repce

Halld meg, mit kér a növény

Beszélgetés a magnézium- és kéntrágyázásról

A növénytermesztés egyik legnagyobb kihívása felkészíteni 
a növényeinket, hogy kiállják a tenyészidőszakban előttük álló próbatételeket.

Nem tudhatjuk, száraz vagy esős év vár-e ránk, esetleg az egyik felében ilyen, a másikban olyan, és ezenfelül még miket rejtenek az előttünk álló hónapok. Ebben az örök bizonytalanságban leginkább a jó kondícióban lévő, egészséges állományok képesek állni a sarat, aminek egyik alapfeltétele 
a kiegyenlített tápanyag-ellátottság.

A növények számára szükséges számos tápelem közül a jelentőségénél gyakran kisebb figyelmet kap a magnézium és 
a kén. Pedig ezek az elemek alapvető élettani folyamatok főszereplői, nem beszélve arról, hogy más tápelemek (például a nitrogén) jobb hasznosulását is segítik.

Légrádi Miklós gazdálkodóLégrádi Miklós
gazdálkodó
Lengyeltóti

 

A Lengyeltótiban gazdálkodó Légrádi Miklós növénytermesztési gyakorlatában alapelvként követi a talaj és a növény lehető legjobb kiszolgálását, és ebben fontos szerepet kap a magnézium és 
a kén megfelelő visszapótlása is. Ennek 
a technológiába illesztéséről, illetve eredményességéről most az AgrárUnió olvasóival is megosztja a tapasztalatait.

– Bevezetésként kérem, néhány gondolatban foglalja össze, mit érdemes tudni 
a gazdaságukról, a gazdálkodásukról!

– Hektárok, aranykorona-értékek és termésátlagok helyett fontosabbnak látom bemutatni azt a gondolkodásmódot, amely a gazdálkodásunkat jellemzi. Az ember valamilyen céllal teszi a dolgát, tehát fel kell tenni a kérdést: „Mi a termelő ember célja, feladata?” Azt látjuk, hogy a többet, jobbat termelés kényszerében vagyunk, ugyanakkor jogszabályi korlátok között és a jövő generáció iránti felelősségtudattal kell megfelelni a jelenkor kihívásainak. Ehhez megfelelő felkészültséggel és fogadókészséggel kell rendelkeznünk. Tudnunk kell a lehető legjobban használni a természet adta forrásokat – amihez komoly felkészültségre van szükség talajművelésben, fajtahasználatban, tápanyag-gazdálkodásban stb. Amikor az eredményeinkről beszélek, gyakran megkérdezik, hogy milyen körülmények között gazdálkodunk. Erre én azt szoktam mondani: „Annyi eső esett és olyan a föld, mint nálatok.” Többféle talajtípus van a mi gazdaságunkban is, de a gyengébb adottságú homokos területeken is megterem 45 mázsa repce. Arra kell odafigyelni, hogy életet tudjunk varázsolni 
a talajba, tudjuk használni és megbecsülni azt, amit ad.

– Hogyan találkozik ez a filozófia a magnézium-szulfát, hétköznapi nevén a keserűsó használatával?

– A magnézium és a kén két alapvető tápelem a növények életében, ráadásul jelentős mennyiséget igényelnek belőle a zavartalan működéshez. Csak néhány példát kiemelve: a magnézium például a klorofill építőköve vagy a kén több aminosav alkotója, így a fehérjeszintézis egyik alapfeltétele, emellett számos enzim és életfolyamat működéséhez is nélkülözhetetlenek. Aki alaposabban szeretne e témában tájékozódni, annak a figyelmébe tudom ajánlani dr. Zsom Eszter növénytermesztési szaklapokban megjelenő írásait. Ezekben tudományos igényességgel, mégis közérthetően járja körül a témát. A keserűsó mindkét tápelemet könnyen és gyorsan felvehető formában tartalmazza, így nagyon praktikus eszköz a növények magnézium- és kénigényének a kielégítésére.

