Zsip, zsup, kender zsup…
Hírek - 2017.06.08
Egy rég elfeledett növény, amelyet hazánkban az építőipar kezd újra felfedezni. Nem csoda, hiszen közel nulla energiaigényű ház építhető a rostjából készült betonból. Az első kenderház Domaszéken készül.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
A feledés története
A kender az egyik legősibb és évtizedekig a legnagyobb mennyiségben termesztett haszonnövényünk volt. Hazánkban a 19. század utolsó negyedében több mint nyolcvanezer hektáron termesztettek kendert, amely nemcsak termesztési terület, hanem minőség és mennyiség vonatkozásában is első helyen állt Európában. Hazai nemesítőink a világ élvonalába tartoztak, s a külföldi fajták közül egy sem érte el a hazai kender minőségét. A kompolti kender a világon legmagasabb, 38 százalékos rosttartalmú volt. A kilencvenes évekre azonban teljesen kiszorult a termesztése, a rendszerváltáskor ezer hektár alá csökkent a termőterülete, 2010-re pedig gyakorlatilag el is tűnt a magyar mezőgazdasági művelésből. Míg korábban kilenc kendergyár állította elő a rostot, valamint több fonó- és szövőgyár is üzemelt, jelenleg a nagylaki az egyetlen, amely működik.
Szerző: Dajnics Judit
Címkék: kender, kenderház, kendertermelés, szigetelőanyag
Változások következnek az antibiotikumok felírásában és az ...
A vetőgép műszaki szerepe a sikeres őszi vetésekben
Ez már nem csak az agrárszereplők küzdelme: több tényezős ...
Mégis megmaradnak a helyi földbizottságok!
Mi jön az átvilágítás után? Jelentősen átalakulhat az ...
Trófeacentrikusság és túlszaporodás – A vadgazdálkodás ...
Feszültség az agráriumban: itt a vagyonadó-tervezet!
Magosz: a magyar gazdák egyelőre hiába várnak az uniós ...
Megjelent hazánkban a pöttyös lámpahordó-kabóca
Aranyat érő raktár: Így tárold a kerti terményeket télen!
