Ma még őrültségnek hangzik vízsugárral vetni
Hírek - 2018.01.10
Akár a jövőt is képviselheti az a ma még fejlesztés alatt álló vetőgép, amelynél a vetőcsoroszlyák szerepét nagy nyomású vízsugarak veszik át. Az első hallásra meglepő ötlet ugyanakkor kiválóan illeszkedhet a forgatás nélküli talajműveléshez, hiszen így a rétegek megbolygatása nélkül lehetne földbe juttatni a magokat.
A kanadai I-Cubed már tíz éve dolgozik az érdekes műszaki megoldás finomításán. Eredetileg néhány helyi termelő kereste meg őket azzal a problémával, hogy a talajban lévő nagy mennyiségű szármaradvány miatt egyre komolyabb fejtörést okoz számukra a megfelelő minőségű vetés elvégzése.
A megoldást a hihetetlenül erős vízsugár jelentheti, az I-Cubed technológiája ugyanis az 55 ezer psi (bő 3700 bar) nyomással kijuttatott folyadékon alapul. A hihetetlenül intenzív, ugyanakkor rendkívül vékony vízsugár a hangsebesség háromszorosával (csaknem 3700 km/h sebességgel) éri el a talajt, és nem létezik számára akadály, a legkeményebb tárgyakon is úgy hatol át, mint kés a vajon.
A kutatók azzal lennének a legelégedettebbek, ha a vízsugárral (a növények igényeitől függően) maximum 10 cm mély lyukakat tudnának kialakítani a lehető legrövidebb idő alatt. Ezekbe pottyannának bele a vetőmagok, az egyenletes keléshez szükséges azonos vetésmélység kialakítása viszont még kissé nehézkes ezzel a módszerrel. A tesztek mindenesetre bátorítóak, kukoricát és szóját már több-kevesebb sikerrel földbe raktak a speciálisan átalakított, hatsoros John Deere vetőgéppel.
Ma még komoly nehézséget jelent, hogy nagy mennyiségű vizet is magával kell vinnie a vetőgépnek. Részben azonban megoldást jelenthet, ha folyékony műtrágyát használhatnának „vetősugárként”, mert így két legyet üthetnének egy csapásra.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: műtrágya, növénytermesztés, vetőgép, vetés
Mi jön az átvilágítás után? Jelentősen átalakulhat az ...
A Vylor befejezte a kiválását, és önálló vállalatként megkezdte ...
Magosz: a magyar gazdák egyelőre hiába várnak az uniós ...
Női gazdálkodók: meghatározó szerep, mégis szűkebb gazdasági ...
Vadlétszám és élőhelyfejlesztés – A fenntartható ...
Feszültség az agráriumban: itt a vagyonadó-tervezet!
Stine kukorica betakarítási bemutató – Intenzív ...
Másfélszeresére emelkedett a kifizetett kárenyhítő ...
Zöld túlélők: Klímaálló fák és szárazságtűrő cserjék a jövő ...
Rosszul áll a szénánk: újra kell számolni a gyepek hozamát
