TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 75.346,44 Ft (tonna)
Napraforgómag: 203.197,31 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 88.188,98 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 66.948,31 Ft (tonna)
Repcemag: 197.575,94 Ft (tonna)
Full-fat szója: 212.979,84 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 709 Ft
Benzin ára: 645 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 366,95000
USD: 327,49000
CHF: 396,43000
GBP: 437,07000
Hirdetés
Az uniós polgárok úgy vélik, hogy az innovatív élelmiszerek hasznosak lehetnek, de több információra van szükségük

Az uniós polgárok úgy vélik, hogy az innovatív élelmiszerek hasznosak lehetnek, de több információra van szükségük

Hírek - 2026.10.27

Közzétette az Európai Bizottság október 26-án az élelmiszer-innovációval foglalkozó új, különleges Eurobarométer-felmérés eredményét, amely uniós szintű áttekintést nyújt arról, hogyan vélekednek az európaiak az innovatív élelmiszerekről, összetevőkről és növényekről.

Az EB-sajtóközlemény szerint a felmérés azt mutatja, hogy sok európai úgy véli: az élelmiszer-innováció hasznos módja annak, hogy segítse a mezőgazdasági termelőket és az élelmiszer-termelőket a jelentős kihívásokra való reagálásban. Az innovatív élelmiszerek és termények erősíthetik az európai élelmiszerrendszer rezilienciáját és felkészültségét, bővíthetik a termelési lehetőségeket, támogathatják az élelmezésbiztonságot és segíthetnek kielégíteni a változó fogyasztói igényeket, miközben tiszteletben tartják az EU magas szintű biztonsági előírásait.

A közvélemény hozzáállása továbbra is óvatos

Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy a lakosság hozzáállása továbbra is óvatos; a magabiztosság pedig következetesen magasabb a fiatalabb válaszadók, a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, a városi lakosok, valamint az innovatív élelmiszerekkel jobban ismerős személyek körében.

A 39 év alattiak körében nagyobb a nyitottság az innovatív élelmiszerek iránt, mint az 55 évesek és annál idősebbek körében (több mint 50%, szemben a 34%-kal). Szintén alacsonyabb ez az arány azok körében, akik 15 évesen fejezték be tanulmányaikat, mint azoknál, akik 20 évesen vagy annál idősebb korukban fejezték be azokat. Hasonló mintázat figyelhető meg a lakóhely tekintetében is: a nagyvárosokban élők több mint fele viszonyul pozitívan a modern technológiákkal előállított élelmiszerekhez, míg a falvakban vagy vidéki térségekben élők körében ez az arány 42–46%. A nyitottság mértéke jelentősen eltér a tájékozottság és az ismeretek szintje szerint is: a jól tájékozottak körében 72%, míg a nem megfelelően tájékozottaknál 36%; azok körében pedig, akik hallottak már korábban innovatív élelmiszerekről, 59%, szemben a téma iránt korábban nem tájékozottakkal, akiknél ez az arány 32%.

Sokan azt mondják, hogy nem érzik jól tájékozottnak magukat, ami rávilágít arra, hogy az innováció sikeréhez egyértelmű tájékoztatásra, átláthatóságra és bizalomra van szükség. Az eredmények értékes új betekintést nyújtanak abba, hogy az élelmiszer-innováció hogyan válhat relevánsabbá, érthetőbbé és elfogadhatóbbá a társadalom számára.

Az európaiak látják a lehetőségeket, de jobb tájékoztatást szeretnének

A felmérés azt mutatja, hogy az európaiak felismerik az élelmiszer-innovációban rejlő lehetőségeket. Tíz válaszadóból csaknem hét (68%) egyetért azzal, hogy ez további eszközöket biztosíthat a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-termelők számára az olyan kihívások kezeléséhez, mint az éghajlatváltozás, a kártevők, az erőforrások szűkössége és az ellátási zavarok.

A felmérésben bemutatott innovatív élelmiszertermékek közül a legnagyobb elfogadottságnak azok a gyümölcsök és zöldségek örvendtek, amelyek aszályhoz, kártevőkhöz vagy szélsőséges időjáráshoz alkalmazkodott növényekből származnak. A válaszadók fele (50%) nyilatkozott úgy, hogy szívesen fogyasztana ilyen termékeket.

Ugyanakkor egyértelmű információs hiány is tapasztalható. Az európaiak közel háromnegyede (72%) úgy nyilatkozott, hogy nem érzi magát megfelelően tájékozottnak az innovatív élelmiszerekkel, összetevőkkel és növényi kultúrákkal kapcsolatban. Összességében a válaszadók 51%-a negatívan, 39%-a pedig pozitívan vélekedik az innovatív élelmiszertermékekről.

