TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 61.258,27 Ft (tonna)
Napraforgómag: 143.418,12 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 59.214,59 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 49.109,96 Ft (tonna)
Repcemag: 155.080,64 Ft (tonna)
Full-fat szója: 203.957,95 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 647 Ft
Benzin ára: 650 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 394,26
USD: 369,47
CHF: 405,17
GBP: 457,03
Hirdetés
Árpabajok – A nagyra nőtt növények bőséges felületet biztosítanak a károsítóknak

Árpabajok – A nagyra nőtt növények bőséges felületet biztosítanak a károsítóknak

Növénytermesztés - 2023.01.17

Az országot járva sokunkban merülhet fel az érzés,hogy a szokásosnál mintha több őszi kalászos került volna elvetésre. Meglepődnünk nem szabad, ez lehet a gazdálkodók egyik válasza az idei évi aszályra, amellyel az ősziekkel elérhető termésbiztonságot helyezték előtérbe. Azonban az ősz sem múlt el problémák nélkül, amelyek ezúttal főképpen az őszi árpát érintették.

Az ország több régiójában is tapasztalhatták az árpatermesztők, hogy növényeik a megszokotthoz képest nagyobb lombozatot fejlesztettek (1. kép),

Árpabajok – A nagyra nőtt növények bőséges felületet biztosítanak a károsítóknak

1. kép: Nagy lombozatot fejlesztő ősziárpa-állomány

hajtásaik megnyúltak (2. kép). Felületesen szemlélve a jelensége, olyan, mintha szárba ment volna az állomány. Ez azonban fenológiai értelemben még biztosan nem a „szárba indulás”, ugyanis szárcsomókat ezeken a hajtásokon nem lehet kitapintani.

Árpabajok – A nagyra nőtt növények bőséges felületet biztosítanak a károsítóknak

2. kép: Extrém módon megnyúlt hajtások, kis tömegű gyökérzet

Túlfejlett növények, tápanyaghiány

Az említett tüneteket kiváltó okok között a korai vetésidőt, de főként a hosszan tartó, a szokásosnál melegebb őszi időjárást kell megemlítenünk. A túlfejlett állományokra a tél során komoly veszélyek leselkedhetnek, amelyek származhatnak egy esetleg kialakuló, nagy tömegű és hosszabb időn át fennálló hóborításból vagy az annak hiányában egy tartós és nagyfokú lehűlés miatt kialakuló fagykárból. De az ilyen zárt és sűrű állományokra enyhe téli időjárás esetén a lombozatot károsító gombabetegségek is veszélyt jelenthetnek.

Az egész éves vízhiányt követően szeptemberben kellő mennyiségű csapadék érkezett ahhoz, hogy a földbe kerülő árpamagok a nedves talajban gyors csírázásnak induljanak és egyöntetű, jó kelést produkáljanak. Azonban, ahogy telt az idő, további csapadék híján csökkenni kezdett a talaj nedvességtartalma, ami tápanyagfelvételi zavarokban is megnyilvánult. Ennek mértékét fokozta, hogy sok területen az állomány csupán kis gyökérzetet fejlesztett, amely sekélyen, a talaj felső rétegében helyezkedik el. Ezért is fordulhatnak elő akár táblaszinten is erős, levélsárgulással és száradással egyaránt járó tünetek (3. kép).

Árpabajok – A nagyra nőtt növények bőséges felületet biztosítanak a károsítóknak

3. kép: Tápanyaghiány miatt fakuló, sárguló árpaállomány

Ugyanakkor a nitrogénműtrágyák drágulása miatt az idei évben sok helyen elmaradt a káros pentozánhatást kiküszöbölő nitrogénpótlás, ezért kifejezetten gyakoriak az egykori szalmarendek felett kialakuló tápanyaghiány miatt „sárgán csíkozott”, gabona elővetemény után vetett táblák. Bár az időközben érkező csapadéknak köszönhetően a fentiekben leírt tünetek mérséklődtek, a tápanyaghiány miatt károsodott leveleken ez segíteni már nem tud.

