Változik a klíma. Hogyan tovább? – Minden eszközzel élnünk kell a kultúrnövényeket érő stressz leküzdésére

A témát szakemberekkel jártuk körbe. Az AGROmashEXPO-n a kerekasztal-
beszélgetést dr. Pénzes Éva, a TERR­-
AGRO Kereskedelmi Kft. ügyvezető igaz­gatója vezette.

Mit tapasztalunk a klímaváltozást illetően? Milyen adatok, tendenciák mutatják a klímaváltozás hatását?

Dr. Lakatos Mónika klimatológus
Országos Meteorológiai Szolgálat

Dr. Lakatos Mónika: Globálisan melegedő környezetben élünk, az éghajlati rendszer minden elemét érintik a változások. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) ellenőrzött, homogenizált mérései szerint 1901 óta 1,2 °C-ot nőtt az évi középhőmérséklet Magyarországon. Az éves csapadék mennyisége a 20. század elejétől tekintve némileg csökkent, az elmúlt évtizedekben viszont növekedés figyelhető meg. Nőtt a csapadékintenzitás, főként nyáron, a legutóbbi évek csapadékviszonyait szélsőségesség jellemzi. A legszárazabb évek az ezredforduló után fordultak elő, ami növekvő aszályhajlamra utal. Megváltozott a hőmérséklet és a csapadék évi menete. Szárazabbá vált a március–április, az első két őszi hónapban viszont több a csapadék. A meleg-száraz éghajlati kategóriába eső területek térnyerése szembetűnő. Míg a korábbi normál időszakban az ország területének 10%-a esett ebbe, addig ma közel 60%-a.

Bidló Gábor termelési igazgató
Első Pesti Malom-és Sütőipari Zrt.

Bidló Gábor: A klimatikus változások jelentős hatást gyakorolnak a magyarországi növénytermesztésre. Az el­múlt har-
minc évben folyamatosan ga­­bona- és olajosmagexport-pozíciója volt hazánknak. Az uniós csatlakozásig a fekete-tengeri kijárat volt a legfontosabb értékesítési csatorna, itt évente 2-6 millió tonna termény került eladásra. Az elmúlt években az EU-n belüli értékesítés került előtérbe, amit a kedvező csapadék- és hőmérsékleti körülmények tettek lehetővé. Kiemelten fontos célpiacunk Olaszország, ahova a gabonaexport mintegy 30-40%-a kerül. E célpiac azért is alakulhatott ki, mert az északolasz területeken is csak öntözés mellett lehet kukoricát termelni, és ez a terület nem elegendő az ellátáshoz. Hazánkban a kukoricatermesztés mindig fontos volt, de míg 25-30 éve még északi irányba, Lengyelországba vagy Csehországba voltunk a fő szállítók, mára ez a két terület is nettó exportőrré, versenytársunkká vált a kukoricatermesztési övezet északabbra tolódásával.

Dr. Berényi Üveges Judit projektvezető, kutató
ÖMKI

Dr. Berényi Üveges Judit: A klímaváltozás hatására növekvő gyakoriságú és intenzitású szélsőséges időjárási események (aszály, intenzív csapadékok) mindenképpen stresszt jelentenek a talajoknak, azonban nem mindegy, milyen állapotú a talaj. Ha az növénytakaróval fedett, jó szerkezetű, humuszban gazdag, élő gyökereket tartalmaz, akkor viszonylag jól ellen tud állni ezeknek a hatásoknak. A probléma abból adódik, amikor takaratlan, már leromlott (elporosodott, tömörödött, szerkezet nélküli) talajokat érik a szélsőséges események. Ilyenkor megnövekedett erózióval, a táblán pangó vízzel vagy szélsőséges aszályérzékenységgel találkozunk. A szerkezetleromlás jellemzésére a TerraDegra projekt keretében készült OKIR Talajdegradációs Rendszer talajtömörödésre vonatkozó adataira hívnám fel a figyelmet. Eszerint minden megyében volt tömörödött talajú mintaterület, nyolc megyében volt erősen tömörödött mintaterület, és csak négy megyében volt olyan mintaterület, ahol nem tapasztaltak tömörödést.

Máté Rózsa kutatási vezető
BIOFIL Mikrobiológiai Gén­technológiai és Biokémiai K­ft.

