Fakó rétihéják tűntek fel a Cserebökényi puszták felett
Hírek - 2024.10.01
Hazánkban négy rétihéja fajjal találkozhatunk. A gyakoribb barna rétihéják mellett kis számban hamvas rétihéják is költenek nálunk. A kékes rétihéják nagyobb példányszámban telelni jönnek hozzánk, a fakó rétihéják pedig elsősorban az Alföld keleti részén vonulnak át. A Körös-Maros Nemzeti Park szakemberei a KMNP Cserebökény részterületén szeptemberben két alkalommal figyeltek meg vonuló fakó rétihéjákat – adta hírül honlapján a KMNPI.
Őszi vonulásukon a legtöbb megfigyelésük augusztus és október között van. Ekkor a költőterületről, az eurázsiai pusztákról az afrikai trópusi telelőterületre tartanak.
A rétihéják meghatározása nem minden esetben egyszerű feladat. Vadászat közben közvetlenül a föld felett siklanak, vagy imbolyogva repülve keresgélnek. A keskenyszárnyú hím fakó rétihéja szárnycsapásai gyorsak, a vörös vércsééhez hasonlóak. Az öreg hím fakó rétihéja felül gyöngyházszürke, alul világos fehér színű. Négyujjas, kihegyesedő szárnycsúcsán szűk, ék alakú fekete folt van.
Cserebökényben szeptember 8-án egy másodéves hím fakó rétihéját vadászat közben figyeltek meg, míg a szeptember 18-án látott öreg hím épp’ egy zsákmányra csapott le. Valószínűleg ugyanezt a példányt látták másnap Fábiánsebestyén-Rekettyésen.
A fakó rétihéja főleg rágcsálókat, madárfiókákat, hüllőket vagy sáskákat ejt el. Minden bizonnyal a megfigyeltnél több fakó rétihéja vonul át a szóban forgó területen, hiszen nem minden példányt tudnak a szakemberek megpillantani, felmérni.
Forrás: kmnp.hu, Fotó: Őze Péter
Címkék:
Aranyat érő raktár: Így tárold a kerti terményeket télen!
Mi jön az átvilágítás után? Jelentősen átalakulhat az ...
Megjelent hazánkban a pöttyös lámpahordó-kabóca
Trófeacentrikusság és túlszaporodás – A vadgazdálkodás ...
Magosz: a magyar gazdák egyelőre hiába várnak az uniós ...
Élénkült a szarvasmarha külkereskedelme
Ez már nem csak az agrárszereplők küzdelme: több tényezős ...
A vetőgép műszaki szerepe a sikeres őszi vetésekben
Mégis megmaradnak a helyi földbizottságok!
Vadlétszám és élőhelyfejlesztés – A fenntartható ...