Organikus termesztés

Az uniós termőföldtől az asztalig (Farm to Fork, F2F) stratégiában célul tűzték ki, hogy a mezőgazdasági területek 25%-án organikus termesztés történjen 2030-ra, ami háromszoros növekedés. A stratégiában, amelyet többszöri halasztás után május 20-án tettek közzé, kiemelik, hogy az organikus mezőgazdaság lehetőséget biztosít az uniós környezetvédelemre és fenntartható mezőgazdasági rendszer kialakítására. „Az organikus élelmiszerek piaca tovább bővül, és az organikus termesztést továbbra is támogatni kell” – áll a stratégiában, rávilágítva, hogy „pozitív hatása van a biodiverzitásra, munkahelyeket teremt, és vonzó lehetőség a fiatal gazdáknak”.

A fenntartható gyakorlatok előtérbe kerülésének elősegítésére a stratégia új „ökorendszereket” javasol mint jelentős finanszírozási forrás, amellyel támogathatók olyan gyakorlatok, mint a precíziós mezőgazdaság, agroökológia, agrárerdészet és széngazdálkodás. „A tagállamoknak és a bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy ezek megfelelő forrásokat kapjanak és a stratégiai tervekben szerepeljenek” – olvasható, hozzátéve, hogy a bizottság támogatja egy minimális keretköltségvetés létrehozását az ökorendszerek számára.

Hozzáteszik a stratégiában, hogy a bizottság az organikus gazdálkodásról szóló akciótervet terjeszt majd elő annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat „stimulálni az organikus termékek előállítását és fogyasztását”, és dolgozni fog azért, hogy erősítse a fogyasztói bizalmat és igényt, például promóciós kampányokkal és zöld közbeszerzésekkel.

Hogy a fenntartható élelmiszerek elérhetőségét segítsék és az árát csökkentsék, valamint támogassák az egészséges és fenntartható étrendet a közétkeztetésben, a bizottság meghatározza, mi a legjobb módja a minimum kötelező feltételek állításának a fenntartható élelmiszer-előállításban. A stratégia a vetőmagbiztonságra is hangsúlyt helyez, rávilágítva, hogy a gazdáknak hozzáférésre van szükségük „minőségi vetőmagok széles skálájához több olyan növényfajból, amely a klímaváltozás okozta stresszt elviseli”. „A bizottság intézkedni fog annak érdekében, hogy megkönnyítse a vetőmagfélék nyilvántartásba vételét organikus termesztés esetén is, és egyszerűbb piaci hozzáférést biztosítson a hagyományos és a helyi viszonyokhoz adaptálódott fajtákhoz” – mondták.
Válaszában az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke, Norbert Lins azt mondta, hogy az EP tagjai „az organikus módon művelt földekre és a művelhető földterületekben bekövetkező változásokra fókuszálnak majd, valamint az erdőgazdálkodásban tapasztalható jelekre”, hozzátéve, hogy nagyon igyekeznek „biztosítani, hogy a témában hozott döntéseket a termesztőkkel együtt, és ne az ellenükben hozzák meg”.

Az unió organikus mozgalmakat tömörítő szervezete, az IFOAM EU üdvözölte „a fordulópontot jelentő döntést, hogy az organikus termesztést helyezik majd az európai élelmiszerrendszer jövőjének szívébe”. „Az organikus gazdálkodás sikeres ökonómiai modellt jelent a termesztőknek, és bizonyítottan jó hatással van a környezetre. Helyes döntés, hogy ezt teszik az EU fenntartható élelmiszerrendszerének sarokkövévé” – mondta Jan Plagge, az IFOAM EU elnöke. Hozzátette, hogy az F2F stratégia „az EU állampolgárai számára tiszta képet ad az élelmiszerrendszerünk jövőjéről”.

Másik oldalról a gazdálkodókat tömörítő COPA-COGECA szervezet inkább kritizálta a stratégiában foglalt célokat, azt tweetelve: „Miért előrébb valók a célok, mint a hatásvizsgálatok? Mi lesz, ha a hatásvizsgálatok szerint ezek a célok nem reálisak? Hogyan lehet ezeket elérni, ha nincsenek egyszerűen hozzáférhető alternatívák, de időre/befektetésre van szükség a kifejlesztésükhöz?

Ezt a véleményt hangoztatta Géraldine Kutas, az Európai Terményvédelmi Hivatal (European Crop Protection Agency) általános igazgatója is, aki hangsúlyozta, hogy a céloknak „reálisnak és tudományosan megalapozottnak kell lenniük, hogy biztosítva legyen az áhított cél a biodiverzitás megőrzése, az egészség védelme és a mezőgazdasági termelés területén is”.

Az organikus szektor a COVID-19 járvány alatt nagymértékben erősödött, több organikus terméket adtak el számos tagállamban. Bár az IFOAM igazgatója, Eduardo Cuoco rámutatott, hogy a szektor bizonyos részeit tönkretette a krízis, főleg a tej- és szarvasmarha-ágazatot, nemrég azt mondta az ERUCATIV-nak, hogy általában véve az organikus sokkal rezíliensebb rendszer, amikor valamiféle válság éri, mivel kevésbé van szüksége kívülről érkező inputokra, mint a konvencionális rendszereknek.

Forrás: Agrow