A tavalyi növényvédelem hasznossága – Gyümölcsprognózis 2026-ra (2. rész)

Amennyiben megfelelő kondíciót szeretnénk fenntartani a gyümölcsösben, biztosítani akarjuk a termésképzés, termőrügyképzés és a hajtásnövekedés egyensúlyát, valamint fel akarjuk készíteni a gyümölcsállományokat a rendszeresen jelentkező tavaszi fagyokra és aszályos időszakokra, akkor sokkal jobban figyelnünk kell a szerves savakat (aminosavak, fulvosavak, huminsav stb.), flavonoidokat, mikroelemeket, és esetlegesen növényi hormonokat tartalmazó növénykondicionálók okszerű használatára.

Almatermésűek tavalyi éve

Elmondhatjuk ma már egyértelműen, hogy az almatermésűek gombás és baktériumos betegségei elleni védekezésben túl nagy kihívást nem jelentett az elmúlt évjárat. Például a varasodás ivaros fertőzési alakjának nem kedvezett a 2025-ös tavasz. A hőmérsékleti értékek és a csapadék varasodás szempontjából kedvező együttállása április elején következett be, de szerencsére a legtöbb helyen rövid ideig, pár napig tartott, amit megelőző kontakt permetezéssel vagy utólagos felszívódó kezeléssel kezelni lehetett. Még a varasodásra érzékenyebb almafajtáknál is csak a folyóévi hajtások 2-3. levelén találhattunk varas foltokat. Gyümölcsön megjelenő varasodás tényleg csak olyan ültetvényekben volt jellemző, ahol a növényvédelem időzítésével komoly probléma adódott. Mivel kevés volt az elsődleges fertőzés, ezért a varasodás ivartalan alakjának a terjedése sem volt tömeges. A jól kezelt kertekben emiatt várhatóan kevés lesz a következő évjárat primer fertőzési forrása. Tűzelhalás tekintetében átlagos évet zártunk, és vélhetően 2026-ban a jól időzített rezes lemosásokkal kellőképpen meg tudjuk alapozni a varasodás és tűzelhalás elleni védekezést.

A termésbiztonság, a fagyokkal szembeni ellenálló képesség fokozása a fák kondíciójában rejlő lehetőség

A lisztharmat – jellemzően az aszályos és meleg évjáratokra – több problémát okozott, így az áttelelő primer fertőzési gócok is jelen vannak a fákon. Nagy figyelmet kell fordítani tehát a télvégi metszés során a fizikai mentesítésre, valamint a rügypattanáskor esedékes kénes lemosók alkalmazására.

A kártevők közül nagyon vegyes a kép az almatermésűek levéltetvei esetén. Ahol nem volt terhelés az elfagyott fákon és későn zárult a növekedés, vagy a nem megfelelő szerrotáció miatt rezisztens kolóniák alakultak ki, ott még augusztusban is küzdöttek a levéltetvekkel. Ezekben a kertekben az olajos lemosó permetezésekre kell majd nagyobb hangsúlyt fektetni 2026 tavaszán.

Hirdetés

A forró vegetációkra a lisztharmat térnyerésén kívül a levélatkák felszaporodása is jellemző, ez 2025-ben sem volt másképp. Itt szintén az olajos lemosók alkalmazására tudunk alapozni majd.

A meleg és aszályos évjáratokban a lombon keresztüli növénytáplálás jelentősége megnő.

Az almamoly első nemzedéke meglehetősen későn rajzott el 2025-ben, de országosan nagyon tarka a kép a védekezés sikerességét tekintve, ezért a jövőre vonatkozó általános ajánlást nem nagyon lehet adni ezekkel szemben azon kívül, hogy csak az előrejelzésre alapozott, jól időzített védekezés lehet sikeres.

Körtében feltűnően sok volt az előző vegetáció körtelevél gubacsatka több nemzedékének a vissza-visszatérő fertőzése, tehát várhatóan az áttelelő állomány egyedszáma is magas, ami helyenként a körtelevél bolháról is elmondható.

Csonthéjasok a 2025-ös szezonban

Különösebben erős növényvédelmi kihívást a csonthéjasoknál sem tartogatott az előző szezon. A száraz tavasz miatt – jól időzített virágzáskori védekezések mellett – a virág és hajtásfertőző monília erős fertőzése nem volt jellemző, de ugyanez mondható el a száraz nyárelő miatt az antraknózisról (fenésedés/keserűrothadás) is, már ahol egyáltalán hagytak értékelhető termést a fagyok.

A kondíció romlását eredményező tavaszi fagyok viszont érzékelhető kért okoztak. A kajszi és az őszibarack országosan hatalmas károkat szenvedett. Az ország középső és keleti részében a meggy és a cseresznye nagy része is a fagy áldozatává vált. Keleten szilvából volt csupán gyenge közepes termés.

