Új korszak küszöbén

Aktív figyelem övezte az osztatlan közös tulajdon témakörét is, hiszen a gazdaságátadás előtt álló családi vállalkozások számára ez is igen aktuális kérdés.

A szokásokhoz híven februárban Budapesten tartotta éves nagy konferenciáját az AGRYA. Az idei ráadásul egy támogatási ciklus végére esik, ezért az előadásokkal a változó helyzet aktualitására, így 
az agrárszabályozás, a földügyek, az adózás változásaira, a hatóanyag-kivonásokra, az új támogatáspolitika által támasztott új követelményekre fókuszáltak, és természetesen nem maradt ki a digitalizációs és az innovációs elvárásoknak való megfelelés taglalása sem.
Az Agrárminisztérium valamennyi gazdálkodót érdekeltté szeretné tenni abban, hogy képesek legyenek a megújulásra – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár az „Egy új korszak küszöbén” elnevezésű konferencián. A szakember szerint ennek lehetőségét szabályozás- és támogatáspolitikával is biztosítani kell, ennek érdekében a minisztérium egyszerűbb, át­­­­­­­­láthatóbb szabályozórendszerrel és a tá­­­­­­mogatáspolitika folyamatos igényekhez igazításával segíti a gazdálkodókat.

Mi várható 2020 után?

A konferencián a Közös Agrárpolitika (KAP) és az új támogatási lehetőségek legfrissebb aktualitásait is számba vették. Várhatóan hatalmas változások lesznek 
a 2020 utáni uniós KAP-ban, és ezek alapvetően befolyásolják majd a támogatáshoz jutást az új uniós költségvetési időszakban. Az új feltételek jelentős részben az idén dőlhetnek el. Mivel az új KAP 
a tárgyalások elhúzódása miatt 2021-ben biztosan nem lép hatályba, elfogadott költségvetés hiányában a 2021-es év minden bizonnyal átmeneti lesz, és nagy valószínűséggel a 2022-es is. Így ebben a két évben még a régi konstrukcióban költhetők el az új pénzek.

Ma már a szakemberek egyre inkább úgy látják, hogy az új uniós költségvetésben a forráscsökkenés nem annyira biztos, mint az, hogy 476 hektár felett megszűnik a területalapú támogatások kifizetése, és csak a termeléshez kötött támogatások maradnak meg. Amennyiben a támogatási plafon bevezetésével együtt a munkabér-kompenzáció is megvalósulna, akkor a magyar nagygazdaságok jobban is járhatnak, mint most, amikor 1200 hektár felett teljesen megszűnik az alaptámogatás. Amennyiben enélkül húzzák meg 100 ezer eurónál a földalapú támogatás (alaptámogatás plusz zöldítés) felső határát, akkor 476 hektár felett nem lesz közvetlen kifizetés, csak termeléshez kötött támogatás.

Papp Gergely, a NAK elnökhelyettese úgy véli, a támogatási boríték több okból sem csökken majd jelentősen. A két pillér között lazábban lehet majd átcsoportosítani a forrásokat, ezért a termeléshez kötött támogatások terén is nagy lesz 
a verseny, ezek ráadásul korlátlan összegben érkezhetnek a kedvezményezett számlájára.


Szabályozzák az osztatlan közös földtulajdonokat

A kormány tavasszal az Országgyűlés elé terjeszti a birtokrendezési törvényt, amely jelentősen befolyásolhatja a hazai földpiaci viszonyokat. Mindenekelőtt az osztatlan földtulajdonok felszámolása kerül előtérbe, ami szinte minden gazdálkodót és több millió hazai földtulajdonost érint. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium főosztályvezetője arról az örömteli hírről számolt be, hogy már az utolsó simításokat végzik az osztatlan közös területek felszámolását célzó törvénycsomagon.

A mostani elképzelések szerint elegendő lesz a tulajdoni hányad alapján számított többségi döntés a közös tulajdon felszámolásához, il­letve egy jogi aktus keretében be­­jegyezhető lesz az in­­­­gatlan-nyil­­­­­­vántartásba az a te­­­­­rület, ame­­­­lyet a tulajdonosok tényle­gesen használnak. Eddig 
a területek kimérését nehezítet­­­­­­­­­­te, hogy lehetetlen volt a földtulajdonosok teljes egyetértését megszerezni a tulajdonosi közösség megszüntetéséhez. Andréka elmondta: nem kell majd hozzá földmérő, hogy megvalósuljon a birtokba adás, az kerül bejegyzésre, amit a természetben is látunk – természetesen ügyvédi közreműködéssel.

Az elhelyezkedés pontos berajzolásához azonban szükség van a valós állapotok rögzítésére, amihez egy szoftvert biztosítana a szakigazgatás. Ez az ingatlan-nyilvántartási adatok és az ortofo­tó alapján berajzolhatóvá teszi az új telekhatárokat. Ha a határok kijelölése szakmai akadályokba ütközne, például nem egyértelmű, hogy művelési vagy megközelíthetőségi szempontból melyik az optimális megosztás, akkor ebben az agrárkamara falugazdászai segítenének. A minisztérium azt reméli, ezután a területek nem aprózódnak tovább, hiszen a felosztott földek eladhatóvá válnak.

Az elképzelések szerint elegendő lesz a tulajdoni hányad alapján számított többségi döntés a közös tulajdon felszámolásához.

Szerző: AgrárUnió