A szabadföldi termesztés erősödése jellemezte a vágott virágok termelését 2025-ben

A díszkertészeti ágazat szerkezete a gazdaságok tevékenységi profilja alapján is sokszínű képet mutatott: a gazdaságok 16 százaléka kizárólagos virág termével, míg 20 című százaléka kizárólag cserepes, balkon- vagy hagymás növények előállításával foglalkozott – közli a Statisztikai jelentésekben az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) „ Díszközgazdasági kiadvány” 2025. év

A dísznövénytermesztést a növénybetegségek és a piaci anomáliák is jelentősen befolyásolták

Amint a szerző, Kiss Gabriella kifejti – sok egyéb között –, az elmúlt években a dísznövénytermesztést nemcsak a szélsőséges időjárási viszonyok, hanem a termelés során jelentkező növénybetegségek és a piaci anomáliák is jelentősen befolyásolták. Az egyik legfontosabb piaci tényező a visszafogott lakossági kereslet volt. A termelők helyzetét tovább nehezítette a tartós költségnyomás. Az energia – különösen a fűtött üvegházi termesztésben –, valamint a műtrágyák, a növényvédő szerek és a munkaerő költségei továbbra is magas szinten maradtak, ami csökkentette a termelés jövedelmezőségét. A termelők számára komoly kihívást jelentett az emelkedő költségek érvényesítése az értékesítési árakban, mivel a jelentősebb áremelések a kereslet további visszaesésének kockázatával járhattak. A kereslet szezonális ingadozása szintén meghatározó piaci tényező volt. Az olyan kiemelt értékesítési időszakokban, mint a húsvét, az anyák napja vagy a mindenszentek, a kereslet jelentősen megélénkül, míg az év többi részében több termékcsoportban túlkínálat és árnyomás is kialakulhat. Ez különösen a vágott virágok piacán okozhat értékesítési nehézségeket. További kihívást jelent az importtermékek erős piaci jelenléte.

Fontos kiemelni – áll az AKI-kiadványban –, hogy az ágazatot nem kizárólag negatív hatások érték – a 2025-ös időszakban továbbra is több támogatási lehetőség is elérhető volt, amelyek elősegíthetik a szektor fejlődését: 2025-ben több, a KAP Stratégiai terv keretében meghirdetett agrár- és vidékfejlesztési támogatás is elérhető volt, amelyek közvetetten a kertészeti és a dísznövénytermesztő vállalkozások fejlődését is segítették. 2025-ben a támogatások fő iránya a modernizáció, az energiahatékonyság és a kisvállalkozások fejlesztése volt, ami a dísznövénytermesztők számára is fontos lehetőségeket biztosít.

A faiskolai növények termesztésére használták a legnagyobb területet

A dísznövény-termékcsoportok közül 2025-ben a faiskolai növények termesztésére használták a legnagyobb területet, összesen 1288 hektárt, ami a teljes használt terület 92,0 százalékát jelentette. A faiskolai növényeket szinte teljes mértékben szabadföldön termesztették, mivel a termelés 99,1 százaléka ezen a módon történt. A fedett termesztési terület aránya mindössze 0,1 százalék volt, hasonlóan az előző évekhez.

A dísznövénytermesztésre használt összes terület 3 százalékán vágott virág és vágott zöld, míg 5 százalékán cserepes és hagymás dísznövénytermesztés történt. Az arányok tekintetében a 2024. évhez képest csupán kisebb mértékű változás következett be. A vágott virágok termesztésére szolgáló területek megoszlása ugyanakkor jelentősen módosult: 2025-ben a területek 67,5 százaléka szabadföldi, 25,9 százaléka fedett, fűthető, míg 6,6 százaléka fedett, fűtetlen terület volt, ami a korábbi évhez viszonyítva a termesztési szerkezet jelentős, a szabadföldi termesztés irányába történő eltolódását eredményezte.

A cserepes és hagymás növények esetében a termesztés túlnyomó része, 84,3 százalék fedett és fűthető helyen történt, 5,3 százalék fedett, fűtetlen, míg 10,4 százalék szabadföldi területen zajlott a 2025-ös adatszolgáltatói jelentések alapján.

A dísznövénytermesztés szerkezete erősen termékcsoport-függő. A faiskolai növények termesztése továbbra is döntően szabadföldön zajlik, és a legnagyobb területigényt képviseli, míg a cserepes és hagymás dísznövények esetében a fedett, fűthető termesztési mód dominál. A vágott virágok és vágott zöldek termesztése átmeneti szerkezetet mutat, ahol mind a szabadföldi, mind a fedett technológiák jelentős szerepet kapnak.

Értékesítés – továbbra is meghatározó a hagyományos virágkereskedelem

A termesztés és az értékesítés szoros összefüggésben van a szezonális kereslettel, amelyet az időzített termesztés (termin kultúra) tesz lehetővé, így a növények a legnagyobb kereslet idején, jellemzően november és május–június között kerülnek piacra. Ezekben az időszakokban az árak magasabbak, és az éves árbevétel jelentős része, akár 60-70 százaléka is ekkor realizálódik. A nyári hónapokban a kereslet visszaesik, ezért gyakran értékesítési szünet is kialakul, ami miatt a vállalkozások számára kiemelten fontos a megfelelő pénzügyi tervezés és a likviditásmenedzsment.

Az értékesítés több csatornán keresztül történik: továbbra is meghatározó a hagyományos virágkereskedelem, ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kap a közvetlen lakossági értékesítés, a kertépítési szolgáltatások, valamint az online jelenlét és az internetes értékesítés.

