Mezőgazdasági Kilátások az unióban 2025-35 között

Agrár szempontból izgalmas és mozgalmas napok zajlanak Brüsszelben, hiszen a szerdára szervezett uniós gazdatüntetést megelőzően a hét első három napján, december 15-17. között zajlik az Európai Bizottság szervezésében az uniuó nagyszabású agrár és élelmiszeripari tematikájú konferenciája, ahol természetesen az áll a beszélgetések és előadások középpontjában, hogy hogyan tud ez az egm,ással szoros kapcsolatban lévő két szektor megbirkózni a jelen sok és sokféle kihívásaival.

A konferencia második napján ismertették az EU Mezőgazdasági Kilátásokról szóló jelentését, amely az EU mezőgazdasági piacaira vonatkozó előrejelzéseket mutatja be 2035-ig. A jelentés szerint az elkövetkező egy évtized arról fog szólni, hogy az EU mezőgazdasága hogyan tudja a kihívásokat leküzdeni, illetve a lehetőségeket megragadni.

A jelentés a termelékenység folyamatos, de lassabb ütemű növekedését mutatja be, hiszen az ágazatot több tényező, így az éghajlatváltozás, az inputok nehezebb elérhetősége és megfizethetősége is nyomja, miközben az EU mezőgazdasága a fenntarthatóbb termelési rendszerek felé halad. Az EU mezőgazdasági ágazatában bekövetkező strukturális változások várhatóan továbbra is alakítják az ágazat gazdasági és környezeti teljesítményét.

A kitekintés betekintést nyújt az EU agrár-élelmiszeripari láncában érdekelt felek számára, és kiindulópontként szolgál a felmerülő kihívásokra és lehetőségekre adott szakpolitikai válaszok kidolgozásához egy vonzó, versenyképes, ellenálló és fenntartható mezőgazdasági ágazat felé. A folyamatban lévő kihívások kezelése érdekében a Bizottság egy egyszerűbb, célzottabb és előremutatóbb közös agrárpolitikát (KAP) javasolt a 2027 utáni időszakra.

A jelentés alapján az EU mezőgazdasága várhatóan 2035-ig magas termelékenységi szintet tart fenn a pozitív kereskedelmi teljesítmény támogatása érdekében, különösen a magas értékű áruk esetében. Az EU agrár-élelmiszeripari exportja továbbra is fontos hozzájárulója a globális élelmezésbiztonságnak. Az EU fehérjefogyasztása várhatóan kissé a jelenlegi szint felett marad, ami az elöregedő uniós lakosság növekvő fehérjeigényét tükrözi. A munkatermelékenység továbbra is az EU mezőgazdasági termelékenységének fő mozgatórugója, hozzájárulva az egy mezőgazdasági munkavállalóra jutó reáljövedelem növekedéséhez. Az EU gazdaságai várhatóan tovább csökkentik mind az üvegházhatású gázok kibocsátását, mind a nitrogénfelesleget, ami az ágazat környezeti teljesítményének fokozatos javulását jelzi.

Ágazati bontásban az olívaolaj-termelés várhatóan elmozdul az elmúlt években megfigyelt mélypontokról, míg az étkezési olajbogyó termelése csökken, és a paradicsompiacok továbbra is diverzifikálódnak a feldolgozási és snack kategóriák növekedésével, annak ellenére, hogy egyes régiókban gyengébb a friss paradicsom iránti kereslet. Hasonlóképpen, a feldolgozott narancs iránti kereslet kissé emelkedhet, annak ellenére, hogy a friss narancs fogyasztása és termelése csökken, ami jól mutatja, hogy a változó fogyasztói szokások hogyan alakítják át az áruspecifikus pályákat az EU-ban.

A marha-, sertés-, valamint a juh- és kecskehústermelés várhatóan folytatja fokozatos csökkenését, amit a zsugorodó állományok és a változó fogyasztói preferenciák vezérelnek, miközben a bortermelés is csökkenni fog, ami a változó fogyasztói szokásokat tükrözi.

Ugyanakkor számos termékcsoport mérsékelt, de folyamatos növekedésre számíthat. A baromfi- és tojástermelés várhatóan növekedni fog, amit az erős fogyasztói kereslet támogat, míg az olajos magvak és hüvelyesek területeinek bővülése hozzájárul ezen növények termelési szintjének emelkedéséhez. A tejtermelés összességében viszonylag stabil marad, a vaj és a sovány tejpor növekedése pozitív mozgást jelez a magasabb értékű szegmenseken belül.

Az egyes ágazatokra vonatkozó részletes információk mellett a jelentés számos átfogó témát is bemutat, mint például az önellátás, a versenyképesség és az élelmezésbiztonság, mind uniós, mind globális szinten. Dióhéjban az EU továbbra is önellátó az alapvető növények, a hús- és tejtermékek terén, miközben az EU kereskedelmi teljesítménye versenykihívásokkal néz szembe. Az EU élelmezésbiztonságával kapcsolatban a jelentés többek között az EU kereskedelmi áramlásainak koncentrációjának változásait, a háztartások élelmiszerre fordított kiadásainak csökkenését, a fehérjeforrások eltolódását és a kalóriabevitel növekedését mutatja be.

Ez az EU mezőgazdasági kilátásokról szóló jelentés első alkalommal tartalmazza a piaci kilátások gazdasági és környezeti következményeinek értékelését a különböző gazdaságtípusok esetében. A jelentés a bizonytalanságokat is értékeli, bemutatva, hogy az olajárak, a GDP, az infláció és az árfolyamok volatilitása hogyan befolyásolhatja a termelést, az árakat, a fogyasztást és a kereskedelmi teljesítményt.

Háttér

A Bizottság minden év végén közzéteszi előrejelzését, amelyben előrejelzéseket mutat be az EU főbb mezőgazdasági ágazataira vonatkozóan. A jelentés bemutatására az EU Agri-Food Days rendezvénysorozat keretében kerül sor. A mezőgazdasági piacok kilátásai a mezőgazdasági termelés és kereskedelem terén 2025 októberének végéig rendelkezésre álló piaci információkra támaszkodnak, és az elemzés időpontjában a legvalószínűbbnek ítélt makrogazdasági feltételezéseken alapulnak. A középtávú piaci előrejelzések betekintést nyújtanak az EU agrár-élelmiszeripari láncában részt vevő összes érdekelt fél számára, és kiindulópontként szolgálnak a felmerülő kihívásokra és lehetőségekre adott szakpolitikai válaszok kidolgozásához egy vonzó, versenyképes, ellenálló és fenntartható mezőgazdasági ágazat felé.

Az előrejelzések a jelenlegi KAP-ot, valamint a 2025 szeptemberének végéig hatályos vagy ratifikált szakpolitikai intézkedéseket és szabadkereskedelmi megállapodásokat tükrözik. Ez a jelentés kiindulópontként szolgál a Bizottság jövőbeli elemző munkájához, de nem szabad előrejelzésként értelmezni, tekintettel az agrár-élelmiszeripari piacokat mozgató számos tényező – beleértve a makrogazdasági fejleményeket, a geopolitikai és kereskedelmi kapcsolatokat, valamint az éghajlatváltozás hatásait – körülvevő elkerülhetetlen bizonytalanságokra. Ez a bizottsági jelentés a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) és a Közös Kutatóközpont (JRC) közös munkájának eredménye.

Szerző: Tóth Krisztina