Változik az élelmiszerkönyv kenyerekre és péksüteményekre vonatkozó szabályozása
Hírek - 2016.02.24
Változik a Magyar Élelmiszerkönyv kenyerekre és péksüteményekre vonatkozó szabályozása: a folyamatosan frissülő, megújuló szabályok garantálják, hogy az előírásokat betartva és megfelelő szakértelemmel elkészítve, jó minőségű termékek készülhessenek - ismertette a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára sajtótájékoztatón kedden Budapesten.
Zsigó Róbert a változtatások közül kiemelte: a lisztkeverékből készített kenyereknél meghatározták a keveréket képező lisztek pontos arányát, így például a rozskenyér 60 százalékának rozslisztnek, 40 százalékának búzalisztnek kell lennie. A rozsos kenyér esetében a rozsliszt aránya 30 százalék, míg a búzaőrlemény 70 százalék.
Hozzátette: a rendelet számos új kenyérfajtát szabályoz, gazdagodott a leírás, amelyek rögzítik az összetételt, érzékszervi tulajdonságokat, a megjelenést, a kémiai paramétereket. Ezek az új termékek az egészséges táplálkozás igényeinek megfelelő összetételű termékek, közöttük a graham-, a teljes kiőrlésű, a tönkölybúza-, a kukoricás, a búza-, a rozsos kenyér, vagy a rozskenyér.
A kenyér és pékáruk lehetséges összetevői közé bekerültek az álgabonák - a hajdina és az amaránt -, amelyek egyre fontosabb részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének magas vitamin-, fehérje- és rosttartalmuk, illetve gluténmentességük miatt - mutatott rá.
Kiemelte: a Magyar Élelmiszerkönyv emeltszintű szabályozása rögzíti a kézműves élelmiszerek jellemzőit, ezen belül pedig a kézműves sütőipari termékek jellemzőit is. Ez alapján akár hagyományos módon, liszt, víz, kovász és só hozzáadásával is készülhet minőségi péktermék, ezzel teljessé válik a sütőipari termékek szabályozása.
Elmondta, hogy a szabályozáshoz beérkezett szakmai javaslatokat a szakbizottság egységesítette, azokat a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság a múlt héten hagyta jóvá, így azok véglegesnek tekinthetőek.
A pékszakma üdvözölte a változtatásokat, azok lekésőbb fél év múlva hatályba léphetnek - jelezte Zsigó Róbert.
Kitért arra, hogy az élelmiszerkönyvben szereplő szabályokat kötelező betartaniuk az adott néven forgalmazott termékeket előállítóknak, az előírt paramétereket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrzi.
Forrás: MTI
Címkék:
Tavaszi hagyomány zaja szólt a legelőkért és a pásztorokért
Vadföldgazdálkodás és a fenntartható vadgazdálkodás ...
Az európai parlamenti képviselők új uniós intézkedéseket ...
Az unióban és itthon is emelkedett a bárány ára
Tiszta tábla, biztos alapok: kalászos gyomirtás a gyakorlatban
Komplex gyomhelyzetekre komplex válasz: így működik a PIRATES ...
Költségkímélő napi rutin – Energiahatékonyság az állattartó ...
Paci® a gyompusztító
Károsítók a szántóföldön – Március vége-április eleje
Növeljük a folyamatos erdőborítással kezelt állami erdők ...
