Új elemekkel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár
Hírek - 2025.11.11
A Hungarikum Bizottság döntése szerint két új érték került be a Hungarikumok Gyűjteményébe: a magyar nyereg, és a Pető-módszeren alapuló Konduktív Pedagógia Rendszer – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A Hungarikumok Gyűjteményébe került a Pető András orvos-gyógypedagógus által megalapozott konduktív pedagógiai módszer, melyet magyar szakemberek építettek fel, és használnak a mai napig világszerte. Konduktor képesítés csak Magyarországon szerezhető, része a köznevelésnek és a közegészségügynek, így a rászorulók a szolgáltatást az állami szociális rendszer keretein beül, támogatással vehetik igénybe. Magyarország Kormánya 2014 óta a határon túli magyarság számára is elérhetővé tette a szolgáltatást.
Hungarikum lett a keleti típusba tartozó magyar nyereg is, amelyet a török elleni harcokban is hatékonyan használt a könnyűlovasság. A Kárpát-medencében történt megtelepedést követően bizonyos fejlődésen ment át, tiszafüredi változata parasztságunk köznapi életében és ünnepi alkalmaiban is megbecsülés tárgya volt.
Magyar Értéktár a Magyarország tortája versennyel bővült, ami már 18. éve a Magyar Cukrász Ipartestület által kerül megrendezésre. A tradicionálisan magyar alapanyagokból készült tortát, államalapításunk ünnepén, minden év augusztus 20-án mutatják be országszerte a cukrászdák.
A Bükki ősember-barlang is a Magyar Értéktárba került, régészeti leletei arról tanúskodnak, hogy a történelem előtti idők óta meghatározó az innovatív ember jelenléte a Bükk-térségben. Már az őskorban is kiemelkedett iparával, a babérlevél alakú kőeszköz készítési technikájával önálló kultúrát képviselve.
A Magyar Értéktárba botanikus kert is bekerült, az 1800-as években alakult Szarvasi Arborétum 82 hektáros területével az ország legnagyobb dendrológiai gyűjteménye, a hazai növényi génvagyon őrzője, országos természetvédelmi jelentőségű kert. Itt található a hazánkban egyedülálló, a kert szimbólumának tekinthető idős hegyi mamutfenyő.
A Régi magyar szőlőfajták is az Értéktárba kerültek, a magyar borkultúrában jelentőségük megkérdőjelezhetetlen. Több mint száz régi helyi fajtával rendelkezünk, ezek közül viszont csak 10-15 maradt meg jelentékenyebb szinten a termesztésben. Az ismertebb régi szőlőfajtáink többsége csak néhány tíz hektáron, a kevésbé elterjedtek többsége meg már csak fajtagyűjteményekben található meg.
A Hungarikum Bizottság döntésével 98-ra emelkedett a Hungarikum Gyűjteményében található elemek száma, a Magyar Értéktárban pedig immár 162 kiemelkedő nemzeti értéket tartunk számon.
Forrás: AM Sajtóiroda, Fotó: Fekete István
Címkék: hungarikum
Alternatív hüvelyesek (1. rész) – A szegletes lednek és ...
30 éve KRONE BiG M – A világ első önjáró szársértős kaszája ...
Gombák kalászon, zászlóslevélen
A Bizottság tervet terjeszt elő Európa műtrágyaellátásának és ...
FURRIER: a forgózsámolyon túl
Így indítsd a júniusi másodvetést a rekordtermésért
A napraforgó védelme nem virágzáskor kezdődik
Méhészeti növekedés: Rekordot döntött a méhkaptárak száma az ...
Kerti méhlegelő lépésről lépésre: Kevesebb fűnyírás, több élet
Direktvetés Horsch gépekkel