Máté Rózsa: A talajélet, a talajban élő mikrobák, ezen belül is elsősorban a baktériumok és a mikorrhiza gombák rendkívül fontos és egyben pozitív hatással vannak a növényekre, egyúttal a növénytermesztésre. A klímaváltozás okozta stressz kedvezőtlenül befolyásolja a növények fejlődését, egyben negatívan hat a gyökér környezetében élő baktériumokra, gombákra is, amelyek különféle tápanyagokkal, nitrogénnel, foszforral, káliummal, mikroelemekkel, vitaminokkal látják el a növényt, és segítik a növény megfelelő vízellátását a talaj szerkezetének javítása révén. Ezért nagyon fontos, hogy vigyázzunk a növény és gyökérkörnyezet mikrobiológiai élete közötti egyensúly fenntartására, illetve ha ez az egyensúly felborul, akkor mikrobiális talajoltással törekedni kell az egyensúly ismételt helyreállítására.

Hogyan küzdhetünk a klímaváltozás okozta stresszhatások ellen?

Dr. Lakatos Mónika: A jövőbeli éghajlatváltozást regionális éghajlati modellek segítségével vizsgáljuk, figyelembe véve az emberi tevékenység eltérő lehetséges alakulását is. A modell­eredmények a 21. század további melegedését vetítik előre. Az egyes évszakok közül legkevésbé a tavasz, legnagyobb mértékben a nyár átlaghőmérséklete emelkedik. Az éves csapadékösszeg kismértékű növekedésére számítunk, ami elsősorban az őszi és téli évszakok csapadékosabbá válásával magyarázható. A nyári csapadékváltozás bizonytalanabb, nagyobb mértékű csapadékcsökkenésre és -növekedésre is számíthatunk. A jövőben a rövid ideig tartó, nagy mennyiségű csapadékok különösen ősszel lehetnek gyakoribbak, míg nyáron a hosszabbá váló csapadékmentes időszakok jelenthetnek kihívást. 

Bidló Gábor: Az időjárás melegedése mellett a csapadék eloszlásának hektikussága is szerepet játszik. A következőkben a cél olyan kultúrák ter­mesz­tése lehet, amelyek folyamatosan zöld felülettel borítják szántóinkat, ami a talajok kiszáradását fékezheti, illetve a hirtelen lehulló csapadékot is jobban meg tudja tartani, és megvédi a talajt az eróziótól.

Másik lehetőség a fajtaválaszték átalakítása, a rövidebb tenyészidejű kultúráknak is kedvezve. Az őszi vetések egyre szárazabb körülmények közé kerülnek, ami a csírázási és a kezdeti fejlődési lehetőségeket rontja. A csapadék eloszlásának hektikussága miatt a betakarítás időpontját is egyre nehezebb meghatározni. Tehát a rendelkezésre álló csapadékot jobban hasznosító, valamint hazai nemesítésű, az itthoni adottságokhoz jobban alkalmazkodó fajtákra van szükség. A felmelegedés csökkentheti a hozamokat is, ezért célszerű nagyobb értékű szántóföldi kultúrákat termeszteni, ezáltal a kisebb hozammal is legalább változatlan, de jobb esetben magasabb árbevételt lehet elérni.  

Dr. Berényi Üveges Judit: Mind a kibocsátáscsökkentés, mind a káros hatásokhoz való alkalmazkodás szempontjából fontos szerepet kap a talajművelés és a szervesanyag-gazdálkodás. Amikor az aszály szóba kerül, az alkalmazkodás egyik elemeként az öntözés jut sokak eszébe. Fontos, hogy az öntözéssel érintett területek talaja is jó és stabil szerkezetű legyen, különben az öntözővíz sem tud hasznosulni. A talajművelést csak az adott műveletre optimális nedvességállapotban végezzük. A menetszámcsökkentés, a forgatás kerülése és a talaj minél kisebb taposása a talajélet, a szerves anyag megőrzése és a szerkezet megóvása miatt javaslandó technológiák. A táblát minél hosszabb ideig fedje növény, alkalmazzunk takarónövényeket vagy hagyjunk szármaradványt a talaj takarására. Célszerű megismerni a talajt, használni a talajvizsgálati módszereket, javítani a feltárt talajhibákat.

Máté Rózsa: A klímaváltozás talajra gyakorolt káros hatásai ellen védekezni lehet takarónövények alkalmazásával, forgatás nélküli talajműveléssel és mikrobiológiai technológiai megoldással, bakteriális talajoltással is. Olyan speciális oltóanyagot érdemes használni, melyet kimondottan a talaj szerkezetének, vízgazdálkodásának javítására fejlesztettek ki. Ilyen a BIOFIL Klíma talajoltó baktériumkészítmény, melyet a BIOFIL Kft. kutatói csapata fejlesztett ki. A BIOFIL Klíma gondolata több mint 10 évvel ezelőtt született meg, a cél az volt, hogy kifejlesszünk egy olyan mikrobiológiai terméket, amely képes enyhíteni a talajban a szárazságstressz okozta hatásokat, és hozzájárul az egészséges, jó vízgazdálkodású talajszerkezet kialakulásához.

