Tanácskozás a hazai búzapiacról – Helyzetkép, víziók a jövőre

Mint lényegében minden mezőgazdasági ágazat, a gabonatermesztés jövője is számtalan tényezőtől függ a gyorsan változó világunkban. A klímaváltozás, a technológiai fejlesztések, a talajélet és vízgazdálkodás, a piaci és agrártámogatási környezet, a szakemberhiány és generációváltás mind-mind meghatározzák a jövőbeli irányokat. És ha nem is kizárólagosan, de egyenesen vezetnek el a precíziós gazdálkodás irányába, ami már az egyetemi képzésben is jelen van.

A Debreceni Egyetem nyílt forráskódú, ingyenesen elérhető adatbázis-állomások telepítésébe kezdett, és ezek az adatbázisok a térség gazdái számára nyújtanak nagy mennyiségű információt.

Precíziós mezőgazdaság az egyetemi oktatásban

Prof. Dr. Harsányi Endre, a DE agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettes felszólalásában kiemelte a hazai szinten egyedülálló, kizárólag Debrecenben elindított precíziós mezőgazdasági mérnök alapképzést. Ez a képzés ráadásul az egyetemek közötti együttműködés keretében kettős diplomát biztosít a Debrecenben végzőknek: a magyar mellett a South Dakota State University (Dél-Dakotai Egyetem) oklevelét is megkapják.


 

Dr. Vad Attila, a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telep igazgatója hangsúlyozta, hogy gyakorlatorientált képzést visz az egyetem, ágazati és piaci szereplőkkel, gazdálkodókkal van aktív kapcsolatuk.




 

Sőt, a Debreceni Egyetem nyílt forráskódú, ingyenesen elérhető adatbázis-állomások telepítésébe kezdett – ezt már dr. Rátonyi Tamás, a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet egyetemi docense mondta el, ezek az adatbázisok a térség gazdái számára nyújtanak nagy mennyiségű információt.



 

Hasznos a precíziós gazdálkodás?

A közcímben foglalt kérdésre Nyéki Anikó, a Széchenyi István Egyetem Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszék egyetemi docense adta meg a választ. Kitért arra is, sokan talán nem tudják, de már egy ideje a kezükben vannak az ide vonatkozó technológiák. Például, amikor egy gazdálkodó meteorológiai, szántóföldi szenzorokat alkalmaz, amikor navigációs rendszereket használ a traktoron, már rá is lépett a precízióhoz vezető útra. És ez az út, ez a módszer a docens kutatásai alapján fenntarthatóbb, ökológiailag is megtérül és kimutatható jövedelmezőségi előnyei vannak. 

Fajták, technológia, tápanyag- és tudásmenedzsment

A high-tech eszközök, rendszereken fölül más is kell a jövőben a terméshatékony búzatermesztéshez. Prof. Dr. Pepó Péter, a DE MÉK Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára hangsúlyozta, alapvető:

• a földrajzi környezetnek megfelelő fajtaválasztás
• az alkalmazott vetéstechnológia
• a tápanyagutánpótlás
• és az emberi tényező: a hosszú évek alatt felhalmozódott szakmai tudás felhasználása

Dr. Pepó Péter érdekes számadattal is szolgált, elmondta: 1984-ben hektáronkénti 5,42 tonna volt az átlagos búzatermés hazánkban, 2024-ben ez a szám 5,72 tonna/hektárra rúgott.

„A Hajdú-Bihar vármegyei területeken az elmúlt három évben az országos átlag feletti minőségű és mennyiségű búza termett.”

Versenyben a piacokért

A piacot dr. Lakatos Zoltán képviselte. A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a hazai búzapiac helyzetét befolyásoló tényezők közül a szélsőséges időjárásra és a piaci versenyre hívta fel a figyelmet. Keleti országok erősödő búzaexportját említette: Oroszország átlagban évi 80 millió, Ukrajna 23 millió, Kazahsztán 19 millió tonnás termelésükkel azokon a piacokon is erős versenytársaink, mint például Olaszország, amely a legnagyobb célországunk búzakivitelünk tekintetében. További érdekes piaci változást is említett: Európában az átlagot tekintve csökkenés figyelhető meg az utóbbi években a termés és az árukészletek nagyságában. Magyarországon jelenleg 944 ezer hektár a búza vetési területe (a 2024-es előzetes és a 2025-ös becsült adat valamivel ez alatt van a KSH és az AKI közölt adatai alapján – AU.). Az elnök-vezérigazgató hozzátette: „a Hajdú-Bihar vármegyei területeken az elmúlt három évben az országos átlag feletti minőségű és mennyiségű búza termett. Az 51 ezer hektáron vetett kalászos az áprilisi mérések szerint 77 százalékban jó minőségű. Jelzésértékű azonban, hogy a vármegyében a napraforgó vetési területe meghaladta a búzáét.”

Összességében kijelenthető, hogy örömteli és fontos lépés a precíziós gazdálkodás elméletének és gyakorlatának megjelenése a hazai agrár felsőoktatásban. Ugyanakkor az alkalmazott korszerű technika és a termesztéstechnológia, vetőmagfajták és tudásmenedzsment együttes alkalmazása kell ahhoz, hogy a magyarországi búzatermesztés stabilan kiegyensúlyozott maradjon a jövőben. Nem utolsósorban pedig az eddig kevésbé kiaknázott exportpiacok (például speciális minőségű, organikus, feldolgozott termék) feltárása létszükséglet. 

Szerző: AgrárUnió