
Nemesítéssel átléphetők a kukoricatermesztés korlátai
Növénytermesztés - 2023.10.25
Egyre meghatározóbb tulajdonsággá válik a stressztűrés és a betegség-ellenállóság
A kukorica a szántóföldi növénytermesztés meghatározó növénykultúrája, ezért termesztésének sikeressége alapvetően befolyásolja a gazdálkodás eredményességét. A környezeti körülmények változása azonban az ország jelentős hányadán egyre kockázatosabbá teszi vetését, ami kizárólag a termesztéstechnológia átalakításával, valamint a változásokat toleráló fajták választásával mérsékelhető.
A kukorica évtizedek óta fontos növénye a hazai szántóföldi növénytermesztésnek, amelynek sikerét egyre jobban megnehezítik az éghajlatunk átalakulásából fakadó környezeti változások. A menetrendszerűen megérkező, gyakorta állandósuló csapadékhiány, a lehulló csapadék rossz eloszlása, az extrém mértéket elérő UV-sugárzás és légköri aszály az ország jelentős területén okoz kockázatot a gazdálkodók számára. Ez is az oka annak, hogy azokban a térségekben, ahol öntözési lehetőség nélkül, száraz körülmények között termesztik, nagy évjárati kilengésekkel ugyan, de csökken a vetésterülete. Ennek lehettünk tanúi az idei évben is, amikor az előző évi extrém csapadékhiány következtében lényegesen kisebb területen került a földbe kukorica, a gazdálkodók inkább a kisebb kockázatot jelentő őszi kalászosok és napraforgó felé fordultak. Ez azonban a vetésszerkezet beszűkülése és a piaci kockázatoknak való nagyobb kitettség miatt hosszabb távon kedvezőtlen folyamat, ezért meg kell keresni a technológia azon pontjait, amelyek fejlesztésével a termesztés eredményesebbé válhat. Ezek egyike a fajtahasználat, a vetett hibridek alkalmazkodása a környezeti körülmények változásaihoz.
A kukorica termesztését a változó körülmények más szempontból is veszélyeztetik. Hazánkban a fuzáriumfajok csőfertőzése miatt kialakuló toxinfelhalmozódás, amely főként a csapadékosabb évjáratokban történik meg, megszokott jelenség, azonban a mind melegebbé és szárazabbá váló viszonyok olyan melegkedvelő kórokozók megjelenését is segítik, amelyek komoly kockázatot jelenthetnek a termés felhasználása során, legyen az állati takarmányozás vagy humán élelmiszer előállítása. E kórokozó az aflatoxin felhalmozódásáért felelős Aspergillus flavus, amely a fuzáriumfajok mellett különös figyelmet érdemel. A csőfertőző kórokozókkal szembeni védekezés, a káros toxinfelhalmozódás megakadályozása jelenlegi ismereteink szerint a leghatékonyabban a termesztett hibridek ellenálló képességének fokozásával érhető el. Ezért a nemesítési munka egyik fontos szempontjának kell lennie a csőfertőző gombákkal szembeni jó ellenálló képesség kialakításának.
A kukorica fontos szerepet tölt be a szántóföldi növénytermesztésben, azonban termesztése sok helyen vált kockázatossá a környezeti viszonyok változása miatt.
Milyen a jó kukoricahibrid?
A kukoricatermesztés környezeti viszonyait egyre inkább az olyan szélsőséges változások jellemzik, mint a tenyészidőszak elején, a tavaszi időszakban hirtelen kialakuló nagy hőmérsékleti ingadozások, a rossz eloszlásban érkező csapadék vagy az akár jelentős mértéket is elérő csapadékhiány, a termékenyülést befolyásoló extrém mértékű UV-sugárzás és légköri aszály. Sikeresen kizárólag olyan hibridek termeszthetők, amelyek tolerálják ezeket a változásokat és stressztűrő képességük révén minimális károsodással reagálnak rájuk. Ezen túl jellemezze őket erőteljes korai fejlődés, szárazságtűrés, használják fel gazdaságosan a rendelkezésükre álló vizet és tápanyagokat, legyen jó a nitrogénreakciójuk és kiemelkedő a termőképességük, jó vízleadó képességgel, valamint mérsékelt fogékonysággal rendelkezzenek a csőfertőzésekkel szemben, és mindezt jó ár-érték arányban biztosítsák felhasználóiknak.
Ez nem könnyű feladat, azonban a hazai vetőmagpiac meghatározó szereplői e szempontokat már régóta kiemelt figyelemmel kísérik, így máris rendelkeznek olyan hibridekkel, amelyek képesek megfelelni az elvárásoknak.
Corteva AQUAmax® minősítés, az aszálytűrés garanciája