A BIOFIL Klíma talajoltó baktériumkészítmény 2021-ben került bevezetésre. Az első piaci év tapasztalatai nagyon pozitívak, reményeink szerint sok gazda számára nyújt majd segítséget elsősorban a leromlott szerkezetű (például porosodott) vagy homokos talajokon. A termék olyan szelektált baktériumokat tartalmaz, melyek nagy mennyiségben képesek speciális vízmegkötő nyálkaanyagokat termelni, a gyökérzetet ezzel bevonva védik a baktériumok a növényt a kiszáradástól. Másrészt, főleg homokos talajoknál, az aggregátum (talajmorzsa) stabilitása növelésével javítják a talaj víz- és levegőháztartását. A BIOFIL Klíma elporosodott talajok esetében is hatékony az erózió ellen a porszemcsék összeragasztásával. A Debreceni Egyetem által elporosodott csernozjom talajon végzett szántóföldi kísérletben a BIOFIL Klíma-kezelés hatására a morzsafrakció aránya 21%-ról 48%-ra nőtt, míg a porfrakció 73%-ról 51%-ra csökkent.

A BIOFIL Klíma pozitív tulajdonságai a terméseredményekben is megmutatkoznak. Ráckevén, 0,5% alatti humusztartalmú homoktalajon alkalmazták kukoricában. A kezelt területen 7,6 tonna, míg a kontrollterületen 5,2 tonna volt hektáronként a termés­átlag. Ez a 2,4 t/ha terméstöbblet hektáronként körülbelül 178 000 Ft többletprofitot jelentett a kezelésnek köszönhetően.

Milyen tanácsokat fogalmaz­ak 
meg a klímaváltozás elle­­­­­­­­­­­­­ni küzdelemhez?

Dr. Lakatos Mónika: A mezőgazdaság egyike a klímaváltozásnak leginkább kiszolgáltatott ágazatoknak, emiatt fontos, hogy az éghajlati információk beépüljenek az alkalmazkodással kapcsolatos döntéshozatalba. Ezért javasolt az agrometeorológiai információk pontos nyomon követése, ami segíti a technológia optimális megvalósítását. Ezt az OMSZ mérésekkel és modellszimulációkkal, valamint aktuális agrometeorológiai információk közzétételével is támogatja. Várhatóan 2022 márciusában az OMSZ megnyitja a KLIMADAT interaktív éghajlati adatbázist, ami Magyarországra 10×10 km-es, valamint megyei és járási léptékben mérési és modellezett éghajlati információkkal segíti a felkészülést. Az adatbázisról bővebb információ található a https://klimadat.met.hu oldalon.

Bidló Gábor: A kulcs az alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez. Legyen ez a megfelelő növénykultúra és fajta megválasztása vagy például vízmegőrzési talajművelési módok alkalmazása, növénytakarás biztosítása, talajoltó baktériumkészítmények használata.

Dr. Berényi Üveges Judit: A talajtakarás, szervesanyag-gazdálkodás, szer-
­­kezetjavítás mellett fontos, hogy a gazdák ismerjék meg a talajaikat, merjenek kísérletezni, először akár kisebb területen, hogy melyek azok a megoldások, amelyek a gazdaságukban, a szűkebb régióban sikeresen működnek.

Máté Rózsa: A klímaváltozás elleni küzdelmet a növénytermesztésben komplex rendszer alkalmazásával lehet eredményesen folytatni. A BIOFIL Klíma talajoltó baktériumkészítmény használata jól illeszkedik a rendszerbe a talajban a vízmegőrzés és szerkezetjavítás hatékony segítésével, a termesztett növény aszálykitettségének csökkentésével.

A Biofil Klíma

Talajoltó baktériumkészítmény a legújabb innováció a mikrobiológiai talajoltó termékek körében. Speciálisan a klímaváltozás szélsőséges hatásainak a talajban okozott kártétele mérséklésére fejlesztették ki. A termék 2021-ben került piacra, és mind a hazai, mind a külföldi piacokon egyedülálló ilyen képességű, élő baktériumsejteket tartalmazó talajoltó anyag. Az első szántóföldi eredmények rendkívül biztatóak.

A takaratlan, leromlott talaj nem tud ellenállni a szélsőséges időjárási hatásoknak. Ilyenkor megnövekedett erózióval, a táblán pangó vízzel vagy szélsőséges aszályérzékenységgel találkozunk.

 Nagyítás a képre kattintva! 

Szerző: AgrárUnió