Hazai vizsgálatok a sortávolság és tőszám hatásáról a szemes cirok terméshozamának és minőségének optimalizálásában

A vizsgálatok két hibridre: az RGT Icebergg-re és az RGT Huggo-ra terjedtek ki, három sortávolságot (25, 45, 75 cm) és négy növénysűrűséget (210 000–300 000 növény/ha) értékelve, a terméshozam és a minőségi paraméterek széles körét figyelembe véve.

A két év időjárása jelentősen eltért, ami markánsan befolyásolta a cirok fejlődését és teljesítményét. 2023-ban a kedvező csapadékeloszlás és a mérsékelt hőmérséklet gyors, egyenletes állományfejlődést és stabil, magas terméspotenciált eredményezett. Ezzel szemben 2024-ben a tenyészidőszak alatt mindössze 191 mm csapadék hullott, a nyári tartósan magas hőmérsékletek pedig korai érésre kényszerítették a növényeket, ami jelentős hozamcsökkenést okozott.

Sortáv-és tőszámvizsgálatok

A vizsgálatok alapján a 45 cm-es sortávolság és a 210 000–240 000 tő/hektár közötti növénysűrűség bizonyult optimálisnak. Ez a beállítás adta a legmagasabb és legstabilabb kétéves átlagtermést, valamint a legjobb minőségi mutatókat. Ezzel szemben a 75 cm-es sortávolság konzekvensen alacsonyabb termést és gyengébb minőséget eredményezett, míg a 25 cm-es sortávolság ígéretes alternatívának bizonyult, különösen nagyobb tőszám mellett (270 000–300 000 tő/hektár), ahol a 75 cm-es sortávhoz képest 0,46 tonna/hektárral magasabb átlagtermést és jobb minőségi mutatókat adott. A 45 cm-es sortávolsághoz viszonyítva azonban a 25 cm-es beállítás kevésbé volt hatékony, mivel átlagosan 0,48 tonna/hektárral alacsonyabb hozamot eredményezett. A kísérletek alapján a jövő termesztési gyakorlata szempontjából a 45 cm-es sortáv és a közepes tőszám alkalmazása javasolt, különösen olyan régiókban, ahol gyakoriak az éghajlati ingadozások és a szélsőséges időjárási események.

75 cm-es 240 ezres tőszámmal az RGT ICEBERGG 

A kísérletek alapján a jövő termesztési gyakorlata szempontjából a 45 cm-es sortáv és a közepes tőszám alkalmazása javasolt, különösen olyan régiókban, ahol gyakoriak az éghajlati ingadozások és a szélsőséges időjárási események.

Fehérjetartalmak

A minőségi vizsgálatok szerint a 25 cm-es sortáv és a 210 000–240 000 tő/hektár sűrűség mellett a két év átlagában a fehérjetartalom 13,35 százalék volt, ami a legmagasabb értéknek bizonyult. Összehasonlításképp a 45 cm-es sortáv és ugyanezen tőszám mellett 13,04 százalékos átlagos fehérjetartalmat mértek. Ugyanakkor a teljes fehérjetermés tekintetében a 45 cm-es sortáv bizonyult előnyösebbnek, a kétéves átlag alapján 1,118 tonna/hektár fehérjét adott, ami 80 kg/hektár előnyt jelentett.

Hirdetés

Az aszályos körülmények a fehérjetartalom koncentrálódását okozták, így 2023-ban 12,30 százalék, míg 2024-ben 13,67 százalék volt a fehérjetartalom. Bár 2024-ben a hozam csökkent, a hektáronkénti fehérjetermés alig mérséklődött, mivel a tápanyagtartalom koncentráltabbá vált. Ez a beltartalmi stabilitás különösen fontos azokban a termelési rendszerekben, ahol nemcsak a mennyiség, hanem a végtermék minősége – például a takarmányérték vagy a fehérjehasznosítás – is lényeges. A cirok takarmányipari felhasználása ebben a tekintetben kiemelkedően előnyös, magas fehérjetartalma és hektáronkénti fehérjetermés-potenciálja miatt. A kísérletek során a cirok fehérjetartalma 11,81–14,77 százalék között mozgott, átlagosan közel 5 százalékkal meghaladva a kukorica értékeit (5,7–11 százalék).

75 cm-es 240 ezres tőszámmal az RGT HUGGO

A 45 cm-es sortáv előnyei

A gyakorlatban a cirokot jelenleg jellemzően 75–76 cm sortávolságra vetik, mert a rendelkezésre álló gépek erre vannak beállítva, és a vetési és betakarítási folyamatot a kukoricához és napraforgóhoz hasonlóan lehet lebonyolítani. Bár a 25 és 45 cm-es sortávhoz is rendelkezésre állnak megfelelő vetőgépek, a 45 cm-es betakarítás még technológiai kihívást jelent, mivel nincs univerzális kombájnadapter, amely egyszerre alkalmas lenne 45 cm-es és 75 cm-es sortávhoz. A kísérletek ugyanakkor egyértelműen igazolják, hogy a széles sortáv agronómiailag nem optimális, és szűkebb sortáv alkalmazásával akár 0,5–1,0 tonna/hektár terméstöbblet érhető el. Emellett a 45 cm-es sortáv lehetővé teszi a hatékony sorközművelést, ami javítja a talaj levegőzöttségét, fokozza a víz beszivárgását és a gyökéraktivitást, ezáltal növelve a növény szárazságtűrését és teljesítményét. A cirok esetében, ahol a vegyszeres gyomirtás lehetősége korlátozott, ez a tényező a hatékony gyomszabályozás szempontjából is kiemelten fontos, ráadásul a sorfelismerő optikával felszerelt kultivátorok nagy területteljesítményt és hatékonyságot biztosítanak.

A kísérleti összesítés szerint a 45 cm-es sortávolság a legjobban teljesítő beállítás volt, átlagosan 12,29 százalékkal magasabb hozamot adott, mint a gyakorlatban alkalmazott 75 cm-es sortáv. A fehérjetartalom, a hektolitersúly és az ezermagtömeg vizsgálata alapján a szűkebb sortávok átlagosan 6,72 százalékos előnyt biztosítottak a szélesebb sortávhoz képest. A kisebb tőszám általában magasabb fehérjetartalmat eredményezett, és minden sortávolság esetében az ezermagtömeg átlagosan 1,44 grammal volt nagyobb, ami kedvezően hatott a feldolgozhatóságra és a piaci értékre.

Összességében a kísérleti eredmények azt mutatják, hogy a 45 cm-es sortáv és a közepes tőszám alkalmazása a cirok termesztésében agronómiailag, minőségileg és hozam szempontjából egyaránt előnyös, ami megerősíti a cirok szerepét a hazai mezőgazdaságban, különösen az éghajlati stressznek kitett területeken.

RAGT Vetőmag Kft.