Csökkent az agrár-külkereskedelem aktívuma 2025 első három negyedévében
Hírek - 2025.12.30
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 10 milliárd eurót, behozatalának értéke 7474 millió eurót tett ki 2025 első három negyedévében. Magyarország agrár-külkereskedelmi aktívuma 2520 millió euró volt, 552 millió euróval kevesebb, mint 2024 első három negyedévében. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 3,7 százalékkal mérséklődött, importértéke 2,3 százalékkal növekedett 2025 első kilenc hónapjában, az egyenleg 18 százalékkal romlott a 2024 első három negyedévi értékhez képest.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportvolumene 22,9 százalékkal visszaesett, importvolumene 0,4 százalékkal bővült 2025 első kilenc hónapjában. A nemzetgazdasági export 1,6 százalékkal, az import 1 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek részesedése a teljes nemzetgazdasági exportértékből 2025 első három negyedévében 9,1 százalék, az importértékből 7,3 százalék volt – közli a Statisztikai jelentésekben az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb, „Az élelmiszergazdaság külkereskedelme 2025. I-III. negyedév” címmel megjelent kiadványa.
A legnagyobb exportérték-csökkenés a gabonaféléket érintette
Amint a szerző, Molnár Piroska kifejti, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 10 exportértéke emelkedett, tizennégyé pedig csökkent 2025 első három negyedévében a bázisidőszakhoz viszonyítva. A legnagyobb exportérték-csökkenés a gabonaféléket érintette (–461,9 millió euró), főleg a búza (–246,8 millió euró) és a kukorica (–144,7 millió euró) exportértékének esése miatt.
A legnagyobb exportérték-növekedés az állati és növényi zsír és olaj árucsoportnál jelentkezett (+95,1 millió euró), ezzel a 6. legfontosabb árucsoporttá lépett elő. A különböző ehető készítmények exportárbevétele 79,9 millió euróval, az élő állatok értéke 54,4 millió euróval emelkedett. A kakaókészítmények exportértéke 37,4 millió euróval lett magasabb a 2024. évinél, főleg az egyéb csokoládé- és kakaótartalmú élelmiszer-készítmények 32,8 millió eurós exportérték-növekedése révén. A húsból és halból készült termékek, avagy az állati eredetű élelmiszer-készítmények árbevétele 12,1 millió euróval, a dohánytermékek exportárbevétele 6,4 millió euróval volt több a bázisidőszakhoz képest. A kávé, tea, fűszer árucsoport exportértéke 4,7 millió euróval haladta meg a 2024. évit, mivel a kávé exportárbevétele 16,8 százalékkal, 43,7 millió euróra nőtt.
Importoldalon a kakaókészítmények, valamint a tejtermék, tojás, méz árucsoport értéke nőtt legnagyobb mértékben, 116,8, illetve 63,5 millió euróval. Az ital, szesz, ecet importértéke 43,5, az állati és növényi zsír és olaj árucsoporté 42,6 millió euróval bővült. Legnagyobb mértékben az élő állatok importértéke csökkent (–91,5 millió euró), elsősorban az élő sertés 64,8 millió eurós és az élő marha 35,8 millió eurós visszaesése miatt.
Az Európai Unió belső piaca meghatározó
Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált időszakban is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 94,6 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. Ázsia részesedése 3,3, Amerikáé 1,2 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig az 1 százalékot sem érte el. Természetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 82,3 százalékkal, az importértékből 92,1 százalékkal részesedett 2025 első kilenc hónapjában. Az EU-tagországokba exportált termékek értéke 5,3 százalékkal mérséklődött, az import értéke 2,2 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1339 millió eurós értéke 31,2 százalékkal kevesebb, mint a bázisidőszakban volt.
A legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2025 első három negyedévében is Németországgal bonyolódott
A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2025 első három negyedévében is Németországgal bonyolódott. Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még: Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Hollandia, Horvátország és az Egyesült Királyság. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 71,1 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 81,4 százalékát biztosították.

Létezik kiút a rezisztenciából – Lehetőségek az antibiotikumok ...
Mától lehet jelentkezni a 2026-os Hungarikum pályázatokra
Mezőgazdasági Kilátások az unióban 2025-35 között
Mihez kezdjünk az avarral? Tévhitek helyett tudományos ...
Zöld fordulat a mezőgazdaságban – 100 millió forint a ...
Újabb földterületek megvásárlására nyílik lehetőség
Fehér mák
Diplomaosztó és elismerések: Kapu Tibor az agrárkar címzetes ...
Jelentős áresés a sertéspiacon
A gazdálkodók számíthatnak a kormányra szárazsággal szembeni ...