A fagy szempontjából legérzékenyebb kajszi virágzás előtt, közben és után is kapott jelentős fagyot. A meggyet és cseresznyét virágzás közben és kötődés után is érte erős fagyhatás, ami az ültetvények induló kondícióját negatívan befolyásolta.

A kegyelemdöfést inkább az adta ezeknek az ültetvényeknek, hogy termés híján a termelők egy része visszavette a növényvédelem és a kondicionálás intenzitását. Ez pedig az eredményezte, hogy nagyon sok ültetvény, kert augusztus végére már lombvesztett állapotban volt, meggy és cseresznye esetében a blumeriellás levélfoltosság, szilva és kajszi esetében a sztigminás levélfoltosság miatt. Ebből a szempontból is nagyon vegyes az országos helyzetkép, ami miatt általános termésprognózist nehéz adni. Ha a gyenge kondíciójú kertekben ez még párosult egy erős nyári metszéssel, az fokozottabban megkérdőjelezi az idei év terméskilátásait.

Kondíció a tápanyagoldalról

Azt mindenki természetesnek veszi, hogy a növényeket nem a levelükön keresztül kell tápanyagokkal ellátni, hanem a talaj termékenységének fenntartásával gyökereiken keresztül veszik fel a szükséges tápanyagok zömét. De sajnos ezek a feltételek a megváltozott környezeti adottságok mellett sokszor gátoltak! Egy felmelegedett és kiszáradt talaj mikrobiológiai tevékenysége majdnem nulla, az ilyen talajban a gyökértevékenység majdnem nulla! Éppen ezért értékelődik fel az ilyen meleg és aszályos évjáratokban a lombon keresztüli növénytáplálás jelentősége, hiszen ezzel gyorsan és hatékonyan előzhető meg a hiánytünetek kialakulása, valamint mérsékelhetők a növényeket érő stresszhelyzetek.

A fa gyenge kondíciója egy erős nyári metszéssel párosulva fokozottabban megkérdőjelezi az adott év terméskilátásait.

Az induló magas nitrogénigényt a tavasszal kiadott szilárd trágyákkal már nem tudjuk gyorsan és hatékonyan pótolni, amennyiben a nitrogénhiány már fennáll. Ha az őszi lombanalízis relatív nitrogénhiányt mutat, akkor nem lesz biztosított a virágzás kötődésenergia-igénye. Ehhez egész éves és kielégítő nitrogénellátás szükséges. Levélen keresztül azonban 3-5 ezrelékes kalcium-nitráttal vagy karbamiddal, valamint magnézium-szulfáttal nagyon gyorsan és hatékonyan be tudunk avatkozni, és még a fagyellenálló képességet is javíthatjuk.

Ugyanígy, ha nem pótoljuk megfelelő időben foszfort és a káliumot, nem lesz megfelelő a gyökérfejlődés, a virágszervek képződése, a fagyállóság kialakulása. Amennyiben ősszel nem pótoljuk levélen keresztül a cinket, bórt és egyéb mikroelemeket, akkor szintén nem várhatunk csodát a következő tavasszal, ha jönnek a fagyok. A fagyokkal szembeni ellenálló képesség kialakítása nem egy-egy fagy előtti akciópermetezéstől várható, hanem az nem más, mint az éveken keresztül kialakított és fenntartott kiváló kondícióból eredő lehetőség, aminek a kulcsa a termelő kezében van.

Az elmúlt években százával engedélyezik az új EC- (EK-) műtrágyákat, hozamnövelőket, kondicionálókat, ez pedig sokak szemében ellenérzést vált ki. A szerek közül viszont vannak valóban nagyszerűen alkalmazható termékek, amelyek nem „kozmetikai” beavatkozásként használhatók, hanem igenis rendkívül hatékony fegyverekké válhatnak a kezünkben annak érdekében, hogy a megváltozott környezeti feltételek között is képesek legyünk gyümölcsöt termelni.

Összegezve tehát, csak azokról az ültetvényekről várhatunk megfelelő mennyiségű és minőségű termést 2026-ban, amelyeken a megelőző évben a növényvédelem, tápanyag-gazdálkodás, öntözés, tápoldatozás, lombon keresztüli kondicionálás megfelelő volt. A nagy termések érkezése, a termésbiztonság, a fagyokkal szembeni ellenálló képesség fokozása a fák kondíciójában rejlő lehetőség! Ehhez természetesen elengedhetetlen a növényvédelem „feszessége” és okszerűsége, de fel kell zárkóznia a levélen keresztüli kondicionálásnak, valamint az újragondolt metszési metodikának is, ami a termelők többségénél talán túlságosan alulértékelt kérdés.                    

Szerző: AgrárUnió