Másodfokon is elutasították a földhaszonbérleti pályázatokkal kapcsolatos keresetet

A közlemény szerint a Fővárosi Törvényszék március 22-én hirdetett másodfokú jogerős ítéletet, amelynek szóbeli indokolása szerint sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság nem vizsgálta érdemben a keresetet, hanem eljárásjogi okból utasították el. Tehát a Fővárosi Törvényszék az ítéletében nem foglalt állást sem a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által kiírt pályázatok, sem a pályázati eljárások jogszabályszerűségét illetően - közölte a törvényszék.

Ismertetik: a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. a perben több kereseti kérelmet is előterjesztett, amelyeket az eljárás során módosított.

Az elsőfokú bíróság alapeljárásban meghozott ítéletét a másodfokú bíróság korábban részítéletével részben hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, valamint újabb határozat hozatalára utasította.

A jogerős részítélet egyúttal megállapította a földhaszonbérleti pályázaton nyertes Mező Vidék Bt. és a magyar állam által 2013-ban megkötött mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés érvénytelenségét arra tekintettel, hogy ez jogszabályba, illetve nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik. A szerződés érvénytelenségét megállapító rendelkezéssel a Kúria is mint felülvizsgálati bíróság egyetértett.

A felperes a megismételt elsőfokú eljárás során, módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az általa megjelölt pályázati felhívások (HU21-10240, HU21-10241, HU21-10242, HU21-10245, HU21-10246, HU21-10247, HU21-10248 és HU21-10249) jogszabálysértőek, ezért jogszabálysértő volt a pályázatok elbírálására is; a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet pedig a bírálat során figyelmen kívül hagyta a Nemzeti Földalapról szóló törvény azon birtokpolitikai irányelveit és a Nemzeti Vidékstratégia azon fejezeteit, amelyek a biogazdálkodás oktatására és bemutatására, valamint a vidékfejlesztési központokra vonatkoznak.

A másodfokú bíróság a szóbeli indokolásban hangsúlyozta: az elsőfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy megállapításra irányuló kereset előterjesztésének csak akkor van helye, ha a megállapítás a felperes jogainak alperesekkel - azaz a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel és a magyar állammal - szembeni megóvása érdekében szükséges, és a felperes az alperesektől teljesítést nem kérhet.

Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárás során azt is helytállóan állapította meg, hogy a felperes nem igazolta jogainak az alperesekkel szembeni megóvásának szükségességét, holott ez a megállapítási kereset előterjesztésének az egyik feltétele lett volna. A felperes ugyanis arra hivatkozva állította, hogy fennállnak a kérelem feltételei, hogy a bíróság keresetének helyt adó döntése esetén pert indíthatna a pályázattal érintett földhaszonbérleti szerződések érvénytelenségének megállapítása végett.

A felperes keresetével ekként egy jövőbeli igényének a jogalapját kívánta megteremteni, de ennek érdekében nem indítható megállapítás iránti per, és nem is szükséges ahhoz, hogy a felperes a földhaszonbérleti szerződések érvénytelenségének a megállapítása iránt keresetet terjesszen elő, figyelemmel arra is, hogy a jogerős ítélet nem hatna ki a pályázatok alapján megkötött földhaszonbérleti szerződésekre, illetve nem kötné sem a pályázat alapján a magyar állammal földhaszonbérleti szerződést kötő feleket, sem azt a bíróságot, amely ezeknek a szerződéseknek az érvénytelenségéről döntene.
Ezért az első- és a másodfokú bíróság egyaránt azt állapította meg, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. megállapítási kereset iránti előterjesztésének az eljárásjogi feltételei nem állnak fenn - közölte a törvényszék.

Az elsőfokú bíróság ezért helytállóan utasította el a felperes megállapítás iránti kereseti kérelmeit annak érdemi vizsgálata nélkül, hogy a keresettel érintett pályázatok és pályázati döntések a felperes által hivatkozott okokból jogszabálysértőek voltak-e, és helytállóan járt el akkor is, amikor azt sem vizsgálta, hogy az I. rendű alperes a pályázatok elbírálása során figyelmen kívül hagyta-e a Nemzeti Földalapról szóló törvény birtokpolitikai irányelveit és a Nemzeti Vidékstratégia vonatkozó fejezeteit.

Ugyanezen indokok alapján a másodfokú bíróság sem vizsgálta a fellebbezés elbírálása során azt, hogy a kereset szerinti pályázati felhívások és kiírások megfeleltek-e a jogszabályok rendelkezéseinek, sem azt, hogy e pályázatok elbírálása során az elsőrendű alperes figyelembe vette-e a Nemzeti Földalapról szóló törvény birtokpolitikai irányelveit és a Nemzeti Vidékstratégia vonatkozó fejezeteit - írja közleményében a Fővárosi Törvényszék.

Forrás: MTI