Kukoricáznak velünk a lengyelek – Együttműködés, agrárstratégia, kedvező földrajzi adottság

Ismerik a mondást? „Ha gyorsan akarsz menni, menj egyedül! Ha messzire akarsz jutni, menj együtt másokkal!” Nos, ez a mai magyar valóságunkban úgy hangzik: Ha menni akarsz, ne menj egyedül. Lezárult egy korszak ugyanis a magyar agrárium történetében. Szép volt, jó volt, de véget ért. Mivel a gazdálkodási környezet minden eleme megváltozott, méghozzá tartósan, újra kell gombolni a stratégiákat üzemi, szektoriális és ágazati szinten egyaránt. Az individualizmus kora véget ért. Csak magasan integráltan vezet az út előre. A legdrágább dologgá a tétlenség vált, ennek az árát fizetjük meg leginkább. Az alkalmazkodáshoz minden tudás elérhető, de ahhoz, hogy mindet alkalmazni tudjuk, a tudás és értékesítési központok köré kell csoportosulnunk. Különösen igaz ez a kukorica termelésében.

Mivel a gazdálkodási környezet minden eleme megváltozott, méghozzá tartósan, újra kell gombolni a stratégiákat üzemi, szektoriális és ágazati szinten egyaránt.

Északra tart a kukorica

A kukoricaövezet északra húzódása Lengyelországban látványos termelésbővülést hozott. területük 2020-ban ugrott meg, egy év alatt 42 százalékkal. A dinamika ugyan idén megtört, de a kérdés az, hogy ez vajon már a növekedés vége? Jelenleg 9 millió tonnás termés, 1,2 millió hektár, és tartósan 7 tonnás hektáronkénti hozam jellemző náluk. Ez utóbbi azért erős jelzés. Azt mutatja, hogy ott is szenvednek a növények a klímaváltozástól, de még messze nem annyira, mint nálunk.

Hirdetés

Én úgy látom, hogy nem olyan nagy a távolság, hogy – hozzánk hasonlóan – ne érezzék a hozamkorlátot az időjárás nyomása alatt. Nem gondolom, hogy hosszú távú az előnyük a kukoricatermesztés időjárási körülményeiben. A terület és a termelés felfutása kétségtelenül jó reakció volt részükről a piaci változásokra, de a jövedelemtermelő képesség lesz a döntő tényező e felfutás hosszát illetően. Ebben pedig Ukrajna csatlakozási folyamata fontos igazodási pont lesz. (1. ábra)

Azért a kukorica sikernövénnyé válásához vezető úton ne feledkezzünk meg arról, hogy a lengyel kormány keményen beavatkozott a jövedelmezőség oldalán. Az Európai Bizottság (EB) 2023 októberében hagyta jóvá azt a mintegy 53,6 millió euró (240 millió PLN) értékű lengyel kezdeményezést, amelynek célja a kukoricatermelési ágazat megerősítése volt. Ez a lépés az ukrán gabona Lengyelországba történő beáramlására adott válasz volt, amely az orosz inváziót követő exportútvonalak megszakadásának következménye. Az Ukrajnából származó gabonafelesleg az árak csökkenéséhez vezetett, ami aggodalmat okozott a gazdálkodók és a nagykereskedők körében, akik nehezen tudták eladni terményeiket. E kezdeményezés keretében közvetlen támogatások formájában támogatást nyújtottak a kukoricatermesztési ágazatban működő kis- és középvállalkozásoknak, amelyek célja pénzügyi nehézségeik enyhítése és a lengyelországi mezőgazdasági piac stabilizálása volt.

Fenti véleményemet támasztja alá az, hogy e támogatás nem adott újabb lendületet a területbővülésnek. Sőt, inkább elbizonytalanodásként értékelem. Ugyanúgy, mint a mi gazdáink, a lengyelek is keresik az új utakat a szántóföldi növénytermesztésben. A hazai kukorica nyilván erősíti az állattartó szektorok takarmánybázisát. Lengyelországban a legnagyobb kukoricapiacot a baromfitakarmányok gyártása képezi. A mieinkhez hasonló stratégiai kérdések ott is felvetődnek. Mennyit lehet gazdaságosan termelni a kukoricából. Kordában tudják-e tartani a toxinkérdést? Kell-e fejleszteni a bioetanol-szektort, vagy az exportpiacokon való versenyzés hoz többet? Ezekben is ott lüktet Ukrajna kérdőjele.

Hirdetés

Az elmúlt több mint két évtized lengyel agrársikereiben nagy jelentősége van az együttműködési készségük magas színvonalának, jól megfogalmazott agrárstratégiájuknak, és kedvező földrajzi adottságuknak. Az első kettőben mi messze el vagyunk maradva tőlük.

Ugyanúgy, mint a mi gazdáink, a lengyelek is keresik az új utakat a szántóföldi növénytermesztésben.

Hogyan tovább magyar tengeri?

