Mit köszönhetünk a földigilisztáknak?
Kiskert Kárkép - 2023.11.22
Biztos mindenki hallott már arról, hogy az a jó talaj, amiben sok földigiliszta él. Ez az állítás helyes, de miért tartjuk hasznosnak a jelenlétüket és miért szükséges őket megvédenünk. Mit köszönhetünk a földigilisztáknak?
Habár egy állat szépségversenyen nem sok esélyük lenne a dobogó felső fokára, mégis örülünk, ha eső után előbukkannak.
MIÉRT JÓ, HA SOK A FÖLDIGILISZTA A TALAJBAN?
A földigiliszták szaprofita élőlények, vagyis korhadékokkal, növényi maradványokkal és a talaj szerves anyagaival táplálkoznak, amelyet átdolgozva gazdagítják a talajt olyan tápanyagokkal, amelyet a növények tudnak hasznosítani.
A járataikat a testükből kibocsátott váladékkal tapasztják, amellyel egy erős falú járatrendszert alakítanak ki, így az nem omlik be. Ezzel a tevékenységükkel a talaj szerkezetét javítják és segítik a növények gyökeresedési folyamatait.
Az ürülékük pH 7, ami azt jelenti, hogy semleges kémhatású. Ez azért üdvös számunkra, mert a legtöbb növény a semleges közeli talajokat kedveli, így még ehhez a kedvező körülményhez is hozzájárulnak a földigiliszták.
Indikátorként működnek, tehát ha sok földigiliszta van a talajunkban, akkor a növénytermesztés számára is kedvezőek a feltételek.
Nem szeretik a talajművelést, mert rombolják a járataikat, a földfelszínre kerülve pedig a természetes ellenségeik prédájává válnak. Csapadékos időben aktívak, ekkor jönnek elő járataikból, de szárazabb időben visszahúzódnak az üregeibe és ott összegömbölyödve tartják magunkban a nedvességet.
Több fajuk is előfordul hazánkban. Azok, akik kibújnak a talajból, erősebben pigmentáltak, hússzínük van, így őket nem károsítja a napsugárzás. Ezek függőleges járatokat képeznek a talajban. Vannak olyan fajok, amelyek kevésbé pigmentáltak, a talaj mélyebb rétegeibe húzódva élnek.
A földigiliszták nemcsak a növények számára hasznos tápanyagokat tárják fel, de a talaj fizikai tulajdonságait is kedvezően befolyásolják, ezért óvjuk őket és körültekintően műveljük a kertünk talaját.
Címkék:
Méhészeti növekedés: Rekordot döntött a méhkaptárak száma az ...
Permetezőgépek finomhangolása – Hatékony permetezés a ...
Fito kalauz napraforgóban
A Nébih oldalán követhető, mikor kell az egyes vármegyékben ...
30 éve KRONE BiG M – A világ első önjáró szársértős kaszája ...
A jégkármérséklő rendszer továbbra is védi az országot
A Bizottság tervet terjeszt elő Európa műtrágyaellátásának és ...
Így indítsd a júniusi másodvetést a rekordtermésért
Gombák kalászon, zászlóslevélen
Kerti méhlegelő lépésről lépésre: Kevesebb fűnyírás, több élet
