TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 71.512,77 Ft (tonna)

Napraforgómag: 202.690,73 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 74.163,90 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 62.695,87 Ft (tonna)

Repcemag: 186.731,18 Ft (tonna)

Full-fat szója: 200.218,23 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 615 Ft

Benzin ára: 595 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 356,38000

USD: 309,65000

CHF: 387,94000

GBP: 412,52000

Hirdetés

Egészséges növények, biztonságos jövő

Hírek - 2026.05.13

A növények egészsége mindennapjaink része, mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni vagy figyelmen kívül hagyni a számtalan kórokozót és kártevőt, amelyek növényegészségügyi kockázatot jelentenek rájuk. Ezekre az élő környezetünkre leselkedő, sokszor láthatatlan veszélyekre emlékeztet május 12-én a Növényegészségügy Nemzetközi Napja. Csatlakozva az EFSA PlantHealth4Life kampányához a legjelentősebb növényegészségügyi kihívásokkal hívja fel a figyelmet a világnap üzenetére a Nébih.

A növénytermesztés az élelmiszer-ellátás egyik alapja: nélküle nem lehetne sem élelmiszert, sem takarmányt előállítani. A növények egészségi állapotának romlása nemcsak a termelők és a kereskedők megélhetését érinti, hanem hatással van az élelmiszerek minőségére és árára, valamint az erdők és zöldterületek állapotára is – áll a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal sajtóközleményében.

A magyar növényegészségügyi hatóságok 2025-ben közel 39 ezer vizsgálatot és károsítófelderítést végeztek

A növényeket veszélyeztető zárlati károsítók elleni védekezés ezért kiemelt jelentőségű. Ilyen veszélyt jelent többek között a karantén besorolású amerikai szőlőkabóca által terjesztett szőlő aranyszínű sárgaság betegség, vagy a kiemelt záralti károsítók közé tartozó Xylella fastidiosa baktérium, a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis), valamint a japán cserebogár (Popillia japonica) is. A folyamatos kockázat kezelésére a magyar növényegészségügyi hatóságok 2025-ben közel 39 ezer vizsgálatot és károsítófelderítést végeztek a hazai termelésben és a nemzetközi forgalomban, melyből 157 károsítót derítettek fel. Az import- és exportellenőrzések során mintegy 21 600 tételt vizsgáltak meg, melyből 57 esetben volt nem megfelelő a szállítmány.

A szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója

A Növényegészségügy Nemzetközi Napján érdemes számba venni, hogy mely kórokozók és kártevők jelentik jelenleg a legnagyobb veszélyt növényvilágunkra. Az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50%-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. Magyarország 22 borvidékéből 21 már érintett. Az FD az emberi egészségre nem jelent veszélyt, ugyanakkor a szőlőültetvényekben rendkívüli gazdasági károkat okoz. A betegség gyors terjedésének megállításában rendkívül fontos a megelőzés, a korai felismerés és a megfelelő védekezés, ami a házi kertek esetében is elengedhetetlen.

Jelenleg a legjelentősebb fenyegetést a Xylella fastidiosa baktérium jelenti

Kiemelt figyelmet érdemel a kőrisrontó karcsúdíszbogár is, amely inváziós fajként súlyos károkat okozhat a hazai kőrisállományban. Emiatt is indokolt a Magyarországra érkező faanyag- és fa-csomagolóanyag-szállítmányok fokozott és rendszeres ellenőrzése. A japán cserebogár terjedése szintén komoly kockázat, hiszen számos termesztett növényfajt károsíthat. Növényállományunkra jelenleg a legjelentősebb fenyegetést a Xylella fastidiosa baktérium jelenti, amely több mint 700 növényfajt képes megfertőzni. A kórokozó mediterrán növényekkel könnyen behurcolható, például népszerű dél-európai üdülőterületekről, ezért kiemelten fontos a növényegészségügyi előírások betartása.

Az utazók ne hozzanak magukkal növényeket, hajtásokat vagy magokat külföldről

A nyári időszakban, amikor sokan utaznak külföldre, különösen fontos, hogy az utazók ne hozzanak magukkal növényeket, hajtásokat vagy magokat. Ezek között ugyanis tünetmentes, de fertőzött példányok is lehetnek, amelyek elősegíthetik a különböző károsítók hazai megjelenését és terjedését. A növények egészségének védelme egyben élelmiszereink, környezetünk és jövőnk megóvását is jelenti. Erre hívja fel a figyelmet a Növényegészségügy Nemzetközi Napján és a negyedik PlantHealth4Life kampányon keresztül az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Bizottság és 33 ország szakmai szervezete, köztük Magyarország képviseletében a Nébih.

Címkék: növénytermesztés, kórokozók, nébih, élelmiszer

Népszerű hírek