Országos öntözési nap Szarvason – Hazánk sokkal nagyobb mezőgazdasági területet tudna vízzel ellátni
Növénytermesztés - 2015.08.24
Második alkalommal rendezte meg július 9-én az országos öntözési napot Szarvason a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kara mintegy 350 résztvevővel. A szakmai tanácskozást öntözési kiállítás kísérte.
Jakab István
Az eseményt köszöntő Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke tarthatatlannak nevezte, hogy Magyarország mindössze százezer hektárt öntöz, és hogy a víz nagy részét átengedi az országon, miközben a nagy hőség miatt egymillió tonna kukorica vész kárba. Úgy fogalmazott: a jogalkotáson és a törvényhozókon nem múlik, hogy Magyarország végre az adottságainak megfelelő színvonalú gazdálkodást tudja kialakítani.
Dr. Tőzsér János, a Szent István Egyetem rektora kiemelte, hogy az egyetem békési kara jelentős szerepet kíván vállalni a mezőgazdasági vízgazdálkodási szakemberek megújuló képzésében, és jövőre is szívesen helyt ad a gyakorlati szakemberek és a kutatók eszmecseréjének.
Az új uniós költségvetési időszakban Magyarország 53 milliárd forintot fordíthat vízgazdálkodási feladatokra – tájékoztatta a résztvevőket Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára. Ezt a forrást új öntözőberendezések kiépítésére, a régiek korszerűsítésére, meliorációra (talajjavításra) és vízvisszatartásra különítik el a gazdák számára. Várhatóan az év végén vagy a jövő év elején írják ki az első pályázatokat.
Feldman Zsolt, a Földművelési Minisztérium agrárgazdálkodásért felelős helyettes államtitkára elmondta, Magyarországon a mezőgazdasági területek mindössze egy-két százalékát öntözik, ennek a 90 százaléka szántóterületeken zajlik. Közölte, az öntözési igény és a beruházás várható megtérülése nincs mindenhol összhangban az országban.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke előadásában kifejtette: miközben alig százezer hektáron zajlik öntözés, 330 ezer hektáron lenne erre igény. Az akadályok között említette a birtokszerkezet elaprózottságát és a vízszolgáltatási infrastruktúra leromlott állapotát. Győrffy Balázs szerint természetes és mesterséges víztározók létesítésére és azok multifunkcionális felhasználására van a legnagyobb szükség Magyarországon.
Ezt erősítette Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója is. Előadásában kitért arra, hogy egyes klímaváltozási modellek szerint Magyarországon az aszállyal érintett területek nagysága megduplázódik, holott a jelenleg rendelkezésre álló 500 millió köbméternyi belvízi tárolókapacitás már most is csaknem teljes mértékben feltöltött. Elmondta, hogy létrehoztak egy aszálymonitoring-csoportot, amely az árvízi készültségi fokozatokhoz hasonlóan aszálykészültségi szinteket dolgozna ki.
Szerző: SZIE
Címkék:
Amikor a befektetés termésben térül meg…
A titkos hálózat a kertünkben: Biodiverzitás, amit mi teremtünk ...
SZÓJA Roadshow 2026 Gyulatanya
Víztakarékos fehérjenövény – Az őszi borsóban rejlő ...
Új AMAZONE Teres 300 Onland függesztett váltva-forgató eke
Olajfa a magyar kertben: Mediterrán álom, vagy garantált ...
Szója és prémium kalászosok: négy helyszínen mutatják be a ...
Harmadával csökkent a hazai vágósertés termelői ára
Vetőmagtermesztéstől a takarmánykeverőig – Az őszi borsó ...
Az őszi káposztarepce talajelőkészítésének és vetésének ...