Sólyom János vetőmag termék - menedzser Corteva Agriscience
A Corteva Agriscience™ az évtizedek óta ismert és elismert Pioneer®-genetika révén erőteljes pozícióval rendelkezik a hazai kukoricavetőmag-piacon. Nemesítési programjukban kiemelt figyelmet szentelnek olyan ellenálló hibridek előállításának, amelyek kiemelkedően jól hasznosítják a rendelkezésükre álló vizet és tápanyagokat. Termékkínálatukban már több mint tíz éve szerepelnek az Optimum® AQUAmax® minősítésű hibridek, amelyek rekordtermés elérésére képesek normál körülmények között, ugyanakkor terméselőnyt, termésbiztonságot jelentenek a száraz, hőstresszel terhelt évjáratokban is. Hatékony, nagy tömegű gyökérrendszerrel támogatott vízfelhasználásuknak köszönhetően egységnyi termés képzéséhez kevesebb vizet használnak fel, ugyanakkor erőteljes nővirágzatuk és szinkronizált virágzásuk jobb terméskötődést tesz lehetővé.
A Corteva ajánlatában több Optimum® AQUAmax® minősítésű hibrid is megtalálható, azonban az új nemesítési eredményeknek köszönhetően egyre újabbak érkeznek. Ilyen a következő évben bevezetésre kerülő P0450 AQUAmax® (FAO 490), amely a tavaly megélt évszázados aszályban is kitűnt teljesítményével. Jellemzője, hogy jól tolerálja a kedvezőtlen termesztési körülményeket, ezért nagy termésbiztonság jellemzi ezt a hosszú tenyészidejű, kiemelkedő terméspotenciálú, a megszokotthoz képest alacsonyabb habitusú hibridet.
A csőegészség az eladhatóság kritériuma
A kukoricanemesítés számára az egyik legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy reagáljon jövő kukoricahibridjeivel szemben támasztott újabb és újabb kihívásokra, amelyeket a klímaváltozás hatásai okoznak. Egyik ilyen a csőfertőző kórokozókkal szembeni fokozott ellenállóság kérdése, amelynek fontosságára az előző évben tapasztalt aflatoxin-szennyezés is felhívta a figyelmet. Erre a kihívásra a Corteva is reagált, szegedi integrált kutató-fejlesztő állomásán jelenleg a nemesítők egyik legfontosabb feladata, hogy olyan hibrideket nemesítsenek, amelyek ugyanúgy ellenállnak a kedvezőtlen környezeti viszonyoknak, mint a kórokozók fertőzésének. Vállalati szinten több ezer mikroparcellán folynak kísérletek, ahol azt vizsgálják, hogy a mesterségesen megfertőzött kukoricahibridek milyen arányban mutatnak érzékenységet a gombás megbetegedésekre.
A Corteva aktuális kínálatában máris találhatók olyan hibridek, amelyek egyik fontos jellemzője a csőfertőző kórokozók fertőzésével, valamint a mikotoxinok felhalmozódásával szembeni ellenálló képesség. Ilyen a P9398 (FAO370), amely kiváló csőegészséggel rendelkezik, ami annyit jelent, hogy még az esetleges fertőzést követően is csupán minimális a csövön kialakuló gombatelepek száma. Ezen túl fontos jellemzője a dinamikus vízleadás, amely a versenytársakhoz képest jelentős, akár 1,5%-kal alacsonyabb nedvességtartalom melletti betakarítást tesz lehetővé. De ugyancsak kiemelkedő csőegészséggel rendelkezik a korábban már említett P0450 (FAO 490) hibrid is.
A Corteva a legmodernebb nemesítési eljárások alkalmazásával arra törekszik, hogy mérsékelje a szélsőséges környezeti körülményekből fakadó kockázatokat, egyúttal hozzásegítse partnereit a jó terméshez, elérhetővé téve számukra a jövedelmező kukoricatermesztést.
A sikeres kukoricatermesztés nem képzelhető el a nagy termőképességű, a környezeti hatásoknak ellenálló hibridek nélkül.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: kukorica, kukoricatermesztés, kukoricahibrid, nemesítés
Rekordszámú új traktorregisztráció volt a Fendt-nél 2024-ben

Weidemann T6025 teleszkópos rakodó – Ember, gép és szerszám ...

Búza helyett szója, marha helyett baromfi – Ilyen lesz 2035-ig az ...

Magas olajsavas koncentráció jelentősége napraforgóban

Megjelent Magyarországon a kiskérődzők pestise

Meglepetésnövény – Kiugró év lett 2024 a hazai ...

Junkkari direktvetőgépek – Bővítés a precizitás, pontosság és a ...

Korai Pioneer® kukorica hibridek nagy termésátlaggal

Továbbra is magas a napraforgó ára

A kiskérődzők pestise okán elrendelt hazai intézkedések