Magyar felfedezésről tudósít a nemzetközi National Geographic, melyben az MME stáb tagjai kulcsszerepet játszanak

A National Geographic nemzetközi számában szeptemberben megjelent riportot Ed Yong Pulitzer-díjas író mellett Stiller Ákos magyar fotós jegyzi. A magyar nyelvű lapszám októberben jelenik meg, ezzel világszerte akár 300 millió olvasóhoz is eljuthat a magyar sikertörténet.

De miért is akkora szám FALCOPOLIS? 

Amellett, hogy ez a jelenleg ismert legnagyobb telelő ragadozómadár-csoportosulás, egy faj állományának a léte függ a sorsától, hiszen a kék vércsék becsült világállományának nagyon nagy része minden évben találkozik itt – áll az egyesület honlapján közreadott híradásban. – A felfedezését követően magyar kezdeményezésre indult el a védelem előkészítése Angolában. FALCOPOLIS-t a magyar kutatók 2019-ben azonosították Angola középső részén. A helyszín minden márciusban több százezer, akár egymillió kék vércsét vonz. A madarak az európai és közép-ázsiai költőterületekről érkeznek, majd a tavaszi hazatérés előtt itt gyülekeznek és táplálkoznak. A faj társas viselkedése miatt a fákon tömegesen éjszakázó madarak egyetlen területen koncentrálódnak – ez egyszerre kivételes kutatási lehetőség és természetvédelmi felelősség. A teljes történet a National Geographic októberi számában és online itt olvasható.

A kutatás kiemelt szerepe

Az MME Dr. Palatitz Péter, Solt Szabolcs, Horváth Éva, Nyerják-Sümegi Zsófia és Simon Gergely munkatársai révén közvetlenül a kutatási feladatokat látja el ebben a sokrétű projektben. Kollégáink első kézből szállítanak információkat arról, hogy a 2026. márciusi angolai expedíció miként nyitott új szakaszt a világ egyik legnagyobb ragadozómadár-gyülekezőhelyének védelmében.

Az idei terepi munkában az MME küldöttje, Dr. Palatitz Péter mellett a FALCOPOLIS Alapítvány nemzetközi önkéntesei, az Állatorvostudományi Egyetemről Dr. Fehérvári Péter, egy filmes és fotós stáb és a helyi partner Orbis Angola, valamint az INBAC vettek részt.

A legfontosabb előrehaladás a kutatótábor létrehozása: az Orbis Angola és a FALCOPOLIS Alapítvány 60 évre kapott természetvédelmi célú használati jogot egy hektárnyi területre. Itt gyűrűzőtábor, parkoló, vizesblokk, fedett sátorhelyek, közös étkező és munkatér szolgálja a kutatást; a csapat 2026-ban mangófákat is ültetett. A tábor költségeit a magyar tulajdonú A-M Hungary Kft. állta.

A tábor nem csupán logisztikai bázis. A helyszínen zajlottak a bemutató gyűrűzések és jeladózások, és a helyi közösség természetvédelmi nevelése. A természetvédelem hosszú távú sikere ezen a helyen azon múlik, hogy a kutatócsoport, az önkormányzat, a helyi törzsi vezetők és a helyi közösségek közös célokat és közös szabályokat alakítsanak ki.

Vonuláskutatás

A 2026-os expedíció során kék vércséket fogtak be a kutatók. A madarak testtömegét, kondícióját, tápláltságát és vedlési mintázatát is rögzítették, a második éves példányokra célzottan jeladó is került. A későn érkező esők miatt a szezon elején kisebb átlagos testtömegeket mértek, majd a március második felében meginduló csapadék és a termeszrajzások után a madarak kondíciója javult. A megfigyelés arra utal, hogy a táplálék időzítése közvetlenül befolyásolja a hazavonulásra való felkészülést.

Egy vércse mind felett: Császár útja – 98 óra alatt 3676 kilométert tett meg egyhuzamban

Különösen értékes adatokkal szolgált a még 2025-ben hazánkban a kékvércse-védelmi projekt keretében (LIFE20 NAT/SK/001077) Dinnyés térségében befogott adult hím. A Császár névre keresztelt hím nagy felbontású GPS adatait 2026-ban FALCOPOLIS-ban egy földi antennával sikerült letölteni, majd a vonulás után a madár itthon a költőterületen ismét megjelent.

