Szaktanács kamarai hatáskörben

– Milyen változások történtek a közelmúltban a szaktanácsadói regisztrációval kapcsolatban?
– Egy rövid kitekintést szeretnék tenni, hogy teljes képet kaphassanak az olvasók a téma hátterével kapcsolatban. 2014. október 1-jétől – a módosult 73/2007-es FVM-rendelet értelmében – az Országos Szaktanácsadói Központ feladatait a kamara látja el. 2015. január 1-jétől módosult a kamarai törvény, amely hozzánk rendelte a szaktanácsadói névjegyzék vezetését és az engedélyeztetési eljárás folyamatát is. Ezzel egy időben azonban ennek az egész mechanizmusnak a végrehajtási rendelete, amely a 90/2009-es FVM-rendelet volt, nem változott, csak most, november 6-án hirdették ki az új rendeletet, amely ezt szabályozza. Így ezeket az engedélyeztetéseket január 1-jétől már nem végezte a Nemzeti Agrár-szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI). Mi viszont még nem tudtuk hivatalosan ellátni a feladatot, mivel nem volt rá jogszabályi felhatalmazásunk. November 14-én életbe lépett az új, 73/2015-ös FM-rendelet, amely hivatalosan is feljogosítja a kamarát arra, hogy megkezdhessük az engedélyek kiadását. Ebben a rendeletben szerepel az is, hogy a szaktanácsadóknak, akik korábban már a 90/2009-es rendelet alapján engedélyt kaptak, kötelező átregisztrálniuk a kamarai nyilvántartásba, az új Elektronikus Szaktanácsadói Névjegyzékkezelő Rendszerbe, rövid nevén az ESZNR-be. Erre a rendelet hatályba lépésétől hatvan nap áll rendelkezésükre. Aki nem regisztrál át ez alatt az idő alatt, az automatikusan törlődik a korábbi listából. Új tagként is van lehetőség regisztrálni, azokkal a feltételekkel, amelyeket a rendelet előír. Így például felsőfokú agrárvégzettséggel, ötéves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie, és büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítványt kell csatolnia az új tagként regisztrálni szándékozónak. Az új regisztráció folyamatos, nincs időkorlát.
– Hogyan lehet regisztrálni?
– A kamara honlapján, a szaktan.nak.hu oldalon van lehetőség az ESZNR-en keresztül elektronikusan regisztrálni. A csatolandó dokumentumokat postai úton kell elküldeni. Mi ellenőrizzük a megfelelési feltételeket, és ez alapján állítjuk ki a határozatot és az engedélyüket, illetve igazolványt is kapnak tőlünk.
– Milyen változások várhatóak 2016-tól?
– Magával a regisztrációval kapcsolatban nem várható változás, csupán annyi, hogy ezen az új felületen kell regisztrálni és nem a NAKVI felületén. Természetesen a rendeletben szereplő feltételeket teljesíteni kell. Változás a képzési kötelezettséggel kapcsolatban várható. Ugyanis a szaktanácsadói tevékenységhez képzési kötelezettség is társul. Az alapképzési kötelezettség megmarad, ami változott, hogy az új uniós támogatásokhoz kapcsolódó EMVA-rendeletben meghatározták, hogy támogatott szaktanácsadói tevékenység esetén milyen választható szakterületek közül kell legalább egyet tartalmaznia a szerződésnek. Ebből hét választható szakterület vonatkozik az általános mezőgazdasági termelésre, kettő pedig kötelező az erdészeti vonalon. Ezek közül legalább három területtel kapcsolatban a szaktanácsadóknak vizsgát kell tenniük. Ez egy „e-learning”-es előkészítési fázis, ezt követően személyes vizsgatétel lesz kötelező, vagyis a vizsga maga jellemzően elektronikus formában történik, de a vizsgázóknak személyesen meg kell jelenniük.
– Milyen dokumentumok szükségesek a bejelentkezéshez?

– Amikor megjelent a rendelet, a hatályba lépését megelőző napon minden szaktanácsadót értesítettünk arról, hogy miként lehet új tagként regisztrálni, illetve arról is, hogy a már szaktanácsadói tevékenységet folytatók hogyan tudnak átregisztrálni a rendszerbe. Útmutatót is küldtünk számukra, kiküldtük a rendeletet és egy rövid levelet, amelyben összefoglaltuk a tudnivalókat. Ezenkívül november 11-én Budapesten, a Corvinus Egyetemen tartottunk egy közel négyszáz fős, a regisztrációval kapcsolatos fórumot, és tájékoztattuk a résztvevőket ezekről a rendeletváltozásokról. Az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és az Ökológiai Gazdálkodási Műveletben a szaktanácsadói szerepkörökről, valamint az AKG-kitöltőfelület használatáról is tájékoztattuk a résztvevőket az illetékes szervezetektől meghívott vendégelőadók meghívásával.

– Aki szeretne utána nézni ezeknek a változásoknak, elektronikus úton is megteheti?

– Így van, a kamara weboldalán (szaktan.nak.hu) az érdeklődők megtalálják az elérhetőségeket, a szaktanácsadói névsort, valamint azoknak a névsorát is, akik szaktanácsadóként voltak a korábbi névjegyzékben nyilvántartva és elvégezték az AKG- és az Ökológiai Gazdálkodáshoz kapcsolódó kamarai képzéseket, amelyeket az ősz folyamán tartottunk az ország több pontján. Kamarai oldalról elsősorban azokat a szakembereket ajánljuk, akik részesültek ezekben a képzésekben, hiszen ők megkapták a legfontosabb információkat.

