Növénykondicionálás huminsavakkal

Az európai és a magyar termelők is évről évre egyre nagyobb területen használják a különböző növénykondicionáló készítményeket. Miért van helyük ezeknek a biostimulánsoknak 
a termesztéstechnológiában? A választ a mezőgazdaság időjárás-kitettségében, az időjárás egyre szélsőségesebbé válásában, 
az intenzív technológiák terjedésében, a hatóanyag-kivonások és a termelőknek a mezőgazdasági inputanyagok (például műtrágya, lombtrágya, növényvédő szer) jobb hasznosulására, illetve megtérülésére való igényében kell keressnünk.


A szakirodalom a növénykondicionáló, illetve biostimuláns készítményeknek azokat a természetes alapanyagokból előállított termékeket nevezi, amelyek a növényi növekedést támogatják, fokozzák. Hatásukra a gyökértömeg nő, fokozódik a tápanyagfelvétel és a stressztolerancia. 
Öt csoportjukat különböztetjük meg:
• 
mikrobiológiai oltóanyagok
• 
huminsavak
• 
fulvosavak
• 
aminosavak és más fehérjekivonatok
• 
algakivonatok

Humuszanyagok

A növénykondicionáló készítmények felhasználása évente 12%-kal nő világszerte, és forgalmuk 2018-ra meghaladhatja a 2,2 milliárd dollárt. Európában azokat a termékeket sorolják ebbe a csoportba, amelyek a növényre, illetve a gyökérzónába juttatva stimulálják annak növekedését, 
a tápanyagfelvételt, javítják a tápanyagok hasznosulását, az abiotikus (nem biológiai jellegű, például jégverés, aszály) stresszel szembeni ellenálló képességet és a termés minőségét. Egy 2012-ben készült felmérés szerint a készítmények európai felhasználása meghaladja a 6 millió hektárt. A növénykondicionálók többségét a humuszanyagokat tartalmazó termékek adják. Ezeket a legnagyobb mennyiségben az elhalt növényi maradványok „szénülési” folyamatának során keletkező, elsősorban oxigénben dúsabb környezetben és alacsony nyomáson képződött tőzegben, barnaszénben találjuk meg.
Kulcsszerepet játszanak a talajok és a növények tápanyag-gazdálkodásában, 
a szén- és oxigéncserében, a toxikus elemek szállításában és átalakításában, 
a növények élettani folyamataiban, a gyökérzóna mikrobiális összetételében és működésében.
A humuszanyagok alapvetően három csoportba sorolhatók:
1. huminsavak
2. fulvosavak
3. huminanyagok
A növénykondicionáló készítmények többsége az első két alkotóelemet, az úgynevezett humuszsavakat tartalmazza. Ezeket a humuszból bázikus, illetve savas oldószerekkel nyerik ki. (A huminanyagok nem oldhatók egyik típusú szerrel sem.)

Huminsavak és fulvosavak

A huminsavak jellemzője, hogy nagyméretű és tömegű molekulákból állnak. Alkalmazási területük főleg a talaj, a növények gyökérzónája. A talajlakó mikroorganizmusok táplálékát jelentik, és ezáltal fokozzák azok aktivitását és szaporodását. Ezzel szemben a fulvosavak kisméretű és kis molekulatömegű vegyületek. Alkalmazási területük elsősorban a lombtrágyázás: a növények leveleire kerülve gyorsan és maradék nélkül felszívódnak. Áthatolnak a növényi sejt falán, sőt a sejtalkotók membránjain is.
Biológiai hatásuk rendkívül összetett és széles körű:
– Nő a klorofilltartalom és a fotoszintetikus aktivitás, hatékonyabb a fényadszorpció, jobb minőségű termés fényszegény helyeken, nő a cukortartalom.
– Katalizátorként felgyorsítják a sejtlégzési folyamatot, így a sejt több energiát termel.
– Reakcióba lépnek szerves és szervetlen molekulákkal: a szervetlen kationok ionos, komplex, kelát és poláris adszorpciós kötésekkel kapcsolódhatnak a huminsavakhoz. A velük együtt kijuttatott tápelemeket (például fémionokat, mint a réz, a cink, a vas) kela-tizálják, és bejuttatják a növényi sejtekbe, javítva felszívódásukat és hasznosulásukat.
– Növelik bizonyos enzimek aktivitását. Nagyobb pH – és hőmérséklet-ingadozást képes a növény tolerálni, megnő a tárolási idő és javul a minőség.
– Antistresszhatás: képesek tolerálni a növényeket ért stresszhatásokat a sejtmembrán áteresztő képességének szabályozásával. A sejten belül csökkenti a protoplazma viszkozitását, ami jobb szárazságtűrést és több növényi nedvet jelent.
– Adjuváns hatás: a fulvosav-molekulák be tudnak lépni a sejtekbe, szövetekbe, hordozómolekulaként szolgálva más molekulák számára, ezáltal bizonyos körülmények között kontakt szereket szisztemikussá alakítanak, így azok hatása 10-30%-kal növekedhet.
– Antivirális hatás/antibakteriális ha--tás.

fulvsav

Illusztráció: a fulvosav térbeli modellje

 

Szerző: Pais István, Szabó István Huminisz Kft.

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom