Múlt-jelen-jövő – A XXV. jubileumi búzatanácskozás Debrecenben

Múlt-Jelen-Jövő címmel került megrendezésre május 29-én a XXV. Jubileumi Búzatanácskozás, több mint 200 szakember részvételével. A Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézete, a Debreceni Egyetem AKIT, a DAB Mezőgazdasági Szakbizottsága, valamint a Hajdú Gabona Zrt. közös szervezésében megvalósult programon számos, a növénytermesztésben érdekelt cég képviseltette magát, és mutatta be kínálatát 
a tanácskozás résztvevőinek.

A Debreceni Búzatanácskozás minden évben lehetőséget teremt a gazdálkodók számára, hogy megismerhessék 
a versenyképes gazdálkodáshoz szükséges agrotechnikai modelleket, biológiai alapokat és gazdasági lehetőségeket. 
A tanácskozás az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan plenáris ülésből, a DE AKIT DTTI Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén lebonyolított gyakorlati bemutatóból és az azt követő, ebéddel összekötött kötetlen szakmai beszélgetésből állt. Az előadásokat megelőzően kitüntetések átadására is sor került.

Támogatás helyett fejlesztés

A plenáris ülés nyitó előadását dr. Gyuricza Csaba egyetemi tanár, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója tartotta meg Versenyképes mezőgazdaság a magyar föld jövőjéért címmel. Elmondta, hogy a hazai mezőgazdaság kibocsátása növekszik, azonban részben támogatásorientált. Az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásából történő nagyobb arányú részesedés elérése érdekében hat területen érdemes további fejlesztéseket végrehajtani. Kiemelte az agrár-felsőoktatás és agrárkutatások meghatározó szerepét és a megváltozó klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodni képes technológiák kidolgozásának fontosságát. Szorgalmazta a vertikális integráció fejlesztését, valamint a teljesen GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítását. Véleménye szerint a precíziós mezőgazdaságra átállás a jövedelmezőség egyik fontos eleme. Végül, de nem utolsósorban említést tett a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területek hasznosításának jövedelmező lehetőségeiről is.

A Hajdú Gabona Zrt. képviseletében dr. Lakatos Zoltán elnök-vezérigazgató beszélt a malomipar helyzetéről A hazai malomipar helyzete és jövőképe címmel tartott előadásában. Elmondta, hogy a malomipar felépítésében jelentős változások következtek be az elmúlt időszakban. A kilencvenes évek végéhez képest kevesebb malom működik az országban zajló malomipari koncentráció miatt, ugyanakkor a malomkapacitás hazánkban több mint elegendő, ezáltal az exporttermelés sem jelent gondot. Kiemelte, hogy a malomiparnak lépést kell tartania a növekvő európai uniós igényekkel, azonban a malomiparban bekövetkező műszaki fejlődés képes ezt a színvonalat tartani.

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége képviseletében Petőházi Tamás elnök értékelte a gabonavertikum helyzetét 
A hazai gabonavertikum nemzetközi versenyképessége című előadásában, melyben bemutatta a nemzetközi gabonapiac helyzetét, és jellemezte a gabonavertikum idei sajátosságait.

Romló klíma, jobb termésátlagok

Ezt követően Prof. Dr. Pepó Péter egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Növénytudományi Intézet igazgatójának előadása hangzott el A magyar búzatermesztés technológiai fejlődése a múltban, jelenben és jövőben címmel. Prezentációjában elmondta, hogy az őszi búza termőterülete a világon 210 millió hektár, Magyarországon pedig 1 millió hektár körül alakul. A termésátlagok növekedése az 1950-es évekig nem volt jelentős az előző évszázadokhoz képest, a növekedés elsősorban az azt követő időszakban volt meghatározó, ami ugyan a kilencvenes években megint megtorpant, de a 2010. évet követően ismét növekedni kezdett. Kiemelte, hogy a magasabb technológiai fegyelem és hatékonyabb inputráfordítás miatt 
a dunántúli megyék őszibúza-termésátlaga nagyobb volt az elmúlt években, ami követendő példa az őszi búza agrotechnikájának tervezése során.

Prof. Dr. Pepó Péter a magyar búzafejlesztésről tartott előadást

Prof. Dr. Pepó Péter a magyar búzafejlesztésről tartott előadást

Megemlítette, hogy az őszi búza hazai termesztésében ható ökológiai, biológiai és technológiai tényezők többsége folyamatosan változik, ami a termesztéstechnológia hatékonyságának javítását megnehezíti. Elmondta, hogy napjainkra a búza kikerült a leggyengébb termőterületekről, ugyanakkor a múlt század közepéhez viszonyítva a klimatikus tényezők romlása következett be. Külön kiemelte a csapadékmennyiség csökkenését és 
a hőségnapok számának növekedését.