A mi oldalunkról az látszik, hogy a lengyel kukoricaimport 2024-ben ugrott fel szinte nulláról, mindjárt a behozatal negyedére. 2025 első hét hónapjában az aránya 21 százalékos. Ahogy az idei terméskilátásokat nézzük, valószínűsíthető, hogy az import ismét emelkedni fog. Azért tanulságos a tavalyi import szerkezete. Szinte minden szomszédunktól érkezett kukorica a piacunkra. Annak fényében, hogy a lengyelek egy év alatt ugrottak az élre, és ez az idén is folytatódik, az látszik, hogy erős, tartós szállítási csatorna épült fel abból az irányból. Meggyőződésem, hogy idén még nagyobb arányt fog elérni a lengyel kukorica importunkban. (2. ábra)

Forrás: KSH

Idei termésünk a 752 ezer hektáros területről még mindig nagyon bizonytalan, de biztosan csökkenő tendenciájú. A hozamokban még nagyobb eltérések lesznek nemcsak földrajzilag, hanem akár nagyobb üzemeken belül is. Én akár 4 millió tonna alatti termést is el tudok képzelni, hatalmas kérdőjelekkel a minőségi oldalon.

A kukorica naturális adatait mutató grafikonok nem véletlenül hasonlítanak lázgörbére. E növény az utóbbi években igazi állatorvosi lóvá vált. Minden problémát, ami csak előfordulhat – legyen az mennyiségi, minőségi, árazási, költség oldali, és még hosszan sorolhatnám – mutatta. A kukoricaövezet megállíthatatlan északra húzódásával párhuzamosan veszítjük termelési potenciálunkat. Ahhoz, hogy ezt lassítani tudjuk, el tudjuk látni kiemelkedő feldolgozó kapacitásainkat, vannak eszközeink, de alkalmazásukat azonnal, és teljeskörűen el kell kezdeni. A szakmai színvonal ugyan nagyon sokat emelkedett az elmúlt évtizedekben, de most olyan gazdálkodási körülmények alakultak ki – méghozzá tartósan – amelyek további erőfeszítésekre kényszerítenek.

Érdemes a trendvonalakat meghosszabbítani. Máris látszani fognak az előrejelzéseim. Előrejelzésemet – amit immár több mint három éve tettem a hazai kukoricaterületre vonatkozólag – ma is tartom: 600 ezer hektár körül stabilizálódhat. A csökkenő exportegyenleg-várakozásom azt hiszem, nem lep meg senkit. Ez az év az, amikor a napraforgó terülte utolérte a kukoricáét, majd pedig elhagyja. Mivel jellemzően azok engedik el a kukoricát, akik nem tudják eredményesen termelni; az országos átlagok javulhatnak. (3. ábra)

Ha kukorica, akkor toxinkérdés. A toxinokkal szembeni küzdelem az előttünk álló években fokozódni fog. Meg kell védenünk talajainkat, növényeink egészségét, hogy sikeresen küzdjenek meg a gombákkal. Meg kell védenünk a learatott terményt, hogy az élelmiszerláncba ne kerüljön szennyezett alapanyag. A feladat tehát nagyon is összetett. Már önmagában a talaj egészségének visszaszerzése is óriási kihívás. Pedig egészséges talaj nélkül nincs egészséges, a betegségeknek ellenálló növény és a láncreakció nem állítható meg. A kutatók serényen dolgoznak a szárazságtűrő fajták nemesítésén, de a megváltozott klímában, halott talajban ezek is meg fognak bukni.

Az elmúlt több mint két évtized lengyel agrársikereiben nagy jelentősége van az együttműködési készségük magas színvonalának, jól megfogalmazott agrárstratégiájuknak, és kedvező földrajzi adottságuknak.

Áremelkedés is jöhet

A következtetések kedvéért nyissuk ki egy kissé a kukoricapiacot! Az Európai Unió önellátása 70-80 százalék között ingadozik, de csökkenő trendben. A behozatal immár közel 30 százaléka Ukrajnából érkezik.

A brüsszeli hivatal középtávú várakozásai a kincstári optimizmust tükrözik. Szerintem, megvalósulásuk esélye csekély. A termelés csökkenni, az import növekedni fog, miközben a felhasználás sem fog bővülést mutatni.

Árvárakozásaim eltérnek a többi szántóföldi növényétől. A kalászos gabonák piacán nem várható az előttünk álló hónapokban trendforduló. Ez azt jelenti, hogy az árak stagnálni, inkább lassan mérséklődni fognak. Ezt gondolom a napraforgóról, a szójáról és repcéről is. Kivételt a kukorica képez, mert a régiós kínálat mind mennyiségben, mind minőségben erősen korlátos. Annak az ára emelkedő trendbe is fordulhat. Érdemes észrevenni, hogy áraink máris felette vannak a párizsiaknak. Nagy kérdés, hogy a tavaly megtapasztalt nem normális jelenség, mi szerint a toxinos tételek ára alig tért el az egészségestől, megismétlődik-e. Az a véleményem, hogy sajnos van rá esély.

Szerző: Fórián Zoltán Vezető agrárszakértő (Erste Agrár Központ)