A talaj előkészítése a szárlebontással kezdődik
Növénytermesztés - 2017.04.23
A tápanyagellátásnak mára már fontos részévé vált a szervesanyag-gazdálkodás, amelyben egyre nagyobb szerep jut a tarló- és szármaradványoknak.
Mivel már kisebb mennyiségű föld feletti szártömeg is kedvezőtlen hatással van a következő évek növénytermésére, fontos feltétel a szármaradványok megfelelő lebontása.
A növények vázának nagy része cellulóz, amely annyira ellenálló, hogy csak erős savakkal vagy ammóniás réz-oxid oldattal lehetséges a bontása. A természetben csak néhány gomba, rovar és baktérium képes lebontani, így a termőtalajban is léteznek cellulózbontó baktériumok, amelyek a cellulózt humusszá alakítják. A szármaradványok lebomlásának gyorsasága egyrészt a talaj általános állapotától, másrészt a szármaradványok aprítási méretétől, kémiai összetételétől függ. A szármaradványok széntartalma magas, míg a nitrogéntartalma alacsony, ezért a bontó baktériumok a talajból építik be a szervezetükbe a nitrogént, amivel csökkentik a növények által felvehető mennyiséget.
Ezt nevezzük pentozán hatásnak. Ez a hatás megelőzhető a szármaradványok lebontásának felgyorsításával, mert ez esetben a lebomlás végbemegy a növények jelentősebb mértékű nitrogénfelvételi igényét megelőzően.
Erre, valamint általánosságban a szárlebontás elősegítésére kínál megoldást a Bio-Nat Kft. új terméke, amelynek lényegéről Justus Lilla tájékoztatta lapunkat.
„A Mikro-Vital C+ termékünk két olyan új baktériumot is tartalmaz, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a szármaradványok lebontásához az általuk termelt enzimek segítségével. Ezenkívül a talajban több közvetlen és közvetett funkciójuk is van. A foszfátokat oldható- vá, azaz a növény számára felvehetővé teszik, valamint nitrogént kötnek. Cellulózbontó hatásukon kívül proteázokat (fehérjebontókat) és kitinázokat is termelnek.
Ezek a baktériumok széles hőmérsékleti skálán életképesek, így még hatékonyabbá teszik a növényi szármaradványok lebontását.”
Címkék: talaj előkészítés, szárelbontás
30 éve KRONE BiG M – A világ első önjáró szársértős kaszája ...
A MATE kutatóinak történelmi sikere: először szaporítottak ...
A jégkármérséklő rendszer továbbra is védi az országot
A Hormuzi-szorosban zajló konfliktus veszélyezteti a globális ...
Drónok a hazai mezőgazdaságban – Technológia, szabályozás, ...
Alternatív hüvelyesek (1. rész) – A szegletes lednek és ...
A prémium búza útja az egészségig – szakmai napnak adott otthont a ...
Direktvetés Horsch gépekkel
A napraforgó védelme nem virágzáskor kezdődik
Terménypiaci helyzetkép 2026. májusában: változó ...