Döntő a technológia

Az előadás további részében az őszi búza fajtahasználatának jellemzőit mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a hazai fajtaválaszték bőséges, ugyanakkor a fajták köztermesztésben történő szereplése nagyon lerövidült, mindössze 5–8 év. Megemlítette, hogy a hazai, valamint az extenzív őszibúza-fajták száma csökken. Felhívta 
a résztvevők figyelmét az agrotechnika fontosságára a búzatermesztésben, különös tekintettel a kardinális tényezők döntő szerepére (vetésváltás, tápanyagellátás, növényvédelem), valamit egymásra irányuló kölcsönhatásaikra is.

Az előadás végén a technológiai modellek jövedelmezőséget meghatározó szerepéről beszélt. A kutatási eredmények alapján megállapította, hogy az őszi búza termőképessége a termesztéstechnológia alacsony ráfordítású intenzitási szintjeiről átlagos szintre történő emelése során nagyobb termésátlag-növekedés érhető el, mint az átlagos szintről intenzív technológiai szintre történő emeléskor. Kiemelte a precíziós technológiában rejlő lehetőségeket is, amelyek a kísérleti eredmények alapján átlagosan egy t/ha további termésnövekedést eredményezhetnek.

Precíziós gazdálkodás

A plenáris ülés további részében az agrotechnikai precíziós fejlesztés került előtérbe. Dr. Rátonyi Tamás, a Debreceni Egyetem Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézetének egyetemi docense Precíziós technológiák tudományos alapjai előadásában bemutatta a korszerű növénytermesztés precíziós fejlesztésének lehetőségeit. Prezentációjában az agrotechnikai rendszerek fejlesztésének szükségességét elemezte. 
A precíziós növénytermesztési rendszerek bekerültek a szakmai köztudatba és egyben a mezőgazdasági technológiába is. Ez a precíziós technológia olyan műszaki, informatikai és termesztéstechnológiai alkalmazások összessége, melyek hatékonyabbá teszik a szántóföldi növénytermesztést, aminek a célja a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése úgy, hogy a környezetvédelmi és fenntarthatósági elvárásokat támogassa. Elmondta, hogy a precíziós növénytermesztés fejlesztéseinek fő célja a termőhely térbeli heterogenitásához illeszkedő, gazdaságos és fenntartható gyakorlati gazdálkodás kialakítása, melynek keretében lehetőségük van:

• 
Talajszkennelésre, a talajheterogenitás vizsgálatára és a művelési zónák lehatárolására,
• 
a talajheterogenitás, a termőképesség és a hozam térképi megjelenítésére nagyüzemi táblán,
• 
zónalehatárolásra a vegetációs térkép és talajszkennelés alapján,
• 
a talajheterogenitás megjelenítésére laboratóriumi talajvizsgálatokkal,
• 
a talaj tömörödöttségének meghatározására,
• 
és a vegetációs index táblaszintű mérésére és felhasználására.

Az előadásokat követően a XXV. Jubileumi Búzatanácskozáson részt vevők a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén rendkívül értékes és látványos gyakorlati bemutatót tekinthettek meg, amelynek keretében a legújabb növény-védelmi, trágyázástechnológiai rendszereket, az agrotechnikai elemek kölcsönhatásait, valamint 
a legkorszerűbb őszibúza-fajtákat ismerhették meg.

Gyakorlati bemutató Látóképen

Gyakorlati bemutató Látóképen

A gyakorlati bemutatót követően, az állófogadással egybekötött kötetlen szakmai fórumon sor került tombolasorsolásra és egyéb meglepetésekre is.

A magasabb technológiai fegyelem és hatékonyabb inputráfordítás miatt a dunántúli megyék őszibúza-termésátlaga nagyobb volt, ami követendő példa az agrotechnika tervezése során.

Dr. Szabó András
adjunktus
Debreceni Egyetem MÉK
Növénytudományi Intézet

Dr. Vad Attila
igazgató
DE AKIT DTTI

Dr. Szabó Éva
adjunktus
Debreceni Egyetem MÉK
Növénytudományi Intézet

 

Tags: Debrecen, búzatanácskozás

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom