Mezőgazdaság járvány idején

Az ágazat jól bírta az ütéseket, és készül a második hullámra

A rendkívüli időjárási-klimatikus viszonyokhoz már hozzászokhattak a mezőgazdaságban dolgozók, a márciusban Magyarországra is megérkező koronavírus-járvány hatásaira azonban ők sem tudtak előre felkészülni.

Az ágazat azonban meglepően „ütésállónak” bizonyult, jól vizsgázott a rendkívüli helyzetben. Vajon miért? Erről beszélgettünk Raskó György agrárközgazdásszal, mezőgazdasági vállalkozóval.

 – Az elmúlt hónapokban mindenfelől azt hallhattuk, hogy a mezőgazdaság és élelmiszeripar jobban viselték a járvány hatásait a többi szektornál. Valóban így van?

Raskó György
agrárközgazdász,mezőgazdasági vállalkozó

 – Ez nagy vonalakban tényleg igaz, legalábbis ami a két fő tevékenységet, a szán­­­­­tóföldi növénytermesztést és az állattenyésztést illeti. Ott a járvány nem okozott komolyabb zavarokat, lényegében mindenki végezhette a napi munkáját, így termeléscsökkenés még átmenetileg sem következett be. A kertészeti ágazat viszont alaposan megsínylette a rendkívüli helyzetet. Az eper, valamint a spárga és más primőr zöldségek betakarításához nagy szükség lett volna a most otthon ragadt vendégmunkásokra, és ez törvényszerűen termelés-visszaeséshez vezetett. Hasonlón rosszul jártak egy speciális területen, a Horeca-piacon tevékenykedők, vagyis a szállodákkal, éttermekkel, idegenforgalommal kapcsolatos élelmiszer-beszállítással foglalkozó cégek, amelyek ráadásul minőségi termelők, hiszen ez a terület az átlagosnál magasabb nívójú termékek előállítását feltételezi. A víziszárnyas-, bor- és sajtbeszállítók, valamint a különféle reggelizőtermékek gyártóinak megrendelései jelentősen elmaradtak a szokásostól. Ugyanakkor ez csupán a teljes mezőgazdasági output három-négy százalékát jelenti, ezért mondhatjuk, hogy az agrárágazat a turizmussal vagy autóiparral ellentétben elhanyagolható mértékű termeléscsökkenést szenvedett el a járvány miatt.

Szerző: AgrárUnió