Alacsony árak, csökkenő 
lakossági fogyasztás

Hazai piaci tendenciák és a világ búzatermesztése címmel tartott átfogó előadást 
Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség elnöke a Hajdú-Gabona Zrt. és a Sumi Agro közös hajdúnánási rendezvényén. A szakember – aki főállásban a Hajdú-Gabona 
elnök-vezérigazgatója – többek között a kiváló magyarországi adottságokról, 
de egyelőre ki nem használt lehetőségekről, a malomiparban tapasztalható öldöklő versenyről és az összefogás fontosságáról beszélt.

Kivételes helyzetben van a magyarországi szántóföldi növénytermesztés, amely nagyon sok országnál lényegesen jobb lehetőségekkel rendelkezik – fogalmazott Lakatos Zoltán, aki kijelentésének alátámasztására elmondta: hazánknak elméletileg a 79 százaléka megművelhető terület, míg ugyanez az arány a Föld teljes területére vetítve mindössze 
9 százalék körüli. Ráadásul a 79 százalék jelentős része, mintegy 58 százalék alkalmas a szántóföldi növénytermesztésre, és ezzel Európában Dánia után a második helyet foglalja el Magyarország – tette hozzá a szakember, aki szerint ez óriási lehetőségeket rejt magában, amiből a kalászosok, ezen belül a búzatermesztés is nagyobb szerepet kaphat a jelenleginél. A búza hazai vetésterületéről elmondta, hogy folyamatosan egymillió hektár körüli, idén valamivel kevesebbet, 960 ezer hektárt vetettek be a gazdálkodók. 
A kukorica vetésterülete 1,1-1,2 millió hektár, és folyamatosan emelkedik az árpával bevetett terület nagysága, mivel egyre többen jöttek rá arra, hogy a hat-hét tonnás hektáronkénti átlagot hozó árpával lehet annyit keresni, mint a búzával. Szintén növekszik a napraforgó és a repce vetésterülete – ismertette, majd arról beszélt, hogy hazánkban az európai uniós csatlakozás előtt a gabonafélék és az olajos magvak átlagtermése 12,6 millió tonna volt, jelenleg pedig már 15,8 millió tonna. „Lassan tehát elérjük a nyolcvanas évek végének a szintjét” – jegyezte meg némi iróniával Lakatos Zoltán.

Szerző: AgrárUnió