A FruitVeB álláspontja a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentéséről
Hírek - 2026.10.21
A 2027. évi költségvetésről szóló kormányzati bejelentések nyomán számos megkeresést kaptunk ágazati szereplőktől, valamint a sajtó munkatársaitól abban a tárgyban, hogy a bejelentett intézkedések között nem szerepelt az áfacsökkentés. A kérdés hatványozott ágazati jelentősége és érintettsége miatt a FruitVeB az alábbi közleményt adja ki.
Szervezetünk álláspontja, illetve „hozzáállása” továbbra is az, hogy – mivel a zöldségek és gyümölcsök ÁFA kulcsának 5%-ra történő csökkentése egy jól definiált és kommunikált kormányzati terv volt az elmúlt fél évben – az áfacsökkentés továbbra is napirenden van, és a bejelentés elmaradása ellenére mindössze a jövő éven belüli bevezetésének pontos időpontja a kérdés. Bízunk benne, hogy a zöldségek és gyümölcsök főszezonjának kezdetére (2027. tavasz) ez az intézkedés is megvalósul, mint ahogyan kifejezett örömünket és köszönetünket fejezzük ki a rendkívül sok kárt okozó árrésstop rendszerének kivezetése miatt.
Egyértelmű álláspontunk szerint az ÁFA csökkentésére a zöldség-gyümölcs ágazat fejlődéséhez vagy egyáltalán talpon maradásához égető szükség van:
· mert nem várhatunk fejlődést egy olyan ágazatban, ahol az adózási környezet a tisztességes szereplőket versenyhátrányba hozza a tisztességtelenekkel szemben;
· mert nem várható – a versenyképesség alapját képező – szervezett és hatékony működés egy olyan ágazatban, ahol a magas áfakulcs a legális értékesítés és a szervezettség ellen hat;
· mert nehezen képzelhető el a hazai termelők és hazai termékek versenyképességének fenntartása az importtal, vagy még inkább az áfacsalt importtal szemben mindaddig, amíg az európai rekordot jelentő áfakulcs ezen a területen is a feketézés táptalaja.
Meg kell érteni, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat speciális problémája, hogy ez a szektor mára az áfacsalás és az áfacsalók kedvelt területe lett. Ennek főbb okai a következők:
· más (és a szomszédos) EU-tagországokban jellemzően 5-10% a zöldségek és gyümölcs áfakulcsa, így „a nagy bizniszt jelentő” 27%-os áfakulcs mellett kedvelt ország vagyunk az áfacsalók számára, vagy még inkább az egyetlen ország, ahol az áfacsalás még nagy üzlet lehet;
· a gabona- és olajnövényeknél a fordított ÁFA rendszere elejét veszi az áfacsalásnak;
· egyes állati termékek 5%-os ÁFA-kulcsa ezekről a termékpályákról is távol tartja az áfacsalókat;
· a zöldség-gyümölcs ágazatban nincsenek olyan szigorú termelési nyilvántartási rendszerek, melyek az állati termékekhez hasonlóan szigorú ellenőrzési pontot jelentenének és a kihúznák a „feketézés méregfogát”;
· a zöldség-gyümölcs termékek időjárási károkra való érzékenysége és gyorsan romló jellege lehetőséget ad arra, hogy relatíve nagy mennyiségeket papíron eltüntessenek a legális kereskedelem elől, vagyis az áru több tíz százaléka „alappal letagadható”, ami utat nyit a feketézéshez.
Megértjük, hogy az ÁFA-csökkentés legfőbb, közvetlen negatív hatása az államháztartás bevételeinek 160 milliárd Ft-os csökkenése. Ezt a negatív hatást a következő pozitív hatások ellensúlyozhatják:
· A gazdaság fehérítése és a tisztességtelen verseny csökkentése révén a tisztességes vállalkozások versenyképességének javítása, a szervezett és legális ellátási láncok fejlődése, az átláthatóság, a nyomonkövethetőség, az élelmiszerbiztonság növekedése.
· Az ágazati szervezettség és ezzel a versenyképesség növekedése.
· Az import versenyképességének csökkenése, mellyel jelentős értékű importáru szorítható ki a hazai piacról.
· A fogyasztói árak csökkenése, a háztartások kiadásainak mérséklődése, a zöldség-fogyasztás növekedése.
Megértjük, hogy az áfacsökkentés miatti, 160 milliárd Ft körüli közvetlen államháztartási bevételkiesés komoly „érvágás” a költségvetés jelenlegi helyzetében. Álláspontunk szerint azonban az államháztartást ért károknál is nagyobb mértékű nemzetgazdasági károkat eredményez az, hogy a fentebb jellemzett mechanizmusok elszívják az árualapot a tisztességes szereplők, és a csak legálisan értékesíteni képes vagy hajlandó hazai termelői szervezetek (TÉSZ-ek) és kereskedők elől, melynek okán folyamatosan romlik a versenyképességünk és az önellátásra való képességünk. Mindez már középtávon is a hazai zöldség-gyümölcs ágazat komoly erodációjához fog vezetni, továbbá kibocsátásban, foglalkoztatásban és GDP-termelésben jelentősebb értékű veszteség lesz, mint a rövid távú államháztartási veszteség.
A gazdaság fehérítése és a tisztességtelen verseny csökkentése révén a tisztességes vállalkozások versenyképességének javítása, a szervezett és legális ellátási láncok fejlődése, mindezzel az átláthatóság, a nyomonkövethetőség és végeredményben az élelmiszerbiztonság növekedése létkérdés a zöldség-gyümölcs ágazat versenyképességének fenntartásához, illetve elsorvadásának megakadályozásához. Minderre hatékony megoldást az ÁFA csökkentése jelent.
A tárgyban korábban megjelent részletesebb elemzésünk: https://fruitveb.hu/a-zoldseg-gyumolcs-agazat-tendenciai-az-afa-csokkentes-szuksegessege-es-varhato-hatasai/
Forrás: FruitVeB
Címkék: fruitveb, zöldség, gyümölcs, áfa
Ez már nem csak az agrárszereplők küzdelme: több tényezős ...
Rosszul áll a szénánk: újra kell számolni a gyepek hozamát
Élénkült a szarvasmarha külkereskedelme
Zöld túlélők: Klímaálló fák és szárazságtűrő cserjék a jövő ...
Megjelent hazánkban a pöttyös lámpahordó-kabóca
Erre oda kell figyelni: brutális, ami a magyar földdel történik, ...
Másfélszeresére emelkedett a kifizetett kárenyhítő ...
Mi jön az átvilágítás után? Jelentősen átalakulhat az ...
Történelmi mélyponton a hazai kukoricatermés – Szerkezeti ...
Mégis megmaradnak a helyi földbizottságok!