Földimogyoró – A jövő szárazságtűrő növénye

A földimogyoró pillangósvirágú növény, amely közeli rokonságban áll a borsóval és a babbal. Bár ritkán kerül szóba, értékes tápanyagforrás – sózatlan és nyers állapotban is –, telítetlen zsírokat, szénhidrátot, fehérjét és B-vitaminokat tartalmaz, így fogyasztása az egészséges táplálkozás részét képezi.

A földimogyoró sikeresen a laza szerkezetű, könnyen melegedő, humuszban gazdag homokos talajokon termeszthető, kötött, hideg talajokra nem való. Vízigénye mérsékelt, jól tűri a csapadékhiányos időszakokat. E fontos tulajdonsága annak is köszönhető, hogy gyökérrendszere – amelynek tömege és kiterjedése megegyezik a kukoricáéval – még kedvezőtlen viszonyok között is képes biztosítani a növény vízellátását. Alacsony habitusa, viaszos levélfelülete, a vízvesztéssel szemben kialakított védekezési mechanizmusa – például képes leveleit „összefordítani” a párolgási veszteség mérséklésére – hatékonyan őrzi a felvett nedvességet.

KATA Tanya, Zákányszék, 2 hektáros földimogyoró parcella

Tápanyagigénye, hasonlóan a többi pillangósvirágú növényéhez, magasabb a foszfor és a kálium tápelemek, és mérsékelt a nitrogén esetében.

Bár sokaknak furcsán hangozhat, a földimogyoró termesztésének vannak hagyományai hazánkban is.

A földimogyoró termesztése hazánkban

A hazai szántóföldi növénytermesztés egyik nagy problémája a vetésforgó beszűkülése, a sikeresen termeszthető növények számának csökkenése. Kijelenthető, hogy az ágazat útkeresésben van, kutatja az alternatív növényeket. A tapasztalatok szerint a földimogyoró egyes termőtájakon betöltheti ezt a szerepet.

Bár sokaknak furcsán hangozhat, de a földimogyoró termesztésének vannak hagyományai hazánkban is. Az 1950-es években mintegy 400 hektáron termesztették, főként Békés megyében. Később azonban, elsősorban az iparszerű mezőgazdasági gyakorlat terjedésével kiszorult a termesztésből.

Államilag elismert 3 magyar fajta: a Balla, a Zoltán és a Kata, (Zákányszék, 2022)

A földimogyoró újrafelfedezése bő tíz éve kezdődött, amikor dr. Balla Zoltán kisparcellás kísérletekben kezdte el vizsgálni a hazai termesztés lehetőségeit. Az akkor megkezdett munka eredményeképpen mára már kiforrott, a Zákányszéken gazdálkodó Kővári Róberttel együtt kidolgozott, kisüzemi körülmények között kipróbált technológiai ajánlás: 3 államilag elismert magyar fajta (Balla, Zoltán, Kata) létezik. Így hazai előállításból származó vetőmag áll már e növény termesztésével próbát tevő gazdálkodók rendelkezésére. Mindezeken túl létrejött és fejlődik a MAGYAR FÖLDIMOGYORÓ brand!

Amit a termesztéséről tudni érdemes

A földimogyoró hazánkban az olyan laza szerkezetű, gyorsan melegedő talajú termőtájakon termeszthető, mint amilyen a Homokhátság vagy a Nyírség egyes területei. A növény csírázási hőmérsékleti optimuma meghaladja a 10 °C-ot, ezért vetését nem szabad elkapkodni, mert ha a talaj hőmérséklete ez alá csökken, a már elvetett mag „elfolyósodik”, elveszíti csírázóképességét. Tenyészideje fajtától függően 135–150 napra tehető.

Tápanyagellátásakor elsősorban a kálium- és foszforigényének kielégítésére kell koncentrálni. Nitrogénigénye alacsony, a túlzott nitrogénellátás a tenyészidőszak megnyúlását okozhatja, kitolhatja a betakarítás idejét, amely kockázatot jelent, ezért kerülendő.

A földimogyoró vetése kukoricavetőgéppel, kukorica sor- és tőtávra is történhet. Fontos növényápolási munka a sorköz többszöri mechanikai művelése és töltögetése, ez utóbbi teszi lehetővé, hogy a kötődött virágokból fejlődő kacsok elérjék a talajt, abba hatolva megkezdődhessen a termés fejlődése.

A földimogyoró növényvédelme viszonylag egyszerű, mivel hazai körülmények között kevés kórokozó és kártevő támadja. Hazánkban ugyan jelenleg nincs a termesztésében engedélyezett növényvédő készítmény, de ezek nélkül, ökológiai módon is megtermelhető.

A sikeres termesztés kulcsmozzanata a jól időzített kétmenetes betakarítás: a hüvelyeket a szárról a tő felnyűvése, és négy napi renden való száradás után, egy speciális földimogyoró kombájn felnyitás nélkül távolítja el.

A földimogyoró termesztése jövedelmező tevékenység, amely egyaránt igaz a nagyüzemi és a házikerti termesztésére.

Hirdetés

Értékesítési és hasznosítási lehetőségei

Jelenleg Magyarországon nincs kiépült felvásárló és feldolgozó kapacitás, amely hasznosítaná az itthon megtermelt földimogyorót, ezért termesztőinek maguknak kell megtalálniuk az értékesítési csatornákat. Azonban a hazai alapanyagból készülő pirított, étkezési célú végtermék annyival jobb minőségű, mint az importból származó, hogy felvevőpiaca szinte korlátlannak tekinthető. A termésből hideg sajtolással kinyerhető olaj magas minőséget képvisel, az olívaolajjal összevethető, ezért arra is van piaci kereslet. Ráadásul olajkinyerése is jó: 100 kg tisztított, héj nélküli magból 47 liter olaj sajtolható. Az összes értékesítési lehetőséget számba véve kijelenthető, hogy a földimogyoró termesztése jövedelmező tevékenység, amely egyaránt igaz a nagyüzemi és a házikerti termesztésére.

A szántóföldi növénytermesztésnek keresnie kell azokat az alternatív növényeket, amelyekkel kitörhet a szűkülő vetésszerkezet szorongató csapdájából. Különösen igaz ez azokra az országrészekre, amelyekben adottságaik miatt erre a célra kizárólag a vízhiányra mérsékelten érzékeny növények jöhetnek szóba. A földimogyoró betöltheti ezt a szerepet, érdemes ezért közelebbről is megismerkedni termesztésével. Az érdeklődők erről további információkat A magyar földimogyoró weboldalán (lásd QR-kód) találhatnak.

Szerző: AgrárUnió