A dísznövénytermesztés nettó árbevétele a 2025-ös adatgyűjtés alapján összesen 20,8 milliárd forintot ért el. Ezen belül a faiskolai növénytermesztés árbevétele 13 milliárd forintot tett ki, ami az összbevétel 63 százaléka. A vágott virágok és vágott zöld termékek árbevétele 1,6 milliárd forintot, azaz 8 százalékot képviselt, míg a cserepes, kiültetésre szánt balkon-, hagymás és rizómás növények árbevétele 6,1 milliárd forintot, vagyis 30 százalékot tett ki.

Külkereskedelem – a friss vágott virágok importértéke jelentősen meghaladta az exportét

A dísznövénytermékeket is magában foglaló termékcsoportok külkereskedelmi forgalmában az import értékének aránya a vizsgált évben 71,9 százalékot tett ki, ami 3,1 százalékponttal haladta meg az előző év szintjét, és jelentősen felülmúlta a 2020–2024 közötti, 62–67 százalékos átlagot is. A hazai dísznövényexportban továbbra is a faiskolai termékek részesedése a legnagyobb, emellett a friss vagy kezelt vágott virágok exportja is számottevő.

Az elmúlt években a friss vágott virágok importértéke jelentősen meghaladta az exportét, ugyanakkor a külkereskedelmi mérleg ezen a területen 2025-ben 4,2 százalékkal javult az előző évhez képest. A faiskolai termékek közé tartozó fa-, bokor- és cserjefélék külkereskedelmi forgalma 2025-ben 22,4 százalékkal csökkent. Az export értéke enyhén, 0,9 százalékkal mérséklődött, miközben az import ennél jóval nagyobb, 40 százalékos visszaesést mutatott. Ennek következtében – mivel az import erősebben csökkent, mint az export – a külkereskedelmi egyenleg mintegy 834 millió forinttal kedvezőbben alakult az előző évhez képest.

A friss vágott virágok esetében az export 611 millió forintot ért el, miközben az import meghaladta a 7,9 milliárd forintot, ami erős importfüggőségre utal a termékkör kapcsán. A hazai dísznövényexport főként az Európai Unió tagállamaiba irányul. Legfontosabb kereskedelmi partnereink között rendszeresen Szlovákia, Románia és Németország szerepelnek. Bár ezen országok sorrendje időről időre változhat, jelenlétük hosszú távon meghatározó. Németország bizonyult 2025-ben a magyar dísznövényexport legjelentősebb célpiacának mind értékben, mind mennyiségben.

A magyar dísznövényimportot 2025-ben elsősorban Hollandia, Szlovénia és Németország határozta meg, mind értékben, mind mennyiségben ezek az országok voltak a legfontosabb beszállítóink. Kiemelkedő szerepet töltött be Hollandia, ahonnan a legnagyobb volumenben érkezett dísznövény Magyarországra. Az import mennyisége elérte az 1382 tonnát, összértéke pedig 3144 millió forintot tett ki. Az előző évhez képest ugyanakkor kisebb mérséklődés volt megfigyelhető az importban, mivel az importált dísznövények értéke 3 százalékkal, mennyisége pedig 35 százalékkal csökkent.

A külkereskedelmi egyenleg tovább romlott

A dísznövénytermékek külkereskedelmi forgalma 2025-ben 9,4 milliárd forinttal csökkent az előző évhez képest, ami jelentős visszaesést mutat. A mérséklődés mind az import, mind az export oldalán megfigyelhető volt: az export 5,7 milliárd forinttal, az import pedig 3,7 milliárd forinttal esett vissza. Az import értéke 45,7 milliárd forintot tett ki, ami 7,4 százalékos csökkenést jelent, míg az export 15,4 milliárd forintra mérséklődött, 27 százalékkal elmaradva az előző évi szinttől. Ennek következtében a külkereskedelmi egyenleg tovább romlott, így a passzívum mintegy 2 milliárd forinttal nőtt, így 2025-ben meghaladta a 30 milliárd forintot.

A dísznövények külkereskedelmi forgalma a teljes mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelemhez viszonyítva továbbra is elenyészőadot képvisel, 2025-ben sem érte el az 1 százalékot. Az arány az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatott: míg a 2020–2022 közötti időszakban 1,2–1,6 százalék között alakult, addig 2024-ben 0,77 százalékra mérséklődött, 2025-ben pedig tovább csökkent 0,65 százalékra.

Az európai dísznövénytermelés erősen koncentrált szerkezetű

A dísznövényágat európai mezőnyben továbbra is Hollandia tölti be a termelési érték alapján. Résesedése 2025-ben 35 százalékot tett ki, amely megegyezik a 2024-ben mért (34,9 százalékos) aránnyal, így vezető pozíciója változatlan maradt. A vizsgált több ország termelési értéke is növekedést mutatott – és Olaszországé 6– Spanyolország8 emelkedett, míg Németország közel 12 százalékos növekedést ért el. Franciaország esetében mérsékeltebb, körülbelül 3 százalékos növekedés volt tapasztalható.

A termelési érték alapján 2025-ben az öt legjelentősebb európai ország közé Hollandia mellett Spanyolország, Olaszország, Németország és Franciaország tartozott. Spanyolország részesedése 16 százalékot, Olaszországé 14 százalékot, Németországé 11 százalékot, Franciaországé pedig 7 százalékot tett ki. Magyarország ezzel025-ben mindössze 0,7 százalékos szemben2-sel szerepelt az európai rangsorban. Az adatok összpontosulnak rámutatnak arra, hogy az európai növénytermelés erősen koncentrált szerkezetű: a termelési érték döntő hányada néhány meghatározó gazdaságban, valamint a kisebb országok hozzájárulásával jó szerényebb. Ennek következtében a magyar dísznövényágazat továbbra is csekély piaci súllyal rendelkező országnak az európai piacon.

Forrás: AKI