Az adatsor négyórás felbontásban követi a madár egy teljes, 34.217 km-es éves útját Magyarországról az Okavango vízgyűjtőjébe, és vissza. A 2025. június 4. és 2026. június 4. között rögzített tracklog 3727 GPS-rekordot tartalmaz. A jeladó adataiból kirajzolódik a Kárpát-medencéből induló őszi vonulás, a dél-afrikai telelés, a márciusi angolai FALCOPOLIS-i gyülekezőhely használata és a tavaszi visszatérés. Császár 2025-ben igen hamar elhagyta a vajdasági Mokrin közeli őszi gyülekezőt, és szeptember közepén már dél felé vette az irányt. Szeptember 17. és 21. között 4 napos folyamatos repülés következett, amikor is mintegy 98 óra alatt 3676 kilométert tett meg egyhuzamban. Szép teljesítmény egy apró, gerle méretű madártól, mely gyűrűzéskor alig 150 grammot nyomott.

Állománybecslés FALCOPOLIS önkéntesekkel – a csúcs akár egymillió madár is lehetett

A három állománybecslés során március 18-án 250 ezer, március 21-én 475 ezer, március 29-én pedig 750 ezer példány volt a becslések mediánja. A szélső értékek alapján a csúcs akár egymillió madár is lehetett. A pontos számolást nehezíti, hogy a madarak alkonyatkor folyamatosan érkeznek, a sűrű lombkoronában és a levegőben átfedésben láthatók, ezért a kutatók és az önkéntesek a magterület kiterjedését, a fák kapacitását és a napi elhelyezkedést együtt vizsgálják. A vizsgálat későbbi szakaszában több adatfelvevőt és megbízhatóbb adatokat várnak a kutatók.

Természetvédelmi eredmények: csökkent az illegális vadászati nyomás, de az élőhely továbbra is sérülékeny

A 2026-os éjszakai járőrözések során a kutatók nem észleltek szervezett orvvadászati tevékenységet. Ez jelentős változás a korábbi évekhez képest, amikor a felmérések több tízezer, piacra kerülő kék vércsére utaltak. A védelem azonban nem tekinthető lezártnak: a jelentés egy, a piacon értékesítésre szánt madarat szállító embert is dokumentál, ezért a folyamatos terepi jelenlét és a helyi ismeretterjesztés továbbra is szükséges.

A legnagyobb hosszú távú kockázat az idős fák fogyása. A vércsék számára a magas mangó- és eukaliptuszfák biztosítják az éjszakázóhelyet, miközben a faanyag tüzelőként és faszén alapanyagaként is értékes. A csapat ezért fakatasztert kezdett építeni: több száz fa adatait, faját, méretét és a rajtuk ülő madarak becsült számát rögzítették. A teljes, mintegy 5 km²-es területet drónnal is feltérképezték, amelyből nagy felbontású 3D felszínmodell készül. Ezek az adatok a jövőbeni élőhelyvédelmi, területhasználati és konfliktuskezelési döntések alapját adhatják.

Társadalmi tudatosság növelése – mesélnek arról, ők miért nem vadásszák már a vércséket

A templomban, a foglalkozások során vagy az iskolákban számos helyi lakost érünk el. Tervben van egy sakk- és egy futóverseny meghirdetése, melyek ötletét a FALCOPOLIS Sólymok focicsapat ihlette. Ott tartózkodásunk elején megkeresték az Orbis Angolát, hogy ha támogatjuk a helyi fiatalokat a labdarúgó bajnokságban egy labdával, akkor segítenek megvédeni a kék vércséket. A meccseik után ezek a fiatalok a nézőknek és az ellenfélnek is mesélnek arról, ők miért nem vadásszák már a vércséket. Mi a madarak története, védelmük jelentősége és miként változtathatják meg e kis angolai városka jövőjét.

FALCOPOLIS védelme egyszerre jelent fajmegőrzési-, élőhely-kezelési és közösségfejlesztési feladatot. Az INBAC-kal és a helyi önkormányzattal folytatott együttműködés, az iskolai programok, a közös faültetések, valamint a „Sólymok” nevű helyi futballcsapat természetvédelmi vállalása azt szolgálja, hogy a kék vércse ne csupán látványos természeti jelenség, hanem a helyi közösségek által is védett érték legyen. A 2026-os expedíció legfontosabb üzenete: a világ egyik legnagyobb madárgyülekezőhelyének jövője a tudományos adatokon és a helyben kialakított partnerségeken múlik.

A 2026. évi projektet az Élő Környezetért Felelős Minisztérium, a Külügyminisztérium, és a FALCOPOLIS Alapítványon keresztül tett céges és magánfelajánlások finanszírozták.

Kép: A reggeli napfényben szárítkozó kék vércsék az angolai FALCOPOLISBAN. fotó: Novák László / FALCOPOLIS Alapítvány

Forrás: mme.hu/hirek