A felmérés emellett szoros összefüggést mutat ki a tájékozottság és a lakossági hozzáállás között. Azok körében, akik jól tájékozottnak érzik magukat, 72% vélekedik pozitívan az innovatív élelmiszerekről; azoknál viszont, akik nem érzik magukat megfelelően tájékozottnak, ez az arány 27%-ra csökken.

Az átláthatóság és a biztonság a bizalom kulcsa

Az eredmények egyértelműen rámutatnak az átláthatóság fontosságára. A válaszadók túlnyomó többsége (85%) egyetért abban, hogy az innovatív élelmiszertermékeknek egyértelmű elnevezéssel kell rendelkezniük, továbbá érthető tájékoztatást kell nyújtaniuk arról, hogyan készültek, mit tartalmaznak, és honnan származnak.

Ezek az eredmények fontos bizonyítékul szolgálnak a jövőbeli szakpolitikai döntéshozatal, a kutatás-innováció, valamint a kommunikációs tevékenységek számára. Emellett segíthetik a kutatókat, az innovátorokat és a döntéshozókat abban, hogy már az innovációs folyamat legkorábbi szakaszától kezdve jobban figyelembe vegyék a társadalmi elvárásokat.

Az élelmiszer-kutatás és -innováció jövőjének támogatása

A felmérésre az EU élelmiszer-kutatási és innovációs menetrendje szempontjából fontos pillanatban kerül sor. Megállapításai különösen relevánsak az élelmiszerrendszerekre vonatkozó kutatási és innovációs szakpolitikai keret, az „Élelmiszer 2040” szempontjából, amely a versenyképes, reziliens és fenntartható mezőgazdaságot, erdőgazdálkodást, vidéki területeket és élelmiszerrendszereket célzó kutatásra és innovációra vonatkozó, nemrégiben elfogadott uniós stratégiai megközelítés részét képezi. A Food 2040 hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fogyasztókat és az érdekelt partnereket bevonják az innovációba. A közös alkotás és a valós körülmények közötti tesztelés révén a cél annak biztosítása, hogy az új megoldások megfeleljenek a gazdasági, környezeti és társadalmi igényeknek.

Miközben Európa élelmiszerrendszerének ellenálló képességét és felkészültségét igyekszik erősíteni, az innováció bővítheti a gazdálkodók és élelmiszer-előállítók számára elérhető megoldások körét, támogathatja az élelmezésbiztonságot, továbbá segíthet kezelni a környezeti nyomást és a változó fogyasztói igényeket. Ugyanakkor az Eurobarométer felmérései azt mutatják, hogy az újítások sikeres elterjedése az egyértelmű tájékoztatáson, az átláthatóságon, a biztonságon és a közbizalmon múlik.

Háttér – A felmérésre az EU mind a 27 tagállamában sor került 2026. május 22. és június 24. között

Ez a különleges Eurobarométer-felmérés az EU élettudományi stratégiájához kapcsolódik; a stratégia elismeri, hogy a gyorsabb innovációnak kéz a kézben kell járnia az új technológiákba vetett társadalmi bizalommal, valamint annak biztosításával, hogy a tudományos fejlődés valódi előnyöket hozzon az emberek és a bolygó számára.

A társadalmi megértés és bevonódás különösen fontos olyan területeken, mint a mezőgazdaság és az élelmiszer-technológia, ahol az innováció szorosan összefonódik az egészséggel, a fenntarthatósággal, az élelmezésbiztonsággal és az emberek mindennapi döntéseivel. Ez a különleges Eurobarométer-felmérés aktuális képet nyújt arról, hogyan vélekednek az európaiak az innovatív élelmiszerekkel, összetevőkkel és növényekkel kapcsolatos legújabb fejleményekről, milyen lehetőségeket látnak ezekben, és milyen feltételek szükségesek a bizalmuk elnyeréséhez.

A felmérésre az EU mind a 27 tagállamában sor került 2026. május 22. és június 24. között; a vizsgálatban 26 456, 15 éves vagy annál idősebb válaszadó vett részt.




Forrás: ec.europa.eu/commission

Címkék: élelmiszer, kutatás, innováció
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Mi jön az átvilágítás után? Jelentősen átalakulhat az ...

Nem csupán milliárdos kiadások kerültek felszínre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara átvilágítása során: a vizsgálat ...