TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 71.512,77 Ft (tonna)
Napraforgómag: 202.690,73 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 74.163,90 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 62.695,87 Ft (tonna)
Repcemag: 186.731,18 Ft (tonna)
Full-fat szója: 200.218,23 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 615 Ft
Benzin ára: 595 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 355,63
USD: 308,36
CHF: 385,4
GBP: 412,09
Hirdetés
Tiszavirágzás – milliónyi kérész násztánca a víz felett

Tiszavirágzás – milliónyi kérész násztánca a víz felett

Hírek - 2026.06.12

Megkezdődött néhány napja a tiszavirágzás, ez a ritka, 8-10 napos látványos természeti jelenség nyár elején, amely a leggyakrabban a Tiszán, a koraesti órákban figyelhető meg; a folyó déli szakaszán kezdődik, és halad felfelé. A kérészek rajzása 2020 óta hungarikum.

„A tiszavirág látványos rajzása révén közismert kérészünk, védett természeti- és tájérték, nem csak hazánkban, de világviszonylatot tekintve is egyedülálló. A különleges természeti jelenséget több évig tartó fejlődés előzi meg, amely jellemzően a Tisza hazai szakaszain teljesedik ki minden év júniusának közepén. A tiszavirág és tiszavirágzás, a Tisza-menti identitás természeti környezeten túlmutató sokrétű jelentőségét bizonyítják a jelenség kulturális, néprajzi és nyelvi hozadékai is (pl. a „tiszavirág életű” mondás), amely komplexitást a faj és az esemény együttes értékként történő felterjesztése is alátámaszt.” – így mutatja be a tiszavirágot és tiszavirágzást mint nemzeti értéket a Hungarikumok gyűjteménye – Magyar Értéktár.  

„Mi a tiszavirág?” – a legnagyobb európai kérész

A különleges természeti jelenségről a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság honlapján „Mi a tiszavirág?” címmel így írnak, hivatkozva a forrásra (Andrikovics Sándor - Thomas J. Fink - Cser Balázs - Tiszavirág monográfia; Szolnok 1992): „E rövid életű, tömeges násztáncot járó rovarokról, a kérészekről, már az ókorban említést tesz Arisztotelész (Kr. e. 384-322), aki Ephemeronnak, egynapinak nevezte őket.  Magyarországon Marsigli volt az első megfigyelő, akinek írásos feljegyzése maradt fenn a tiszavirágzásról a Tiszán. 

A tiszavirág (Palingenia longicauda) a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 cm-es, a fehér farksertéivel 12 cm hosszú is lehet. Két pár szárnya egyenlő alkotású, hártyás, gyengén recézett, világos-barna színű. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. Egy nőstény általában 7-8000 db petét rak a víz felszínére, melyek a fenékre süllyedve kezdik meg lárvaéletüket. A lárvák az agyagos aljzatba fúrják magukat és az iszap szerves korhadékával táplálkoznak. Az egyedfejlődésük 3 évig tart, s közben kb. 20-szor vedlenek. A lárvák növekedése a hőmérséklettől nagymértékben függ. Befejeződése váltja ki a rajzást, mely meleg, szélcsendes időben a legzavartalanabb.  

A hímek az utolsó lárvastádiumot követően nehezebben repülő ún. szubimágókká válnak, amelyek a partra repülnek és egy újabb vedlés után kezdik meg néhány órás vagy félnapos imágó életüket. A nőstények valamivel később jelennek meg, mint a hímek és levetve lárvabőrüket, egyből imágóvá alakulnak. Ezt követően csak párjuk keresésével törődnek, nem is táplálkoznak. 

Fontos ökológiai jelentősége is van

(…) Azon kívül, hogy egy rendkívül látványos esemény a Tisza kivirágzása, fontos ökológiai jelentősége is van. Számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak. De a hajdani parasztgazdák is kihasználták a táplálékbőséget állataik takarmányozására. A tiszavirág lárvája az aljzaton történő furkálással élőhelyet is teremt más mederfenéki élőlények számára.

 A tiszavirág az 1900-as évek első harmadában kihalt Nyugat-Európából, és Közép-Európában is jelentősen lecsökkent az állománya. Tömegesen mára csak főleg a Tiszában találkozhatunk vele, holott Skandinávia és a mediterrán területeket kivéve egész Európában közönséges fajnak számított. Egyedszámának ilyen drasztikus lecsökkenésében szerepet játszott a klíma változása, de elsősorban az antropológiai hatások okolhatóak, úgymint a folyószabályozások, mederátalakítások, folyópartok műanyagos partvédelme, folyók szennyezése.” – olvasható a Hortobágyi Nemzeti Park honlapján az idézett szakcikk.

Szervezett programok

A különleges természeti jelenséget minden évben nagy érdeklődés kíséri. Sokakat vonz a folyópartra, annak dacára, hogy napra pontos „érkezését” előre nem ismerhetik – azt az időjárás, a víz hőmérséklete és a vízállás is befolyásolja. Számos szervezett program – „kérészmustra”, csónaktúra, tudományos, ismeretterjesztő előadás, mobil kiállítás, fesztivál – kínál lehetőséget ezekben a napokban a rövid életű, tömeges násztáncot járó „egynapi” rovarok rajzásának megtekintésére.  
 

Fotó: Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság - Kötivizig/Facebook

Címkék:
Friss hírek
Kiemelt hírek