és a biogáz üzem fenntartásáig minden döntést, beruházást azért tesznek, hogy hatékonyabban termeljenek, illetve megfeleljenek a környezetvédelem elvárásainak. „Ha nem vagyunk okosak az erőforrások terén, nem fogunk túlélni vállalkozóként", magyarázza. Ezek a módszerek nemcsak a gazdaság javát szolgálják, hanem hozzájárulnak a helyi közösséghez és Európa mezőgazdasági tájképéhez is. „A munkánkkal biológiai sokféleséget, szép tájat és 2 millió liter tejet biztosítunk minden évben. Ez létfontosságú Európa önellátása és élelmezésbiztonsága szempontjából”, tette hozzá. Elisabeth úgy véli, párbeszédet kell kezdeni a gazdálkodók és a környezetvédők között. „Ma túl keveset tudunk a mezőgazdaságról. Többet kell beszélnünk, és meg kell kérdőjeleznünk azt az elképzelést, hogy a gazdálkodók és a környezetvédők érdekei ellentétesek”.

„A munkánkkal biológiai sokféleséget, szép tájat és 2 millió liter tejet biztosítunk minden évben. Ez létfontosságú Európa önellátása és élelmezésbiztonsága szempontjából.”

A fiatal gazdálkodók jövőképe és a mezőgazdaság jövője

Hidén olyan jövőt képzel el, amelyben a gazdálkodókra az éghajlati és fenntarthatósági kihívások megoldásaként tekintenek. Szerinte meg kell fordítani azokat a trendeket, amelyek az évek során rontották a gazdálkodók jövedelmezőségét. Fiatal gazdálkodóként a hitelhez jutás és a megfelelő jövedelmezőség az egyik fő kihívás, ezért megoldást kell találni arra, hogy a növekvő költségek mellett hogyan lehet a vállalkozásokat fejleszteni.

A svéd tejtermelő szerint az EU-nak jelentős szerepe van a mezőgazdasági szektor alakításában. Az uniós és nemzeti szinten hozott döntések hosszan tartó hatást gyakorolnak az övéhez hasonló gazdaságokra, még akkor is, ha az összefüggés első pillantásra nem mindig nyilvánvaló. Mindennapi életünk nagy részét befolyásolja az, ami Brüsszelben történik. Az EU által biztosított eszközök, iránymutatások és támogatások segítik a gazdálkodókat a hosszú távú építkezésben, a beruházásokat gyakran évtizedekre előre tervezik. Míg az uniós eszközök és iránymutatások lehetővé teszik a hosszú távú tervezést, Elisabeth azt is hangsúlyozza, hogy a tisztességes piaci feltételek kulcsfontosságúak, és elsőbbséget kell élvezniük a támogatásokkal szemben. Továbbá, hogy a kereskedelmi megállapodásoknak összhangban kell lenniük az éghajlati célokkal, és támogatniuk kell a gazdálkodókat, nem pedig aláásniuk őket.

A fiatalok számára számos munkalehetőség van a mezőgazdaságban. Olyanok számára is, akik nem akarnak gazdálkodni, ilyenek például a talajegészségügyi, élelmiszer-biztonsági, technológiai, pénzügyi és kutatási pályák.

Elisabeth Hidén azt vallja, az embereknek mindig enniük kell, tehát valakinek ezt meg kell termelni, és aki ebbe belevág, valós változást hozhat a világ egyik legfontosabb iparágában. „A mezőgazdaság létfontosságú, hatásos, és ami a legfontosabb: szórakoztató!” – így szól a fiatal svéd tejtermelő ars poeticája. 

Szerző: Tóth Krisztina