Gombabetegségek az árpatáblákon

Bár a szeptemberi, érdeminek mondható csapadékhullást követően az ország jelentős részén hosszú ideig nem érkezett újabb eső, a körülmények kedveztek a ködös, nyirkos időjárás kialakulásának. Az árpaállományok lombozata gyakran volt nedves, a vízborítás a levelek felületén akár az egész nap során fennmaradhatott, kedvező körülményeket teremtve egyes gombabetegségek megjelenéséhez. E helyzet egyik következménye, hogy az árpatábláinkat járva talán az utóbbi tíz év legerősebb gabonalisztharmat-fertőzésének lehetünk tanúi (4. kép),

Árpabajok – A nagyra nőtt növények bőséges felületet biztosítanak a károsítóknak

4. kép: Gabonalisztharmat tömegesen megjelenő tünetei a néhány leveles árpatöveken

amely egyes állományokban máris tömeges levélelhaláshoz vezetett (5. kép). Az ilyen területeket a tél során is figyelniük kell az árpatermesztőknek, ugyanis kedvező időjárási körülmények között a kórokozó a tél során is fennmarad az állományban, így már a kora tavaszi időszakban szükség lehet az ellene történő védekezésre.

Árpabajok – A nagyra nőtt növények bőséges felületet biztosítanak a károsítóknak

5. kép: Gabonalisztharmat fertőzése nyomán elhaló levelek egy fejlett árpaállományban

A gabonalisztharmathoz hasonlóan az árpa hálózatos levélfoltossága is ideális körülményeket talált az árpatáblákon. A tartósan nedves levélfelület, együttesen a nem túl alacsony hőmérsékletű őszi időjárással, komoly fertőzési nyomást eredményezett, amely nyomán tömegesen jelentek meg tünetei a lombozaton (6. kép).

Árpabajok – A nagyra nőtt növények bőséges felületet biztosítanak a károsítóknak

6. kép: Hálózatos levélfoltosság tünetei a lombozaton

Mivel a kórokozó a nedves, ám melegebb körülményeket kedveli, fertőzése a téli körülmények között megáll, azonban erősebb és tartós lehűlés hiányában tüneteivel akár a tél során is találkozhatunk a fertőzött állományokban. Kártételére a tavasz során is számítani kell, meleg, egyben nedves körülmények között bekövetkező robbanásszerű felszaporodása tömeges levélszáradáshoz vezethet, amely hatással lehet a termés mennyiségére is.

Rovarkártevők az árpatáblákon

Az árpatáblák legveszélyesebb őszi kártevői egyes levéltetű- és kabócafajok. Veszélyességüket elsősorban nem az jelenti, hogy táplálkozásuk során a növényt szívogatják, ezáltal gyengítik, hanem az, hogy eközben gabonavírusokat terjesztenek. Bár az árpaállomány vírusfertőzéssel szembeni megóvása komplex megközelítést igényel, annak fontos eleme e két kártevőcsoport állományban történő felszaporodásának figyelemmel kísérése. Az idei évben a tapasztalatok szerint inkább a levéltetvek okoztak problémát, ugyanis a számukra kedvező környezeti körülmények hatására tömegesen jelentek meg (7. kép) egyes táblákon vagy táblarészeken. Az azonban, hogy ez milyen mértékű vírusfertőzést idézett elő az érintett árpatáblákon, csak a tavaszi időszakban fog kiderülni, amikorra a kórokozók tünetei megmutatkoznak a megfertőződött növényeken.

Árpabajok – A nagyra nőtt növények bőséges felületet biztosítanak a károsítóknak

7. kép: A levéltetvek tömeges megjelenése fokozta a vírusfertőzés kockázatát

Az őszi árpa fontos növénykultúrájává vált az utóbbi években a szántóföldi növénytermesztésnek, termésbiztonság, valamint jövedelemtermelő képesség terén gyakran az őszi búzát is megelőzte. Ezért is érdemes az elvetett területekre nagyobb gondot fordítani a téli időszak során, mivel jelenleg több olyan folyamat is zajlik az árpatáblákon, amelyek hordoznak magukban veszélyeket már a tavaszi időszakra is. Ezek a kockázatok azonban mérsékelhetők, így, ha mindig tisztában vagyunk azzal, mi is történik az árpatáblánkon, időben tudunk lépéseket tenni a nagyobb baj elkerülésére.




Szerző: AgrárUnió

Címkék: árpa, őszi árpa, tápanyaghiány, gombabetegségek, rovarkártevők
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Vertikális farmok® – Így érhetsz el 239-szer nagyobb hozamot

A hazai precíziós gazdálkodás pozícióinak erősödését, technológiai fejlődését és elterjedését mutatja, hogy az ...