A klímaváltozás és a technológiai fordulat határozza meg a hazai uborkatermesztés jövőjét
Hírek - 2026.06.24
Kettős képet mutat a hazai uborka-termesztés. Míg a konzervuborka esetében az elmúlt években csökkenő tendencia figyelhető meg, addig a hajtatott kígyóuborka-ágazat látványos fejlődésen ment keresztül, elsősorban a modern technológiai beruházásoknak és az intenzív termesztési rendszerek elterjedésének köszönhetően. A klímaváltozás ugyanakkor mindkét szegmensben komoly kihívást jelent.
A hazai uborkatermesztés két meghatározó területre épül: a konzervuborka-termesztésre és a hajtatott kígyóuborka-előállításra. Bár mindkét ágazat fontos szerepet tölt be a kertészeti termelésben, technológiai hátterük, termesztési sajátosságaik és piaci lehetőségeik jelentősen eltérnek egymástól.
Konzervuborka – Kiemelkedő szerepet játszik Csenger térsége
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös körképe szerint a konzervuborka termesztése az elmúlt évben mintegy 330 hektáron zajlott Magyarországon, ami az előző évekhez képest enyhe csökkenésnek felel meg. A kisebb termőterület következményeként a betakarított termés mennyisége is visszaesett: 2025-ben körülbelül 20 ezer tonna konzervuborkát takaríthattak be a gazdálkodók. A termőterület legnagyobb része az ország keleti térségeire koncentrálódik, ahol a klimatikus és termesztési adottságok kedvezőbbek a konzervuborka számára. Kiemelkedő szerepet játszik Csenger térsége, ahol több termelői szervezet (TÉSZ) koordinálja a termesztést.
A termesztést itthon két-három meghatározó fajta határozza meg
A konzervuborka termesztéstechnológiájában az elmúlt években a támrendszeres, hálóra futtatott technológia bizonyult a legeredményesebbnek. Ez a termesztési forma jobb minőségű és könnyebben szedhető termést biztosít, ugyanakkor jelentős beruházási és munkaerőigénnyel jár, valamint korlátozza a termelés volumenének gyors bővítését. A termesztést itthon két-három meghatározó fajta határozza meg. Az utóbbi évek egyre gyakoribb hőhullámai miatt a hőstresszel szembeni ellenálló képesség egyre fontosabb szemponttá vált a fajtaválasztás során.
A hajtatott kígyóuborka-termesztés az elmúlt közel egy évtized egyik legsikeresebb kertészeti ágazatává vált
Az ágazat egyik legnagyobb kihívását a növényvédelmi lehetőségek szűkülése jelenti. A klímaváltozás hatására ráadásul új károsítók is megjelentek, amelyek tovább nehezítik a termelést. Az eredményes gazdálkodáshoz ezért a jövőben elengedhetetlen lesz a korszerűbb technológiák és alternatív védekezési módszerek alkalmazása a kertészeti ágazat ezen szegmensében is.
A hajtatott kígyóuborka-termesztés az elmúlt közel egy évtized egyik legsikeresebb kertészeti ágazatává vált Magyarországon. Az elmúlt nyolc évben a hajtatott felület gyakorlatilag megduplázódott, miközben a termésmennyiség mintegy két és félszeresére emelkedett. Jelenleg hozzávetőlegesen 150 hektáron zajlik hajtatott uborkatermesztés hazánkban, az ágazat éves termelése meghaladja az 50 ezer tonnát.
Jelentősen javult a hektáronkénti hozam mennyisége
A modern termesztési technológiáknak köszönhetően jelentősen javult a hektáronkénti hozam mennyisége. A hajtatott uborka-termesztésben ma már széles körben alkalmaznak biológiai növényvédelmet, amely csökkenti a növényvédőszer-felhasználást és hozzájárul a fenntarthatóbb termeléshez.
Kereslet szempontjából a nyári időszak kiemelkedő jelentőséggel bír, a termesztési körülmények ugyanakkor ilyenkor kedvezőtlenebbek lehetnek, mivel a hosszan tartó nyári hőség fokozza a vírusfertőzések kockázatát, és gyengítheti a növények állapotát. Ezzel szemben az őszi termesztés során ugyan kisebb a termésátlag, de a növényállomány egészségi állapota általában kedvezőbb, ami stabilabb termesztési feltételeket biztosít.
Címkék: uborka
Makrofomina itt, ott, mindenhol
A PGR új arca – modern, felhasználóbarát felület a megszokott ...
Készüljünk az új repceszezonra! – Hibridválasztás, ...
A hulladéktól az erőforrásig
Az eldugott tápanyag
Klímabarát kertek: Új irányvonalak és módszerek a melegedő ...
Mennyit számít a bálatömörség?
A ló egészsége a szénával kezdődik – szakmai összefogás indult a ...
Hatékony tarlókezelés száraz nyárban – A talajnedvesség ...
44 százalékkal csökkent a nyerstej kiviteli ára egy év alatt
