Az Eurobarométer felmérése elsöprő társadalmi támogatást mutat az európai mezőgazdaság, valamint a gazdálkodók és a vidéki térségek uniós támogatása iránt

Amint a felmérésről szóló, szeptember 22-én közreadott sajtóközleményben áll: még többen vélik úgy, hogy az EU közös agrárpolitikája (KAP) eredményesen teljesíti kitűzött céljait. Ami a fogyasztási szokásokat illeti, az európaiak számára az élelmiszerek minősége és származása a legfontosabb szempont.

Eredményes az uniós agrárpolitika

A mezőgazdaság stratégiai jelentőségének egyre szélesebb körű elismerése együtt jár a KAP széles körű támogatottságával. Az európaiak 70%-a szerint a politika minden európai számára előnyös; döntő többségük kiemeli a stabil uniós élelmiszer-ellátás folyamatos biztosításában (93%), a fogyasztók számára elfogadható élelmiszerárak és a természeti erőforrások fenntartható kezelésének garantálásában (92%), valamint a mezőgazdasági termelők élelmiszerláncban betöltött szerepének erősítésében (91%) elért eredményeket. Emellett mintegy 85%-uk tartja fontos KAP-prioritásnak a mezőgazdaság versenyképességének növelését.

A válaszadók több mint kétharmada ért egyet azzal, hogy a KAP eredményesen járul hozzá a környezetvédelemhez és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.

A válaszadók többsége úgy véli, hogy az elmúlt tíz évben javult vagy stabil maradt az élelmezésbiztonság. Ugyanakkor több mint kilencven százalékuk tisztában van azzal, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek milyen hatással lehetnek az élelmezésbiztonságra és az élelmiszer-ellátásra.

A minőség és a származás a legfőbb szempont a polgárok számára

Első ízben kérdezték meg a válaszadókat arról is, mennyire tartják fontosnak az uniós származást élelmiszerek vásárlásakor. Tízből közel nyolc európai tekinti ezt fontos vagy nagyon fontos tényezőnek.

Tízből közel kilencen tartják döntő jelentőségűnek vásárlási döntéseik során – a minőségi tanúsítványok mellett – azt, hogy a termék rövid ellátási láncból származzon, illetve hogy előállítása megfeleljen a magasabb környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak.

Összességében elmondható, hogy az élelmiszerek vásárlásakor a minőség és a származás a legfőbb szempont a polgárok számára. Erre alapozva a Bizottság új „európai élelmiszerek” kampányt indít, ahogyan azt Ursula von der Leyen elnök a tavalyi, az Unió helyzetéről szóló beszédében bejelentette.

Az európaiak magas színvonalú követelményeket várnak el az EU-ba érkező élelmiszerekkel szemben

Végezetül, ami a kereskedelmet illeti, a polgárok továbbra is pozitívan ítélik meg az uniós kereskedelmi megállapodásokat. Úgy vélik, hogy ezek biztosítják a piacok és az agrár-élelmiszeripari termékek kínálatának diverzifikációját az EU-ban, növelik az uniós agrár-élelmiszeripari termékek globális exportját, valamint előmozdítják az uniós munkaügyi és környezetvédelmi – köztük állatjóléti – normák érvényesülését a más országokban folytatott mezőgazdasági termelés során. Ugyanakkor az európaiak magas színvonalú követelményeket várnak el az EU-ba érkező élelmiszerekkel szemben.

A jövőkép, prioritások: megfizethető élelmiszerárak (55%), valamint a gazdálkodók tisztességes életszínvonalának biztosítása (53%)

Az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikájának fő célkitűzése a biztonságos, egészséges, fenntartható és kiváló minőségű élelmiszerek biztosítása. Az európaiak több mint fele a fogyasztók számára megfizethető élelmiszerárakat (55%), valamint a gazdálkodók tisztességes életszínvonalának biztosítását (53%) jelöli meg a jövő kulcsfontosságú prioritásaként. További prioritások közé tartozik az EU stabil élelmiszer-ellátásának garantálása (50%), a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem (47%), a fenntartható élelmiszer-termelés biztosítása (46%), valamint a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése a vidéki térségekben (45%).

Az élelmiszerüggyel és mezőgazdasággal kapcsolatos jövőkép már most is igyekszik kezelni ezeket a prioritásokat – beleértve a gazdálkodók tisztességes jövedelmét, a fenntartható termelést és a vidéki fiatalok számára kínált lehetőségeket. A Bizottság következő közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó javaslata szintén ezekre a kérdésekre összpontosít. Többek között javaslatot tesz a gazdálkodók jövedelemtámogatásának minimális összegére, amelyet a nemzeti és regionális partnerségi alapokon belül különítenek el, így a gazdálkodók továbbra is kiszámíthatóságra és stabilitásra számíthatnak az uniós költségvetésből származó, közös agrárpolitika keretében nyújtott támogatásaik tekintetében.

Christophe Hansen, mezőgazdaságért és élelmezésügyért felelős biztos szerint: „Örömteli látni az európai mezőgazdaság és gazdálkodóink iránti erős társadalmi támogatottságot. Az eredmények azt mutatják, hogy polgárainkkal összhangban határozzuk meg a legfontosabb prioritásokat: a biztonságos és kiváló minőségű élelmiszerek biztosítását, a gazdálkodók támogatását és a vidéki térségek megerősítését, mindezt a környezetünk védelme mellett. A Közös Agrárpolitika kulcsfontosságú szerepet játszik e célok megvalósításában, valamint abban, hogy segítse a gazdálkodókat az európai polgárok elvárásainak való megfelelésben.”

Ez a tizedik Eurobarométer-felmérés

Az Eurobarométer az Európai Bizottság, az Európai Parlament, valamint más uniós intézmények és ügynökségek által használt közvélemény-kutatási eszköz, amely rendszeresen méri az európai közvélemény álláspontját az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben, valamint a politikai vagy társadalmi jellegű témákkal szembeni attitűdöket. Minőségi és releváns adatokat szolgáltat a közvélemény-kutatási szakértők, a kutatók, a média és a nagyközönség számára.

Ez a tizedik Eurobarométer-felmérés az „Európaiak, mezőgazdaság és a KAP” témakörében; a kutatást mind a 27 uniós tagállamban 2026 májusa és júniusa között végezték el. A felmérés során különböző társadalmi és demográfiai csoportokból származó 26 456 válaszadót kérdeztek meg saját nemzeti nyelvükön. A felmérés átfogó képet nyújt arról, hogyan vélekednek az európaiak a mezőgazdaságról és a közös agrárpolitikáról.

Forrás: ec.europa.eu/commission/presscorner