– Lehetőség van a magnézium-szulfát használatára levéltrágyaként az EPSO Top termékben vagy talajon keresztül adagolva az ESTA Kieserit révén. Mióta használja ezeket?

– Az EPSO Top keserűsót évek óta használom. Nem is érzem jól magam, ha nincs nálam legalább egy raklappal. Az ESTA Kieseritet tavaly használtam először. Rögtön egy kamionnal rendeltem, és kora tavasszal rászórtam a búzára és a repcére, hogy ott legyen a növénynek, mire jön a nitrogénfejtrágya, és segítse annak 
a felvételét, hasznosulását.

– Beváltotta a hozzá fűzött reményeket?

– Igazi életerős színe lett tőle a búzának, láthatóan jól érezte magát. Olyan fajtát termesztek, amely jellemzően eurominőséget, ritkábban malmi minőséget tud. Tavaly 84 mázsás termés mellett malmi I. minőséget és 85 kilogrammos hektolitersúlyt produkált. Itt meg is állnék egy pillanatra, hogy egy másik gondolatot is felvessek. Ugyanis a növénytermesztéssel többnyire az a célunk, hogy hosszabb vagy rövidebb úton, de emberi fogyasztásra szánt élelmiszert állítsunk elő. Sokat beszélünk manapság a minőségi élelmiszerekről, beltartalmi értékekről. Ilyenkor ne feledkezzünk arról, hogy csak amióta én ebben a szakmában dolgozom, sok növény termése kétszeresére vagy annál is nagyobb mértékben nőtt. Egyre több tápelemet veszünk ki a földből, amelyet pótolni kell, különben hiányozni fognak a növénynek és végső soron nekünk, akik elfogyasztjuk ezeket a növényeket.

– Hogyan illeszti be ezeket a termékeket 
a technológiába?

– Mint mondtam, az ESTA Kieseritet tavaszi fejtrágyaként adtam ki, a keserűsós levéltrágyázást pedig azokra az életszakaszokra időzítem, amikor fokozott a növény magnéziumigénye vagy szárazság miatt akadályozott a felvétele a talajból. Az átlagosnál gyakrabban járom a búzaföldeket a permetezővel, de nem mindig feltétlenül növényvédő szert juttatok ki, hanem például keserűsót. Fontos, hogy az „életmentő” kezelést akkor kapja meg a növény, amikor szüksége van rá. Ha úgy látom, hogy a növény nem jut hozzá a szükségleteihez, akkor levéltrágyaként kiadok egy adag keserűsót egy kis nitrogénnel. Így jobban át tudja vészelni a kritikus időszakokat, például a hőségnapokat. Az időzítés mellett persze az is fontos, hogy olyan anyaggal kínáljam meg a növényt, amelyet könnyen fel is tud venni. Ezek az anyagok tengeri üledékből kikristályosodott természetes ásványok. 
A tápelemek körforgásának részét képezték, és a K+S KALI termékeiként most ismét ebben a körfogásban hasznosulnak. 
A keserűsó az élet része – a növények is könnyen boldogulnak vele.

– Láthatóan olyan filozófiát követ a gazdálkodásban, amely a növényt és a talajt helyezi középpontba.

– Egy gazdálkodó nem is gondolkodhat másként. Oda kell figyelni a növényre, a talajra, lélekben is ott kell lenni, nem elég néha ránézni. Az az igazi gazda, aki ezt meg tudja élni, aki tud annak örülni, hogy segített a növénynek, aki tud benne gyönyörködni. Meg kell látni, hogy mire van szüksége, azt meg kell neki adni, és a növény meg fogja hálálni. A mezőgazdaság különös szakma, nagyon sok titokkal. Akkor juthatunk ezekhez a titkokhoz közelebb, ha szó szerint benne élünk, és figyelünk. A magnézium és a kén tudatos használata is egy olyan apró titok, amellyel előrébb juthatunk, amellyel jobban kiteljesedhet a növényünkben rejlő lehetőség.

Vezető képünkön Légrádi Miklós repceállománya 2017. április első napjaiban

 

Szerző: AgrárUnió

Tags: repce, K+S KALI, magnézium, kén

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom