Az óriás művészméhek első látásra félelmetesek, de nem veszélyesek
Hírek - 2026.08.04
Egy különleges, első látásra riasztónak tűnő méhfajjal, az óriás művészméhhel a Körös-Maros Nemzeti Park tájain is találkozhatunk. Megjelenésére legnagyobb eséllyel az öreg, korhadt fák közelében lehet számítani – adta hírül honlapján a minap a KMNP Igazgatóság.
Az öreg, és kikorhadt fáknak összetett szerepük van a természetben. Minden létező kis üreg otthont adhat egy-egy élőlénynek. A különböző bogárlárvák által rágott járatokban több magányos méh-, illetve darázsfaj neveli ivadékait.
Jövevényfaj, amely Európában nem őshonos
Közülük az egyik leglátványosabb a házi méhnél másfél-kétszer nagyobb, sötét színű óriás művészméh. Mindenhol megtelepszik, ahol számára alkalmas szaporodóhelyet, azaz öreg, korhadó, rothadó, rovarrágta fát talál.
Jövevényfajról van szó, amely Európában nem őshonos. Eredeti elterjedési területe Ázsia délkeleti részén van. Kontinensünkön először 2008-ban, Franciaországban figyelték meg, ahová valószínűleg vízi úton, faanyag közvetítésével kerülhetett. Ezt követően gyorsan meghódította Európa más országait is. Magyarországon 2015-ben figyelték meg először Budapesten. Később előkerült Békéscsabán a Széchényi-ligetben, majd a Körös-Maros Nemzeti Park védett területein is.
Az óriás művészméhek nem családi struktúrában élnek
Mivel az élőhelynek alkalmas öreg fák már leginkább csak a parkokban vannak, ezért az ember közelében is megjelent a faj. Termetéből adódóan riasztó is lehet, de nem kell tőle tartanunk, mert magányos méhfajról van szó. Az óriás művészméhek nem családi struktúrában élnek, mint a házi méhek, vagy a papírdarazsak, amelyek védik a kolóniát, ezért sokkal könnyebben támadnak. A művészméhek, ha össze is gyűlnek egymás mellé, azt csak a szaporodási hely adottságai miatt teszik. Nem támadnak, de azért óvatosan kell feléjük közelíteni, ha megfogjuk őket, akkor védekeznek.
Kiváló beporzó rovarok, nagy segítséget jelenthetnek
Ami a külsejüket illeti, a toron sárgás színű szőrszálak láthatók, ezért a hátközépnek tűnő terület világosabb, illetve a szárnyuk látványos, irizáló. Szaporodásuk során keresik a rovarlárva-járatokat, melyekbe a petéket egyesével teszik, és táplálékot is helyeznek melléjük. Megtöltik petefüzérekkel a járatokat, amelyeket aztán befalaznak. A rovartanyák, illetve darázsgarázsok is alkalmasak a szaporodásukhoz.
Az óriás művészméhek virágporral táplálkoznak és lárváiknak is virágport gyűjtenek. Éppen ezért kiváló beporzó rovarok, nagy segítséget jelenthetnek a kertekben és általában a természetben.
Forrás: kmnp.hu, Fotó: Boldog Gusztáv László
Címkék: méh, Körös-Maros Nemzeti Park, beporzók
Myxomatózis – élvonalban a Soproni Egyetem kutatócsoportja
Ön hogyan dönt? Védekezik vagy kockáztat?
A málna metszése szüret után: Így készítsd fel a bokrokat a jövő ...
A PGR új arca – modern, felhasználóbarát felület a megszokott ...
A csodasövény „ára”: Miért veszélyes a szibériai szil, és mivel ...
Az eldugott tápanyag
Az EU agrár-élelmiszeripari kereskedelmi többlete nőtt 2026 ...
A csalánlé ereje a biokertben: Készítsünk ingyen csodaszert a ...
Hatékony tarlókezelés száraz nyárban – A talajnedvesség ...
Az Európai Bizottság 540 millió eurós támogatást nyújt a ...
