Ipari és új szennyezések a biológiai konferencia középpontjában

A konferencia a magyar környezet- és természetvédelmi szakemberek legjelentősebb tanácskozása, amelyet a Magyar Biológiai Társaság a Debreceni Egyetemmel, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközponttal és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával közösen tart az egyetem Böszörményi úti campusán.

Bács Zoltán rektor a megnyitón úgy fogalmazott: Debrecen nagy és dinamikusan fejlődő város, amelynek környezetében kiemelkedő természeti értékek találhatók. 

- A Nagyerdő és a Hortobágy egyszerre jelent lehetőséget és felelősséget. A gazdasági fejlődés és a természeti értékek védelme nem zárhatják ki egymást. Ezért olyan megoldásokra van szükség, amelyek mindkét célt szolgálják – emelte ki.

Emlékeztetett, hogy 1939-ben a Nagyerdőt nyilvánították Magyarország első természetvédelmi területévé. Az egyetem szakembergárdája hozzájárult az ország első nemzeti parkjának, a Hortobágyi Nemzeti Parknak a megalakulásához, valamint a Debreceni Egyetemen jött létre hazánk első ökológiai tanszéke 1979-ben, majd 2003-ban az első hidrobiológiai tanszék.

- Hűek vagyunk ehhez az örökséghez. Több karon, intézetben, tanszéken és kutatócsoportban folynak kutatások környezetvédelmi, természetvédelmi és fenntarthatósági témákban. Az egyetem idén önálló fenntarthatósági központot alapított, amely több tudományterület bevonásával vizsgálja a klímaváltozás, a vízhiány, az élőhelyek átalakulása, a biodiverzitás és a tájhasználat változásait. A Debreceni Egyetem a tudományos sokszínűségének és 13 karának köszönhetően olyan tudásbázissal és belső együttműködési hálózattal rendelkezik, amely lehetővé teszi a komplex megközelítéseket – fogalmazott a rektor.

A Magyar Biológiai Társaság tanácskozása 15 év után tért vissza Debrecenbe, miután a VII. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferenciát is a városban tartották 2011-ben. Az esemény résztvevői között oktatók és kutatók, környezet- és természetvédelemmel foglalkozó államigazgatási szakemberek, civil szervezetek képviselői, valamint egyetemi hallgatók is vannak.

Balázs Ákos, Debrecen alpolgármestere szerint a közös gondolkodás viszi előre a várost. Köszöntőjében felidézte, hogy a városvezetés 2019-ben új környezetpolitikát hirdetett, amelynek célja Debrecen fejlesztése úgy, hogy közben a zöld szempontok érvényre is jutnak.

A megnyitón Rozinka Zsolt Illés, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium közigazgatási államtitkára a környezetpolitika új korszakáról és a területért felelős hatóság hitelességének helyreállításáról beszélt.

- A környezetvédelmi szakpolitikát tudományos alapokra helyezzük, hiszen a tudás rendelkezésre áll az egyetemeken és kutatóintézetekben. A megvalósításhoz erős intézményrendszerre van szükség, amely még alakul, illetve be kell vonni a civileket a tervezésbe és a döntéshozatalba is – ismertette.

Kiemelte továbbá, hogy a tárcánál külön államtitkárság foglalkozik a biológiai sokféleséggel. Ez felel az állatjólétért, az erdészetért és a természetvédelemért, utóbbi részeként a természetvédelmi őrszolgálat megerősítése is cél.

Szabó Gyula, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője szerint a kutatószféra és a gyakorlati természetvédelem közötti élő párbeszédet erősíteni kell.

- Olyan időszakban vagyunk, amikor gyors válaszokra van szükség, ennek terepe ez a konferencia is – jelentette ki.

A tanácskozás középpontjában ezúttal a szennyezések és azok környezetre, valamint az élővilágra gyakorolt hatásai állnak. A szervezők szerint a témának különös aktualitást adnak az országban több helyen – így Debrecenben is – zajló ipari-gazdasági fejlesztések és az ezek miatti környezetvédelmi aggályok.

Lengyel Szabolcs, a szervezőbizottság elnöke, a Debreceni Egyetem Biodiverzitás, Vízgazdálkodás és Klímaváltozás Kompetencia Központ igazgatója hangsúlyozta: az emberi tevékenység által okozott szennyezések a biodiverzitás fogyatkozásáért globálisan felelős öt fő ok egyike. 

- Örvendetes, hogy az emberek környezetvédelmi problémák iránti tudatossága jelentősen növekedett. Szennyezés esetén gyakran az élővilág jelez először. A szakembereknek azt kell bizonyítaniuk, hogy a hatások mérhetők, és az eredmények alapján figyelmeztetniük kell a hatóságokat. Ugyanakkor a hagyományosnak tekinthető szennyezések mellett új szennyezőanyagok jelentek meg a világban és Magyarországon is. A mikroműanyagok és a rovarkárosító neonikotinoidok témája is aktuális, hiszen a neonikotinoidok közvetlen gazdasági károkat okoznak, ha a beporzó rovarok eltűnnek. Ezért a régi és az új típusú szennyezések biodiverzitásra gyakorolt hatásaival egyaránt foglalkozik a konferencia – mutatott rá.

A Debreceni Egyetem Biodiverzitás, Vízgazdálkodás és Klímaváltozás Kompetencia Központja 2023-ban jött létre. Közreműködik a város biológiai sokféleségének monitorozásában a Debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszer révén, amelyben a biodiverzitás mellett a talaj, a víz és a levegő vizsgálata történik. Emellett nemzetközi szintű kutatásokat végez a városi biodiverzitás területén, részt vesz az egyetemi karok biodiverzitással és fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységeiben és környezeti nevelési tevékenységet is folytat – ismertette Lengyel Szabolcs.

A konferencia nyitóelőadását Kundrát-Simon Edina tartotta a városiasodás környezeti hatásairól. A tanácskozás négy napja során külön szekció foglalkozik a mezőgazdasági eredetű hatásokkal és a vizes élőhelyek szennyezésével, a város és a biodiverzitás kapcsolatával, valamint az aktuális természetvédelmi kihívásokkal. Az előadások mellett kerekasztal-beszélgetések is szerepelnek a programban.

A konferencia megnyitóját megelőzően két kurzuson vehettek részt a vendégek. Zsebők Sándor és Sulyán Péter Gábor a mesterséges intelligencia természetvédelmi projektek során történő alkalmazásának lehetőségeiről tartott workshopot, míg Mihók Barbara Reménygyakorlatok címmel szervezett önismereti tréninget.

A tanácskozás zárásaként péntekre fakultatív kirándulásokat szerveznek a Hortobágyi Nemzeti Park területére, illetve az ipari-gazdasági fejlesztéseket és környezeti monitorozást mutatják be Debrecenben és környékén.

Forrás: DE. Sajtóközpont - SzZsL