Egyre több vegyszerrel mérgezzük a krumplit
Hírek - 2017.12.04
Megsokszorozódott a burgonyában használt növényvédő szerek száma az elmúlt négy évtizedben. Kiszámíthatatlan, hogy a sokféle vegyszer „mixei” milyen hatással lesznek az emberi egészségre, ráadásul a szeszélyes időjárás miatt a jövőben vészes krumplihiány is fenyegetheti az emberiséget. Az egyik helyen az eső, máshol az aszály tette tönkre idén a termés felét.
Némely esetekben 18-szorosára emelkedett a krumpliban, hagymában és búzában használt növényvédő szerek mennyisége az elmúlt 40 évben a brit Soil Association (Talaj Szövetség) legutóbbi jelentése szerint. A termelők, tudományos szakemberek és táplálkozási szakértők által 1946-ban alapított társaság ezúttal nem „kilóra” mérte a mennyiséget, hanem darabszámra, vagyis az alkalmazott szerek változatosságára volt kíváncsi.
A nyers számok önmagukban akár kedvező képet is mutathatnának, hiszen 1990 óta – jelentős részben a precíziós gazdálkodásnak, például a differenciált kijuttatásnak köszönhetően – megfeleződött a britek által felhasznált vegyszerek mennyisége. Az akkori 34,5 millió kg helyett 2015-ben már „csak” 17,8 milliót szórtak szét a földeken, ugyanakkor a hatóanyagok változatossága megnőtt, és a különféle „koktéloknak” a fogyasztókra gyakorolt összeadódó hatása ma még kiszámíthatatlan. A burgonya esetében például átlagosan 31-féle szert számoltak össze, bár a megvizsgált 156 mintából 73 teljesen tisztának bizonyult, és „csupán” 31 tartalmazott egyféle szermaradványnál többet.
Közben a burgonyatermesztéssel már a 17. század óta foglalkozó Írországban „minden idők legrosszabb” termését takarították be idén. A krumpli jó része – közel 50 százaléka – a földeken rothadt el a szokatlanul esős időjárás miatt, amely lehetetlenné tette a táblák megközelítését. A gazdák szerint a 2017-es év még a keserves 1985-ös esztendőt is alulmúlta. Az ültetést csak májusban tudták elkezdeni, aztán a csapadékos nyár megakadályozta a vegyszerezést, és sokaknál még november közepén is ott gubbasztott a burgonya a talajban, pedig normális esetben október második felében végezni szoktak a betakarítással. 1985-ben a tartós esőzést legalább szép ősz követte. Most viszont a nedves talaj miatt a szokásosnál 10 százalékkal több a sérült gumó, amit lehetetlen értékesíteni.
Magyarországon viszont a forró nyár és a kevés csapadék miatt estek vissza idén a hozamok. A gazdák egy része idehaza is közel 50 százalékos terméscsökkenéssel volt kénytelen szembenézni, az öntözött területen azonban mérsékelni tudták a kárt. Az aszály a minőségre is hatással volt, sok az apró, torzult gumó, mindezzel együtt az idei termés fedezni tudja az itthoni keresletet.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: burgonya, növényvédő szer, aszály, csapadék, termésveszteség
Az alaptrágyázás a repcetermesztés kulcsa
Mi áll a mezőgazdasági vadkár kialakulásának hátterében?
Hőség és fokozott villamosenergia-terhelés: így őrizhetjük ...
„Önálló agrár kifizető ügynökséget szeretnénk”
Vetőmagtermesztéstől a takarmánykeverőig – Az őszi borsó ...
Az aszályt nem lehet kártérítéssel megállítani – ideje lenne ...
Politikamentes és takarékos működést sürget a NAK ...
A PGR új arca – modern, felhasználóbarát felület a megszokott ...
Víztakarékos fehérjenövény – Az őszi borsóban rejlő ...
Gránátalma a házikertben - Ültetése, gondozása és nevelése ...