– Vannak-e kizáró tényezők?
– A rendeletben pontosan szerepelnek az összeférhetetlenségi tényezők. Így például aki regisztrál, nem folytathat semmilyen ügynöki tevékenységet más cégnél, illetve nem végezhet közpénzből finanszírozott adminisztratív vagy fizikai ellenőrző tevékenységet, emellett természetes személynek kell lennie. Ezek azok a szempontok, amelyek nem változtak a regisztrációval kapcsolatban.
– Kik adhatnak növényvédelmi szaktanácsadást?
– Azok jogosultak ilyen szaktanácsot adni, aki megfelelő végzettséggel rendelkeznek és növényvédelmi szakterületre regisztrálnak. Nekik kötelező növényorvosi kamarai tagnak is lenni, hiszen csatolniuk kell a növényorvosi kamarai tagságról szóló igazolásukat.
– Azok, akik nem igénylenek támogatást, végezhetnek szaktanácsadást?
– Igen, végezhetnek. Ebbe a névjegyzékbe csak azoknak kell regisztrálniuk, akik támogatott szaktanácsadást szeretnének folytatni. Ha nem kívánnak támogatást igénybe venni, akkor piaci alapon végezhetik a tevékenységet, ha az ügyfél megfizeti őket. Ez nagyon fontos, sokan nincsenek ezzel tisztában.
– Mi számít tehát szaktanácsadói tevékenységnek?
– A rendelet ezt is pontosan megjelöli: „A legalább részben az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból finanszírozott, az 1. mellékletben felsorolt szakterületeken folytatott tanácsadási szolgáltatás.”
– Amennyiben egy növényvédő szakember csak növényorvosi diplomával rendelkezik, szükséges-e szerződést kötnie a talajtani szakirányítóval vagy csak a gazdálkodónak kell megtenni ezt?

– Az AKG pályázati kiírásban nincsen szerződéskötési kötelezettség. Az áll benne, hogy a 11-es mellékletet aláíró szaktanácsadónak, névjegyzéki szaktanácsadónak kell lennie, és nem lehet felfüggesztett, illetve szüneteltetett állapotban sem. Ő aláírhatja tehát ezt az igazolást. Az ökológiai gazdálkodás esetében van szerződéskötési kötelezettség, amely három évre szól.

– Növényvédő szakember talajtani szaktanácsot adhat-e?

– Igen, adhat. Talajtani szakértőhöz kapcsolódóan is megvan viszont az a feltétel, hogy ki lehet talajtani szakértő. Egyébként akit érint ez a téma, a kamara weboldalán, a szakmai anyagoknál megtalálja a 2015. november 11-i szaktanácsadói fórum előadásait. Ide töltöttük fel az összes előadás anyagát, amely elhangzott a fórumon. A második előadás tartalmazza, hogy ki kicsoda ebben az AKG-s és ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó támogatási műveletekben. A talajtani szakértő külön jogszabály alapján talajvédelmi és tápanyag-gazdálkodási szakértő engedéllyel rendelkező személy, és szerepel a névjegyzékben is. Tehát ha az illetőnek talajvédelmi és tápanyag-gazdálkodási területen előképzettsége van, akkor nyilvánvalóan megkapja ezt a lehetőséget, és jelentkezhet a szakterületen belül erre a tevékenységi területre. Mi mindenképpen megvizsgáljuk ezt, egyrészt a leckekönyv alapján, másrészt pedig a kibővített önéletrajz alapján, amelyet szintén csatolni kell a regisztrációhoz. Ez azt jelenti, hogy nem elég felsorolni a korábbi munkáltatókat, hanem azt is ki kell fejtenie a jelentkezőnek, hogy milyen tevékenységet folytatott a korábbi munkáltatójánál vagy az elmúlt évben mint szaktanácsadó. Amennyiben folytatott talajvédelmi szakterületen tevékenységet, akkor automatikusan megkapja az engedélyt. Ha csak a képzettsége jogosítja fel arra, hogy ilyen tevékenységet végezzen, akkor is megkapja az engedélyt. De ezt nyilvánvalóan a piac dönti el. Mi nem feltételezzük, hogy olyan szeretne bejelentkezni talajtani tevékenységi területre, aki nem tud ilyen szempontból szaktanácsadást adni. Ha erről tudomást szerzünk, annál a szaktanácsadónál töröljük ezt a tevékenységi területet.

– Kérem, említsen meg néhány formáját, lehetőségét a gazdálkodók jelenlegi támogatásainak!

– 2007–2013 között a Darányi Ignác Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretén belül a támogatás másként zajlott, mint most. Ebben az időszakban mind a szaktanácsadók, mind az ügyfelek a Területi Szaktanácsadói Központtal álltak kapcsolatban. Az Európai Unió évente a szolgáltatási díj nyolcvan százalékával, de maximum 700 eurónak megfelelő forintösszeggel támogatta azt, aki a szolgáltatást igénybe vette. Az új programidőszakban a szolgáltatószervezeteket az Irányító Hatóság a közbeszerzési eljárás keretében választja ki, és a szolgáltatási díj évente egy ügyfél után kilencven százalékban, de maximum 800 eurónak megfelelő összegben támogatható. Érdemes tudni, hogy nemcsak az egyéni, hanem a csoportos szaktanácsadás is támogatott lesz, méghozzá száz százalékban. A támogatás közvetlen kedvezményezettje ugyanakkor a korábbiaktól eltérően nem az ügyfél, hanem maga a szolgáltató lesz.

– Mivel zárná a mondanivalóját?

– A kamara célja, hogy szakmailag jól felkészült szaktanácsadók végezzék ezt a tevékenységet, ehhez kívánok a magam és kollégáim nevében is sok sikert nekik!

Szerző: Szeles Zsuzsanna