Több európai országban is kibertámadások veszélyeztetik az élelmiszer-ellátást

A Franciaországban és Hollandiában bekövetkezett informatikai incidensek komoly fennakadásokat okoztak az élelmiszer-kiskereskedelem működésében, jól érzékeltetve, hogy a modern ellátási láncok mennyire függnek a digitális rendszerektől. A franciaországi események során a hűtőberendezéseket érte kibertámadás, míg Hollandiában az Ahold Delhaize informatikai problémái zavarták meg az Albert Heijn üzletlánc logisztikai folyamatait. Bár a két eset időben közel esett egymáshoz, a hatóságok egyelőre nem találtak bizonyítékot arra, hogy kapcsolat lenne közöttük.

Franciaországban október 12-én több mint 400 szupermarket működését érintette egy kibertámadás, amely során a támadók hozzáférést szereztek a hűtési rendszerekhez. Az incidens a Cooperative U, az E.Leclerc, a Les Mousquetaires és az Intermarché üzleteit is érintette. A beszámolók szerint több ezer hűtő- és fagyasztóberendezés olvadt le, egyes egységekben pedig a hőmérséklet hat óránál hosszabb időre elérte az 50 °C-ot. Az Intermarché jelezte, hogy az érintett üzletekben az összes friss és fagyasztott terméket meg kellett semmisíteni. Az E.Leclerc közlése szerint az egyik hűtéstechnikai beszállítójuk elleni támadás következtében több áruház működése is zavart szenvedett. Az ügyben eddig semmilyen személy vagy szervezet nem vállalta a felelősséget.

Az eset jelentős aggodalmat váltott ki az élelmiszer-ellátó infrastruktúrák biztonságával kapcsolatban. Az ágazat szereplői szerint példa nélküli, hogy közvetlenül a hűtőrendszereket vették célba, ami nemcsak gazdasági károkat okozhat, hanem az élelmiszer-biztonságot is veszélyeztetheti.

Eközben Hollandiában egy különálló informatikai incidens bénította meg részben az Albert Heijn működését. A probléma vasárnap kezdődött, és az Ahold Delhaize elővigyázatosságból több rendszert lekapcsolt annak érdekében, hogy megvédje informatikai környezetét. Több elosztóközpont működése szünetelt, miközben a vállalat honlapja, mobilalkalmazása, ügyfélszolgálata és az online élelmiszer-rendelési szolgáltatás is érintetté vált.

A fennakadások gyorsan megjelentek az üzletek polcain is. Hágában, Rotterdamban, Utrechtben és Amszterdamban több áruház gyümölcs- és zöldségosztályán hiány alakult ki, de egyes helyeken a tejtermékekből és húsárukból is kevesebb állt rendelkezésre a szokásosnál. Egy, az Albert Heijn hálózatához beszállító termelő arról számolt be, hogy a rendelések jelentős részét törölték, és a szokásos mennyiség mindössze mintegy 10%-a maradt érvényben. Más források szintén megerősítették a beszerzések visszafogását, bár annak mértéke termékkörönként eltért. A vállalatnak dolgozó tehergépkocsi-vezetők közül többen jelezték, hogy a logisztikai folyamatok részleges leállása miatt nem tudtak munkát végezni.

Az Albert Heijn vezetése megerősítette, hogy egyes elosztóközpontokban teljesen leállították a munkát az informatikai rendszerek megelőző kikapcsolása miatt. A társaság nem közölte, hogy pontosan mely létesítmények maradtak működőképesek, és azt sem, meddig tarthat a helyreállítás. Az előrejelzések szerint az egyes üzletek és termékkategóriák között jelentős különbségek lehetnek az áruk elérhetőségében. A tartósabb termékek, így például a fagyasztott áruk vagy a péktermékek esetében kisebb fennakadásokra számítanak, míg a friss gyümölcsök és zöldségek ellátása érzékenyebben reagál a logisztikai problémákra.

Az online szolgáltatásokat is érintették a kibertámadások: új házhozszállítási rendelések leadására átmenetileg nem volt lehetőség, a korábban rögzített megrendeléseket pedig határozatlan időre törölték. A vállalat közölte, hogy a már kifizetett összegeket a rendszerek helyreállítását követően megtéríti az érintett vásárlóknak. A fizikai üzletek ugyanakkor nyitva maradtak, és a pénztári rendszerek továbbra is működnek. Az általános akciók és a standard hűségkártyás kedvezmények elérhetők maradtak, míg egyes személyre szabott kedvezmények és lojalitásprogramok ideiglenesen szünetelnek.

A két eset jól mutatja, hogy a digitális infrastruktúra sérülése milyen gyorsan képes valós ellátási problémákat előidézni. A modern kiskereskedelmi láncok működése szorosan összekapcsolódó informatikai rendszerekre épül, amelyek az árurendeléseket, a készletgazdálkodást, a szállítmányozást, a raktári folyamatokat és a hűtőberendezések felügyeletét is irányítják. Ha ezek a rendszerek kiesnek, a kereskedők akkor sem tudják hatékonyan koordinálni az árumozgást, ha a termékek egyébként rendelkezésre állnak a termelőknél vagy a beszállítóknál. A rövid eltarthatóságú friss termékek esetében a problémák különösen gyorsan láthatóvá válnak.

A szakértők szerint az Albert Heijn esete rávilágít arra, hogy egy informatikai meghibásodás következményei jóval túlmutatnak az online kereskedelmen vagy az ügyfélszolgálaton. A hatások közvetlenül elérhetik a fizikai üzletek árumegjelenését és a teljes ellátási lánc működését is. Mivel a holland élelmiszer-kiskereskedelmi piac jelentős része az Albert Heijnhez kötődik, a zavarok az egész piacra kihatással lehetnek, miközben a versenytársak saját logisztikai kapacitásaik miatt nem feltétlenül képesek azonnal pótolni a hiányokat.

A franciaországi támadások egy másik kockázati tényezőre hívták fel a figyelmet. Ott a támadók közvetlenül a hűtési infrastruktúrát vették célba, ami nagy mennyiségű élelmiszer biztonságos felhasználhatóságát veszélyeztette. Hasonló biztonsági incidensekről Belgiumból és Luxemburgból is érkeztek jelentések, ugyanakkor egyelőre nincs arra utaló jel, hogy ezeket ugyanaz az elkövető vagy csoport hajtotta volna végre.

A kiberbiztonság jelentőségét jól mutatja egy felmérés is, amely szerint a vizsgált kiskereskedelmi vállalkozások 86%-a már találkozott valamilyen formájú kiberbűnözéssel. Ennek ellenére mindössze 21%-uk rendelkezett olyan részletes intézkedési tervvel, amely egy támadás esetén egyértelműen meghatározza a feladatokat és a felelősségi köröket. Az alkalmazottak egyharmada soha nem vett részt kiberbiztonsági képzésen, míg a szervezetek fele még nem gyakorolta a támadások kezelését, vagy nem rendelkezett megfelelő válaszadási eljárásokkal.

A szakértők szerint jelentős különbség mutatkozik a kockázatok felismerése és a tényleges felkészültség között. Egy kibertámadás nemcsak a fizetési rendszereket vagy az internetes értékesítést érintheti, hanem a készletkezelést, a logisztikát, a beszállítókkal történő kommunikációt és a hőmérséklet-szabályozó rendszereket is. A pénzintézetek és piaci elemzők ezért a hozzáférés-kezelés szigorítását, a biztonsági mentések rendszeres ellenőrzését, a vészhelyzeti intézkedési tervek kidolgozását és gyakorlását, valamint a beszállítók kiberbiztonsági követelményeinek szigorítását javasolják.

A holland Élelmiszer-kereskedelmi Központi Szövetség szerint az ágazat elegendő rugalmassággal rendelkezik a jelenlegi helyzet kezelésére, ezért nem indokolt a pánikvásárlás. A holland Mezőgazdasági, Halászati, Élelmezésbiztonsági és Természetvédelmi Minisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri az eseményeket, és hangsúlyozza, hogy a jövőben még ellenállóbb élelmiszer-ellátási rendszerek kialakítására lesz szükség.

Forrás: FruitVeB